Rossz időjárás volt a szántóföldi növényekre

Az utóbbi hetekben folyamatos áremelkedés jellemezte a hazai gabonapiacot. A kalászosok és az olajos növények magvainak termelői ára 30-40 százalékkal több most a múlt év hasonló időszakához képest. Különösen megdrágult a kukorica termelői ára, jelenleg tonnánként 74 ezer forintnál tart, 60 százalékkal magasabban, mint tavaly ilyenkor.

Az új terményekre vonatkozó felvásárlói ajánlások is jócskán túlhaladják az egy évvel korábban mondottakat. Bács-Kiskun és Pest megye déli részén ez idő tájt 60–70 ezer forint tonnánkénti áron szerződnek az étkezési búzára, 70 ezer körül ajánlanak a leendő kukoricáért, 170–190 ezret ígérnek a repce magjáért, 165–180 ezer forintot a napraforgóért. A termesztőknek meglehetősen nehéz döntést hozniuk arról, hogy máris szerződjenek a szállításra, vagy bízzák magukat a betakarítás utáni kereslet alakulására. Mindkét választás rizikós. Május elején nagy bizonytalansággal lehet megbecsülni a várható termés mennyiségét, minőségét.

A kilátások jelenleg nem kecsegtetőek, bár az időjárás függvényében kedvezőbben is alakulhatnak a hozamok annál, mint ahogy azt most gondolják.

– A Duna–Tisza közén eddig nem kedvezett az időjárás a szántóföldieknek. Az április végi, május elejei esőzések után javult ugyan a gabonafélék kondíciója, ám összességében lemaradt a fejlődésben az őszi vetésű növényállomány. A kalászosok gyengén bokrosodtak. A repce állapota is javult a csapadékkal, de valójában ez a növény is fejletlenebb az elvárhatónál. A fagyokban sok oldalrügye elhalt, ezért a jelenlegi állapota alapján közepes termésre számíthatunk. A szabad ég alatt telelő kertészeti kultúrákban, mint a szamóca, szintén a vontatott fejlődés a jellemző. Az utóbbi növény termése több hetet késik idén – vázolta a határszemle-tapasztalatait Pesti Gábor, a nagykőrösi gazdakör elnöke.

A tavasszal legnagyobb területen elvetett magvak, a napraforgó, a kukorica kikeltek a Homokhátság földjein. Növénymarasztaló hűvös időjárástól már nemigen kell tartaniuk a termesztőknek. Ezen túl főleg a csapadék mennyiségén múlik a tavasziak sorsa. A gazdakör elnöke szerint ennél jóval több a rizikója a szántóföldi gazdálkodásnak.

– Jelenleg komoly kárt okoznak, különösen a napraforgóban az örvös galambok. Lecsípik a kis növények leveleit, azzal tönkre is megy a vetemény. Tudunk a környéken olyan táblákról, ahol már 30 százalékos mértékben tették tönkre a vetést a madarak.

Ellenük a védekezés meglehetősen nehéz. A hathatós riasztási módok drágák. Az örvös galambok okozta problémákat a vadásztársaságok tudnák többé-kevésbé megoldani. A gazdasági kárra hivatkozva a madarak elűzésére eseti engedélyt lehet kérni, ám mire azt megadják és megérkezik a segítség, búcsút mondhatnak a gazdák veteményüknek.

Növelik még a károkat a májusban szokatlanul erős szelek is. A száraz talajfelszínről felkapott homokkal szétroncsolja a gyenge növényeket.