A fóliás zöldségtermesztés lehet a kitörési lehetőség

A település is küzd azzal a problémával, amivel a legtöbb hazai kisváros: nehéz otthon tartani a fiatalokat. Főleg a diplomások hagyják el a települést. A fémiparban el lehet helyezkedni, de egy közgazdásznak vagy jogásznak nem sok lehetősége van otthon megélhetést találni. Elvileg a mezőgazdaság is biztosíthatna jövőt. A hat-nyolc koronás földeken – a szőlőn kívül – gyümölcsöt vagy zöldséget érdemes termeszteni. A szőlő­termesztés az alacsony felvásárlási árak miatt ugyanakkor ma nem vonzó. A gyümölcstermesztés a kiszámíthatatlan tavaszi időjárás miatt nem garantál minden évben megfelelő bevételt.

Szlovák Pál fiatal agrármérnök azonban azt mondja, hogy a fóliás zöldségtermesztés nemcsak biztonságosabb, mint a gyümölcstermesztés, de eltart egy családot is. Igaz, előbb komoly beruházásokra van szükség.

Ő jelenleg a kéthektáros fóliás ültetvényén tv- és kápia paprikát termeszt, de júliusban sárgadinnyét is szüretel majd. A tervei szerint jövőre szamócát is palántázik majd, hogy a termést a háztól adja el.

Mint mondta, a mezőgazdaság szeretetét a családból örökölte, a szülei ugyanis negyven hektáron termesztik a szőlőt. Ezért is döntött úgy, hogy Gödöllőn, a Szent István Egyetemen szerez gazdaságmérnöki diplomát. Tanulmányai után visszatért Kiskőrösre, majd egy magáncégnél helyezkedett el, ahol zöldségtermesztést folytattak, ami megtetszett neki. Időközben növényorvosi oklevelet is szerzett az egyetemen. Családi háttértámogatással, kertészeti, fiatal gazda és fóliaházas pályázatokkal fejlesztette fel a zöldségtermesztő vállalkozását.

Mint azt hírportálunknak elmondta, egyszerűbb lett volna, ha a családi negyvenhektáros szőlőbirtok művelésébe kapcsolódik be, de váltani akart. A zöldségtermesztés azonban nem volt benne a család tudástárában. Így szakmailag a nulláról kellett kezdenie.

Idén a két hektár fólia mellett szabad téren, 2,5 hektáron szőlőt, zöldséget (spárgát) is termeszt. Mint mondta, ennyi föld elég egy embernek. A kéthektárnyi fóliás ültetvény számára és két alkalmazottnak biztosít munkát tavasztól a fagyok beálltáig. Amikor szüretelnek, akkor tízen is besegítenek.

– Ha jól csinálja az ember, akkor egy családot eltart egy ekkora ültetvény, jó középosztályi jövedelmet biztosít a fólia. Jövőre szamócát is ültetünk, a ház mellől értékesítjük, erre ugyanis jelentős a kereslet. Nyáron nemhogy az Adria, de a Balaton sem fér bele a családi pihenésbe a munka miatt. Szezonban ugyanis heti hét nap a munka – mondta Szlovák Pál.

– A fóliák kinyitása és bezárása két és fél órányi feladat mindennap, talán szep­tembertől lehet lazítani. Általában reggel öt órakor kezdünk, tizenegyig-délig dolgozunk, majd délután akad néhány óra a családra, utána megy vissza az ember a fóliába – tette hozzá.

Az éghajlatváltozás is befolyásolja a munkát. – Míg néhány éve hétről hétre pontosan tudni lehetett, mikor kell palántázni, most a változékony időjárás miatt egy héttel később volt kész az ültetendő növény. Paprikapalántából néhány hete hetvenezer került a földbe. A tv-paprikát júniusban, a kápiát júliusban szüreteljük – mondta.

A termést két TÉSZ-nek, illetve egy magánfelvásárlónak értékesíti a termelő. Piacol­ni lehetne, jobb árakat is kaphatna, fogalmazott Szlovák Pál, de a nagybani piacokon minden kereskedőnek megvan a maga beszállítója, így nem könnyű oda bekerülni.

Az intenzív gazdaság több bevételt hoz

Egy nemzetközi elemzőiroda vázolta fel egy internetes tanulmányban Magyarország 2030-ig történő fejlődési modelljét. Ebben külön fejezetet szánt a mezőgazdaság számára. Az elemzők kihangsúlyozták, hogy kiváló adottságokkal rendelkezik az ország. A hazai földterület 47 százalékán lehet ugyanis termelést folytatni, míg az uniós átlag csak 27 százalék. Ugyanakkor gyengeségként említi a tanulmány azt, hogy a nagy és a közepes értékű termékek termesztésének az aránya nem éri el az uniós szintet. A nagy értékű, a piacon jól értékesíthető áruk közé tartozik a paprika, a paradicsom, a káposzta, a répa, a karfiol, a póréhagyma, a saláta, a spenót, az uborka stb. A közepes értékű termékek közé tartoznak a gyümölcsök. Az alacsony értékűek pedig a gabona, a napraforgó, a repce, az árpa. Ez utóbbiak a szántóföldeknek a 93,8 százalékát fedik le. A magas árbevételt képviselő termékeket – főleg zöldségeket – pedig csak a szántóföldek 1,9 százalékán termesztik. De ezeken a területeken hektáronként négy-ötször vagy akár ennél is nagyobb értéket lehet megtermelni, mint a gabonatáblákon. Hollandiában, ahol a mezőgazdasági adottságok közel sem olyan jók, mint nálunk, a használatban lévő földek egy százalékán folytatnak üvegházas termesztést, nálunk csupán a földek három ezrelékén.

Hogy milyen a mezőgazdaság személyi utánpótlása? A KSH tavalyi felmérése szerint a hazai agrárgazdaságok irányítóinak mindössze tizede 39 év alatti személy. Felsőfokú végzettsége a termelők mindössze kilenc százalékának van, a középfokú végzettségűek aránya jobb, 19 százalék.