A dél-alföldi térség aszály elleni védelmét szolgálja a beruházás

Az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság vezető kedvezményezettként a homokhátsági vízpótlás továbbfejlesztését valósította meg. Szerb projektpartnerei, Magyarkanizsa Önkormányzata szennyvíztisztítótelep-fejlesztést; a Vajdasági Mezőgazdasági, Vízgazdálkodási és Erdészeti Tartományi Titkársága pedig mobil árvízvédelmi fal beszerzését valósított meg az Interreg-IPA Magyarország-Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében, a „Vízpótlás és a határ-menti vízgyűjtők vízgazdálkodásának infrastrukturális fejlesztése” című projekt során – áll az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság közleményében.

Mint írják, a globális éghajlatváltozás fokozza a vízhiányos és vízben bővelkedő időszakok gyakoriságát, ami a magyar-szerb határ mindkét oldalán érezteti hatását. Jelentős mértékben lecsökkent a rendelkezésre álló víz mennyisége, melyre megoldást jelent az Interreg-IPA CBC Magyarország-Szerbia program keretén belül létrehozott együttműködés.

A „HUSRB/1601/11/0004 Vízpótlás és a határ-menti vízgyűjtők vízgazdálkodásának infrastrukturális fejlesztése – WASIDCA” elnevezésű, szerb-magyar együttműködésre támaszkodó projekt kiemelt stratégiai célokat valósított meg.

A hazai oldalon 4,2 millió euróból megvalósuló beruházás a klímaváltozással sújtott dél-alföldi térség aszály elleni védelmét szolgálja. Ennek érdekében 32 távérzékelő állomásból álló aszálymonitoring-hálózat épült meg.

A három – Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád, Békés – megye területére kiterjedő műszerkertek léghőmérséklet- és légnedvességmérő szenzorral, talajnedvességmérőkkel, valamint csapadékmérő műszerrel lettek felszerelve. Az adatokat napelemmel működő GPRS-technológia juttatja be az országos hálózatba, amely információk online elérhetőek. Beszereztek továbbá két digitális ultrahangos áramlásmérőberendezést, melyek nagy pontosságú vízhozammérést tesznek lehetővé a szivattyútelepek nyomóvezetékein.

A projekt jelentős részét képviselő építési beruházás az első 18,8 kilométeres szakaszon már működőképes vízpótlási útvonal folytatásaként indult meg. Az újabb 5,2 kilométer hosszú nyomvonal kiépítése az 531 méter hosszú HOBAS nyomócső föld alá fektetésével kezdődött. Ezt követte a három közbenső esésnövelő – Domaszéki, Lódri, Ivánszéki – szivattyútelep kiépítése a Domaszéki-főcsatornán. Feladatuk a tiszai öntözővíz továbbjuttatása a homokhátság magasabban fekvő területei felé. Ugyanezt a cél szolgálja a főcsatorna átépítése magasvezetésű létesítménnyé, a két partján húzódó töltések emelésével. A fejlesztés során vízelosztó-vízleadó, valamint vízvisszatartásra alkalmas zsilipes műtárgyak épültek több szelvényben.

Magyarkanizsa Önkormányzata szennyvíztisztítótelep-fejlesztést valósított meg a város területén, melynek célja a kapacitás és a tisztítási hatásfok növelése volt, ezáltal pedig a vízminőség javítása a Tisza folyón. A korszerűsítéssel csökkent a környezeti terhelés, amely kedvező hatást eredményezett a település talajvíz szintjére is.

A Vajdasági Mezőgazdasági, Vízgazdálkodási és Erdészeti Tartományi Titkárság 2500 méter hosszú tömlős mobil-árvízvédelmi falat szerzett be, amely gyors és hatékony eszközt jelent az árvízi védekezés területén a határ menti térségében, valamint lebonyolították a magyar és szerb árvízvédelmi szakemberek képzését.

A „Vízpótlás és a határ-menti vízgyűjtők vízgazdálkodásának infrastrukturális fejlesztése – WASIDCA” projekt teljes költségvetése 6.980.607,96 euró, melyből az Európai Unió által nyújtott támogatás 5.933.516,76 euró volt.

A Homokhátság területén élők számára a vízpótlás megteremtése biztosítja megélhetési helyzetük javulását, a szélsőséges vízháztartási helyzetekkel összefüggő károk csökkenését. A vízkészletekkel való közös és komplex szemléletű gazdálkodás a határ menti térség szakemberei számára vízmennyiség és vízminőség szempontjából is kiemelten fontos, melyre kiváló alkalmat kínált ez a beruházás is.

A Programról

Az Interreg–IPA Magyarország–Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Program az Európai Unió 2014-2020 időszakra vonatkozó pénzügyi keretrendszerének előcsatlakozási eszköze (IPA) keretében valósul meg. A résztvevő országok – Magyarország és Szerbia – „közös irányítási rendszerben” végrehajtva a Program különböző szervezetek közötti együttműködési projekteket támogat a magyarországi Csongrád és Bács-Kiskun megyékből és a következő szerbiai területekből álló programtérségben: Nyugat-Bácska, Észak-Bácska, Dél-Bácska, Észak-Bánát, Közép-Bánát, Dél-Bánát és Szerémség.

A Program egy stabil és együttműködő régió kialakítását és a határtérség általános életminőségének javítását támogatja. Lehetővé teszi a két ország szervezetei közötti gazdasági együttműködést, támogatja a közös identitást és a határtérség kulturális és történelmi örökségét, továbbá hozzájárul környezeti fenntarthatóságához és biztonságához.