A vaddisznóállomány drasztikus csökkentésére van szükség

Egy-egy vadásztársaság területén 2025-ig kevesebb állat maradhat összesen, mint amennyit eddig évente kilőttek. A hónap végéig minden szervezethez kiérkező akcióterv várható részleteivel nem értenek egyet a vadászok, mert a töredékére kell visszaszorítaniuk a faj egyedszámát Magyarországon.

– Az ASP ellen egy különleges tervet dolgozott ki a Nébih Nemzeti akcióterv a vaddisznóállomány szabályozásáról címmel. Ez összefüggésben van a sertéspestis ellenőrzésével, megelőzésével, leküzdésével – emlékeztetett Rigó Ferenc, a Homokmégyi Dózsa Vadásztársaság elnöke, hozzátéve: a dokumentációt januárban állította össze egy erre felkért szakértői csoport.

Mint mondta, ugyan a társaságok kártalanításban részesülnek az ASP miatt elhullott példányok után, de hosszú távon nem jelent megoldást a kompenzáció – ezért lehet indokolt újraszabályozni a vadállomány egyedszámát, viszont az eddig ismertté vált részletek alapján nagyon drasztikus ritkítás jön.

Az állománysűrűséget úgy határozták meg, hogy 200 hektáronként csak egy darab vaddisznó maradhat, ezt 2025-ig a kilőtt állatok nyilvántartásának tükröznie kell. Ez szinte azt jelenti, hogy a vaddisznóállományt ki kell irtani. Mi, vadászok nem értünk vele egyet, de el kell fogadnunk

– magyarázta Rigó Ferenc, példaként a Homokmégyi Dózsa Vadásztársaság számait felhozva.

– A 12 ezer hektárunkról a tavalyi évben több mint 200 vaddisznót hoztunk terítékre. Bár sok mintát leadtunk, egyetlen pozitív sem volt köztük. Ennek ellenére a területünkön 2025-re hatvan darab vaddisznó maradhat, a mai nagyjából 350-400 helyett. Ezt egyikünk sem érti, de megpróbálunk eleget tenni az előírásoknak. Nem lesz könnyű teljesíteni, még külső segítséggel sem – mondta.

Az elnök hangsúlyozta: a rájuk vonatkozó tervet február végéig kapják kézhez, és abból derül majd ki konkrétan, hogy milyen

számokat kell teljesíteniük. Abban már most biztos, hogy a kilövésre ítélt állatok száma a többszöröse lesz a néhány évvel ezelőttinek. Mint mondta, bár a vadászokat támadja a közvélemény az állományritkítás miatt, nekik sem tetszik a terv, mert nagyon durva számokat írnak elő uniós direktívákra hivatkozva.

A helyzet pénzügyi szempontból is kritikussá vált, magyarázta Rigó Ferenc, hiszen a vaddisznóhús kilóját már tavaly sem tudták leadni 200 forintnál többért, és az árfolyam a többi vadhús esetében is hasonló tendenciát mutat. Ahhoz képest, hogy a magyarországi vadászok csak ennyit kapnak, feltette a kérdést: mi kerül a vadhús kilóján 3–7 ezer forintba, mire eljut a boltok polcaira? Az alacsony bevételüket ráadásul ugyanúgy áfakötelezettség és társasági adó terheli, mint bármely más esetben, és ezen a helyzeten a kártalanítás sem segít, hiszen nem lehet belőle fenntartani a társaságot – tette hozzá. A vezető hangsúlyozta, bízik abban, hogy a terven még finomítanak, mert „nagyon nagy baj lenne”, ha ilyen mértékű állománygyérítésre kerülne sor: a vadászati lehetőségeket és a hús értékét is tovább csökkentené.

Az afrikai sertéspestis egy rendkívül ellenálló vírus

Az afrikai sertéspestis (ASP) a környezeti hatásoknak rendkívül ellenálló, nagyon fertőző, DNS-osztályba sorolható vírus, és fogékonyak rá mind az európai haszonállatok, mind pedig a vaddisznók. Afriká­ban a varacskos disznó és a lágy kullancs terjeszti, emberre ugyan a tudomány mai állása szerint nem veszélyes, de a gazdasági kára katasztrofális méreteket ölthet, amit a mutációra való hajlama is erősít: 22 genotípusát különítették el eddig, és nem létezik ellene vakcina. Bélsárból, vizeletből, nyálból, vérből és orrváladékból lehet kimutatni, 40–42 Celsius-fokos lázzal jár, így a fertőzött egyedek nedves, hűvös területekre húzódnak vissza, és gyakorlatilag egytől egyig elpusztulnak.