Változások várhatók a munkaerőpiacon

A megyeszékhelynek egy gyorsan öregedő társadalommal kell számolnia. Tíz év múlva minden második városlakó betölti az 50. életévét. Egyebek mellett erről is szó esett a megyei iparkamara közelmúltban tartott HR-előadásán, melyet a személyzeti kérdésekkel foglalkozó szakemberek számára online keretek között rendeztek. Az előadók között volt a Cédrusnet kecskeméti szervezetének két szakembere, Molnár Szilárd és Lakó-Tóth Edit. Molnár Szilárd arra hívta fel a figyelmet, hogy a vészjósló tendencia ellenére nincsen párbeszéd a különböző szervezetek, a munkaadók és -vállalók között.

A Kecskeméten működő szervezet arra keresi a választ, hogy milyen jó megoldásokkal lehet a karrierpályájuk vége felé járó, de még aktív embereket továbbra is a munkaerőpiacon tartani. Vagy legalább is olyan hasznos tevékenységgel megbízni, amely fizikálisan és szellemileg aktívan tartja őket, munkát végezve a nyugdíj mellett kiegészítő keresethez juttatja az idősödőket. Ehhez életstratégiával kellene rendelkezni. Otthon ülni nyugdíjazás után ugyanis nem lehet és nem is szabad. A munkaerő-probléma ugyanis általános – a válság ellenére is – Kecskeméten.

A második karrier elindításáról is szólt az előadó. Egységesen nem lehet kezelni a kérdést. Az 50-64 év közötti korosztály tagjai még aktívak. Ez az a korszak, amikor egy második vagy harmadik karriert el kellene indítani ennek a rétegnek. De ez nehéz. Ez a korosztály a szendvicsgeneráció. Nekik ugyanis a gyerekeiket még támogatniuk, a szüleiket pedig már segíteniük kell. Óriási nyomás a vállukon a munkahely szempontjából is. Ez az a korszak, amikor elér az ember szakmai teljesítménye csúcsára. Teljesítménykényszer nyomasztja, állandó időzavarban van. A kérdés az, hogy a következő 20-25 évben mivel is szeretne foglalkozni. Olyan tevékenységet kellene keresnie, amit ezek az emberek nem 30 év óta végeznek. Ha ez biztosítható, akkor a nyugdíjhoz közeledő generációnak az új energiái mozgósíthatóak. Fontos, hogy ennek a korosztálynak már szembe kell néznie egy óriási kihívással. Ez pedig a digitalizáció és az automatizálás. Ez nem a holnap, hanem a ma kérdése.

A magyar munkavállalók 49 százaléka olyan tevékenységet folytat, ahol a munkaóráinak a nagy része automatizálható. Csak Kecskeméten 26 ezer olyan munkavállaló dolgozik, ahol az automatizáció kiválthatja részben vagy teljes egészében a munkájukat. Ha nekik nem nyújtanak tovább- vagy átképzést, akkor nagy eséllyel elveszítik a munkájukat – mondta Molnár Szilárd.

Egyre több az idős ember

A KSH adatai szerint 2000-ben Kecskeméten 18 ezer 740 hatvan év feletti polgárt tartottak nyilván. Tavaly viszont már 27 ezer 731 személy került ebbe a körbe. A statisztikai hivatal szerint a 18-59 év közöttiek száma az évezredfordulón 67 ezer 109 volt. Ez tavaly 62 ezer 84-re csökkent. Azaz a demográfiai tendencia nem túl kedvező a hírös város szempontjából. Az élve születések száma 2000-ben 1108, 2010-ben 1109, tavaly 977 volt Kecskeméten.