Sokba kerülhet jövőre az ingatlanok korszerűsítése

Egy ma negyvenmillió forintból felépíthető családi ház ára akár négy–hatmillió forinttal is drágulhat január 1-től. Jövőre ugyanis csak az az új építésű ingatlan kaphat használatbavételi engedélyt, amely megfelel a közel nulla energiaigényre vonatkozó követelményeknek. Igaz, a költségek növekedését kompenzálhatja az év elején bevezetésre kerülő áfakedvezmény. Mit is jelent ez a követelmény? Vonatkozik-e az új lakásokon kívül más felújításra váró ingatlanokra? Kérésünkre a Kiskőrösön dolgozó Opauszki László mérési-automatizálási szakmérnök, energetikus foglalta össze, mit is kell tudni a lakásépítő családoknak. Fontos: ha valaki pályázati támogatásból újítja fel az ingatlanát, akkor rá is vonatkozik a januári változás. Ha valaki új lakást épít, csak akkor kap rá használatbavételi engedélyt, ha az új rendelkezésnek az megfelel.

A szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy az intézkedés bár szigorúnak tűnik, illeszkedik az Európai Bizottság és Parlament 90/2002 irányelvéhez, amely alapján minden tagország új energetikai szabályozást vezetett be. Idehaza az uniós csatlakozás korai szakaszában, 2006-ban hoztak rendeletet az épületek energetikai jellemzőinek a meghatározásáról, illetve 2008-ban szintén kormányrendelet született az épületek energetikai jellemzőinek a tanúsításáról.

Időközben az épületek hőkibocsátási követelményei szigorodtak. Jelenleg 12 hőkibocsátási kategóriát használnak idehaza. AA, BB, CC-től JJ-ig. Mindegyik kategóriának megvan a paraméterrendszere. 2021. január 1-től a BB kategóriát kell elérnie az új lakásoknak. Azaz nagyon magas (100 kWh/négyzetméter/év vagy kisebb) követelménynek kell megfelelnie. A hazai lakások átlag-energiafogyasztása 300–350 kWh/négyzetméter/év érték körül alakul. Emellett, ami szintén fontos, a megújuló energiaforrás kötelező használata. Azaz a lakásban felhasznált energia minimum 25 százaléka kell hogy megújuló energiaforrásból származzon. Mit is jelent ez?

Felhasználható a napenergia a napelemrendszer vagy napkollektor beiktatásával. Vagy szélgenerátort lehet működtetni egyes, főleg dunántúli térségekben. Idetartoznak a hőszivattyús rendszerek, amelyek a hőt a levegőből, talajból, vízből nyerik. Használhatók még a megfelelő fatüzelésű, faelgázosító, pelletüzemeltetésű kazánok is.

Az új lakások jövő évi energetikai követelményei mellett Opauszki László megemlített egy óriási problémát. Idehaza a 4,4 millió lakóingatlan nyolcvan százaléka nem, vagy nem megfelelően hőszigetelt. Azaz energiaigénye magas. Ha valaki jövőre felújításhoz támogatást kér, akkor annál a szerkezeti elemnél, amelyen szigetelést változtat, annál a BB kategória elvárásainak kell megfelelnie.

A szakember érdekes példával szemléltette ezt a változást. Egy 70-es években készült, száz négyzetméteres, klasszikus kockaház esetében, amelyet B30-as téglából építettek, ott a homlokzati falra minimum 15 centiméter vastagságú polisztirolszigetelés kell. A padlástér esetében minimum 25 centiméteres kőzetgyapotot kell felhordani. A talajon fekvő padló esetében majd 12 centiméteres szigetelőanyag szükséges. A nyílászárók esetében is magas minőségű, háromrétegű üveggel ellátott bejárati ajtót kell elhelyezni. A gázfűtés esetében kondenzációs kazánt érdemes használni, kiegészítve megújuló energiaforrással. Ha mindent egy energetikus szakember szakszerű tervei alapján kicserélünk, akkor durván hatmillió forintot fogunk költeni.

– Hogy mikor térül meg? Azt szoktam mondani, hogy sosem. De korszerűbb, komfortosabb lakásban élhetünk, értékét jelentősen növelhetjük – mondta Opauszki László. Az említett hatmillió forint sok pénz. Sokan nem tudják rákölteni a lakásukra ezt a teljes összeget. Az energetikus tapasztalata szerint nem kevesen vannak azok, akiknek lehetősége lenne rá, ám mégsem élnek a lassú felújítás lehetőségével sem. Azaz, akár egy évtizedre előre gondolkodva, hol egyik, hol másik nyílászárót kicserélve haladnának a korszerűsítéssel.

Egy tanulmány szerint tavaly Magyarországon 155 ezer hiteles energiatanúsítvány készült lakó- és szállásjellegű ingatlanokra. Ebből 22 százaléknyi CC kategóriájú volt, amely megközelíti a jövő évi kötelező követelményeket. Érdekes, hogy közel 3 százalék ennél magasabb kategóriát ért el. A DD kategóriát, amely a korszerű szintet közelíti 11, az átlagosnál jobb EE szintet 12, az átlagos szintet pedig szintén 12 százalék ütötte meg. A mért ingatlanok 41 százaléka viszont nem érte el az átlagos szintet. Mintegy 16 százalék energetikai szempontból rossz, kiemelkedően rossz besorolást kapott egy internetes portál tájékoztatása szerint.

Óriási a hazai lakásvagyon

A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján tavaly idehaza 4,445 millió lakást tartottak számon. A kiadott lakásépítési engedélyek száma 35 123 volt, az épített otthonok száma pedig 21 127. A lakáspiaci tranzakciók száma – ebben benne van az új és használt ingatlanok értékesítése – 157 019 volt. A hazai lakáshitel-állomány elképesztően magas: 3631 milliárd 895 millió forint.