Új tavat kapott Bátya

Európai uniós forrásból, a WWF Magyarország Alapítvány segítségével, illetve a Belügyminisztérium (BM) és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) támogatásával jött létre természetes rekreációs terület Bátyán. A több tízmillió forintos projektet hivatalosan tegnap zárták le a helyi könyvtárban tartott sajtótájékoztatón, amelyet helyszínbejárás is követett.

Mint kiderült, a köznyelvben „kubikgödörnek” hívott külső településrész neve beszédes: korábban az építési törmeléket hordták ide a bátyaiak, ezzel lényegében élhetetlenné téve a területet. Az Unió LIFE Programjának köszönhetően most parkot és mesterséges tavat alakíthattak ki a lerakó helyén, 206 ezer euróból (mintegy 74 millió forint).

– Bátya nem csak vízmegtartásban gondolkodik. Törekszünk a csapadékvíz-elvezetés korszerűsítésére, az energiahatékonyság növelésére, a megújuló energiaforrások felhasználására – mondta a rendezvényen felszólaló Fekete Csaba polgármester. Hangsúlyozta: a helyiek nagymértékben szembesülnek az éghajlatváltozás hatásaival, hiszen az alkalmanként özönvízszerű esőzést rendre hosszú szárazság követi. A most konzervált természetes terület viszont nemcsak záportározó, hanem vizes élőhely, amelynek kialakítása során nagyon ügyeltek a biodiverzitásra, fogalmazott, megjegyezve: örömmel látják, hogy ugyan a kertészeti munkák nagy része még hátra van, a természet máris kezdi visszavenni magának a településrészt. – A lehulló csapadékot eddig egy csatornán keresztül a Vajas-fokba, majd onnan a Dunába és a Fekete-tengerbe vezették. Hiába nagy érték a víz ezen a területen, a település nem hasznosította – mutatott rá a projekthez szakmai segítséget nyújtó WWF Magyarország Alapítvány éghajlatvédelmi szakértője.

Farkas Viktor Mátyás kiemelte: a LIFE Program keretében sikerült olyan megoldást találni a problémára, ami a természetet és az embert egyaránt segíti, hiszen a víztározó partján rekreációs parkot is létrehoztak. Hozzátette: a projekt után még jobban hisznek a partnerség erejében, abban, hogy különbözőképpen érdekelt felek között is meg lehet találni a közös érdekeket. – Ez a pályázat a lehetőségekről és a jövőről szól, mert felmerült az a jogos cél, hogy ne csak a területi vízgazdálkodás legyen kiszámítható, hanem a települések életében is próbáljunk segíteni. Itt kapcsolódik az önkormányzatokhoz a vízügyi hatóság – kötötte össze a projekttel az Országos Vízügyi Főigazgatóságot dr. Balatonyi László osztályvezető.

– Szemléletváltásnak kell bekövetkeznie: ne csak akkor foglalkozzunk a vízzel, amikor probléma van, hanem menjünk elébe a problémának – jelentette ki. Mint mondta, az általa képviselt hatóság is abban érdekelt, hogy ahol csak lehet, ott zöld megoldásokat alkalmazzanak a vízgazdálkodásban.

– Az Európai Unió határozta meg, hogy ennek a projektnek mennyi a kerete, és ahhoz minden szervezetnek, így a Belügyminisztériumnak is önrészt kellett vállalnia. Nagyságrendileg mintegy 800 millió forintos a keretösszeg, négy évre elosztva (2017–2021). Az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak az önrészre vonatkozóan is volt egy támogatási összege, ami szintén felhasználásra kerül – összegezte kérdésünkre válaszolva dr. Dukai Miklós a projektzárón.

A Belügyminisztérium önkormányzati helyettes államtitkára elmondta: ennek a munkának hosszabb távon is komoly jelentősége van, hiszen a bátyaihoz hasonló projektek megvalósulásával útmutatók, adaptációk, e-learninges és módszertani anyagok készülnek, így a tudás továbbadható. Hozzátette: a minisztérium és a programban részt vevő partnerek elkötelezettek abban, hogy újabb LIFE Programokat hozzanak el Magyarországra. Szintén van arra vonatkozó törekvés, mondta, hogy kormányzati szinten lehessen döntést hozni hazai források bevonásáról, hogy még több hasonló, kisebb léptékű projekt valósuljon meg.