Hivatalosan is natúrpark lett az Őrjeg és a Szőlőhegy

Az immáron Őrjeg és Szőlőhegyei Natúrpark névre hallgató terület névhasználati átadóünnepségét kedden délután tartották a Hajósi Barokk Kastélyban, ahol – a tematikába illeszkedve – a hazai vadvilágot lehet megismerni, egy új állandó, vadászati kiállításon.

– A dél-őrjegi részre kaptuk meg a natúrpark elnevezést, ez öt település közigazgatási egységét fogja össze – mondta Agócs-Paluska Éva, a minősítést kiharcoló Őrjeg és Szőlőhegyei Natúrpark Egyesület elnöke.

– Ez nagy jelentőségű, hiszen a környéken egyetlenegy natúrpark van, a Bácskában. Most egy kicsit felfigyelnek az emberek a régióra, és szintén fontos, hogy alulról jövő összefogás eredménye – utalt a hosszú munkára, amivel elérték a minősítést. Kifejtette: az új rang lényege az, hogy más szemszögből mutassák be a területet, mint eddig, például ne egyesével népszerűsítsék az értékeket, hanem egységként.

– Alföldi viszonylatban kifejezetten sokféle a natúrpark. A gerincét a bácskai löszhát letörése határozza meg: a nyugati oldalán magas ártér, a keleti oldalán homokhátság, egy igazi kiskunsági, dimbes-dombos vidék van – írta le Szalczer Bálint Gergely egyesületi alelnök. – Elsősorban a természeti értékek és az itt folyó gazdálkodás kapcsolatára hoztuk létre. Szeretnénk, ha az élőhelyek a hagyományos gazdálkodási formákkal összefonódva élhetnének és fejlődnének tovább, és ezt a közösséggel, valamint a turizmussal összekötve attrakcióvá tudnánk alakítani – jelölte ki a célt.

Az ünnepségen felszólaló Bányai Gábor országgyűlési képviselő szerint azért kell ünnepelni ezt az alulról jövő kezdeményezést, mert nemcsak üzeni, hanem meg is valósítja a jövő építését, „a jövő felélése” helyett. Bejelentette: az ehhez hasonló natúrparkokat óvja és szolgálja az a nagyszabású vízmegtartó program is, amin jelenleg több kollégájával karöltve dolgozik. Erre azért van szükség, hogy a vízhiány ne akkor tűnjön fel a fővárosban lévő döntéshozóknak, amikor „a homok már felér a Kossuth térre”.