2020.07.20. 07:00
Egyre többen térnek át a repce helyett a kukorica termesztésére
Átformálja az időjárás a szántóföldi vetésszerkezetet a Duna–Tisza közén. Ez idő tájt a kukoricatermesztés bővül, főleg a repce rovására.
Nem kedvezett az időjárás idén a repcének (illusztráció)
Forrás: Vas Népe
Fotó: Unger Tamás
A térség időjárása idén ellenségesen viselkedett a repcével. Jöttek a veteményre kemény fagyok, két alkalommal is, de főleg a márciustól május végéig tartó szárazság vette el a termesztőktől az elvárható termésnek csaknem a felét.
Pesti Gábor, a nagykőrösi gazdakör elnökének ismeretei szerint Dél-Pest megyében 1–2,5 tonna a hektáronkénti szemtermés. A gazdák egyértelműen veszteségesek a repcével. A jelenlegi, tonnánkénti 125–130 ezer forint felvásárlási áron három tonna termés fedezi a termesztési költségeket.
– Sok gazdaságban az újabb termesztési technológiának is mutatkozott negatív hatása a hozamokra. Akik rátértek a széles, 75 centis sortávolságra, rosszul tették, mert ilyen növénysűrűséggel az aszályos időszakban hamarabb kiszáradt a repce talaja, erőteljesebb volt a gyomosodás. A széles sortáv jól alkalmazható a csapadékosabb vidékeken, azonban a száraz Homokhátságon úgy tűnik, továbbra is a keskenyebb, dupla gabonasortávot érdemes tartani – vélelmezte Pesti Gábor.
– Repcét tavaly ősszel is vetettem, azzal vállaltam is egy csomó rizikót. Idén mindössze két tonna szem jött össze hektáronként, úgyhogy vesztettem. Úgy néz ki, hosszú távon egyre több a veszteség a repcével. Vidékünkön ritka az olyan időjárás, amely a jó agrotechnológia mellett közel négytonnás termésre serkentse ezt a növényt. Másrészt a növényvédelem anyagai sem elég hatékonyak. Gondolkodom erősen, hogy jövőre kukoricát vetek a helyére – sorolta tapasztalatait Rácz Ferenc gazdálkodó Kecskeméten.
Pesti Gábor úgy tudja, a szántóföldeken a gabonafélék közt már idén is a kukorica túlsúlya a jellemző. Bővülése jelentős részben a repce rovására történt. Az olajos növény termesztése ugyanis nemcsak a szárazodó időjárás, hanem a rossz hatásfokú növényvédelem miatt is kockázatos.
– Az utóbbi években az EU kivont a termesztésből olyan rovarölő szereket, amelyekkel garantálható volt a növényvédelem. Helyettük egyelőre nincs új környezetkímélő, de ugyanakkor hatékony kemikália. Ezért a repcetermesztésnek ma már kevésbé biztonságos a technológiája. Arányokkal szemléltetve azt mondhatom, a jelenleg használható szerek a régiekkel szemben csak 50–60 százalékos hatásfokúak. E problémák arra kényszeríthetik a gazdákat, hogy más növényeknek, leginkább a kukoricának adják át a termőhelyet. Kedvező időjárás esetén sem ad a kukorica extraprofitot, de biztonságosabb a termesztése és a piaca is – mondta.
A takarmánykukorica piaci stabilitását belföldön főként a három feldolgozóüzem biztosítja, továbbá az export is jelentős, az összes magnak közel fele külföldre megy az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai szerint.
Jelenleg így néz ki a piaca: május óta a gazdák mind kedvezőbben tudják értékesíteni a tavalyi termést. A múlt év júliusi 45 ezer forint tonnánkénti felvásárlási árához képest jelenleg 54 ezernél tart a felvásárlás. Az áremelkedés részben azzal is összefügg, hogy a tartalékolás miatt a szokásosnál kevesebbet dobnak piacra a termesztők.
Túlzott reményeket azonban senki nem fűz a kukoricához. Azt mondják, az aratás után vélhetően visszaesnek az árak, különösen, ha beválik a prognózis Ukrajna rekord-kukoricaterméséről.