Feltérképezik a hazai agrárium helyzetét

Nagyban befolyásolhatják a következő évek hazai agrárstratégiáját azok az adatok, amelyeket idén gyűjt össze a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A cél a mezőgazdasági termelés aktuális helyzetét felmérő, teljes körű, országos összeírás, és nagyon lényeges, hogy minden mezőgazdaságból élő érintett pontosan nyilatkozzon, ugyanis e szerint alakítják a szektort érintő legfontosabb döntéseket és a források felhasználását – figyelmeztetett a KSH szóvivője. Bognár Gergely lapunk kérdésére elmondta: az úgynevezett agrárcenzust tízévente megtartják a világ országai, hazánk sem kivétel. Nálunk ebben a hónapban kezdődik, online válaszadási lehetőséggel. Csak Bács-Kiskun megyében több tízezer gazdaságot vizsgálnak meg.

– Megkérdezzük az egyéni gazdálkodóktól és a mezőgazdasággal foglalkozó cégek képviselőitől, hogy milyen növényeket vetettek a szántókon és mekkora területen, illetve milyen és mennyi állatot tartanak. Szóba kerül a munkaerő is: hányan dolgoznak az adott gazdaságban, milyen végzettsége van a gazdaság vezetőjének, illetve azt a kérdést is feltesszük, hogy van-e a gazdaság használatában halastó, erdő, fóliasátor, és ha van, akkor rákérdezünk, hogy ezeket miként hasznosítják – sorolta a jellemző kérdéseket a szóvivő.

Mint azt Bognár Gergely elmondta, azért fontos az agrárcenzus, hogy átfogó, aktuális képet kapjanak a hazai mezőgazdaságról, mert ez anyagilag is érintheti a gazdálkodókat a jövőben.

– Ezekkel a friss és valós információkkal próbáljuk segíteni nemcsak a hazai, hanem az uniós döntéshozókat is, akik agrár- és vidékfejlesztési támogatási döntéseket hoznak meg. Ezért kérünk minden gazdálkodót, hogy pontosan válaszolja meg június 30-ig az online kérdőívet, hiszen ez az ő érdeküket szolgálja – mondta a szóvivő, majd hozzátette, hogy az egész ország területén ugyanazok lesznek a kérdések, így nyilván akadnak köztük olyanok, amelyek egy-egy gazdára nézve nem relevánsak – ezeket át lehet ugrani. A kérdőív kitöltésekor keletkező egyéni adatokat a KSH bizalmasan kezeli, titkosított csatornán adják át az információkat, amelyeket megkap az Eurostat is. Az összeírás alapján kidolgozott statisztikákban anonimizált formában, név nélkül szerepelnek a gazdák válaszai, és a KSH saját publikációiban is csak összesített adatok jelennek meg, tehát nem derülhet ki az, hogy egy gazdálkodó egy bizonyos kérdésre pontosan mit válaszolt.

– Bács-Kiskun megyében összesen 119 településen zajlik a felmérésünk: több mint 71 ezer egyéni gazdaságot, illetve több mint 1500 gazdasági szervezetet, tehát mezőgazdasággal foglalkozó céget érint a cenzus – összegezte Bognár Gergely.

– A népszámlálás után a második legtöbb embert érintő összeírás az agrárcenzus – tette hozzá, bízva abban, hogy az online kérdőívet, mely a maja.ksh.hu oldalon érhető el, minél többen kitöltik majd.

A gazdálkodók érdeke is az adatszolgáltatás

Bognár Gergely szóvivő szerint minden gazdának tudnia kell, hogy az ő érdekét szolgálja a pontos válaszadás, de így is nyilván akadnak majd olyanok, akik nem töltik ki a kérdőívet az interneten. Őket – lévén a cenzuson való részvétel kötelező – személyesen keresik fel a kérdezőbiztosok az ősz folyamán. Bognár Gergely felhívta a figyelmet arra, hogy a támogatáspolitika megvalósulása, akár hazai, akár uniós szinten, ezeken a válaszokon múlik, mivel a belőlük keletkező statisztikák hatására sokkal pontosabban alkothatnak agrárfejlesztési szabályokat és támogatási formákat az uniós és a hazai szakpolitikusok, tehát a gazdálkodóknak elemi érdeke az adatszolgáltatás.