Az aszály és a járvány a borászatokat is sújtja

Azoknak a pincészeteknek, amelyek gyakran szerepelnek a sajtóban, mert ideahaza vagy külföldön jó eredményeket érnek el, lecsökkent a forgalmuk. A hazai vendéglátószektor az ő boraikat kereste, rendelte, főként az elismertségük miatt. Mivel a szállodák és az éttermek másfél hónapja bezártak (az éttermek kerhelyiségei május 4-től nyithatnak ki újból – a szerk.), a kereslet alaposan lecsökkent – fogalmazott Frittmann János, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának az alelnöke. Emellett a klasszikus borturizmus is leállt. Az emberek nem látogatják a pincészeteket.

Majd hozzátette: azok, akik csak egy lábon álltak, azaz csak a gasztróba szállítottak, most nagy bajban vannak. Valamivel jobb a helyzet az olyan cégek esetében, amelyeknek a termékeit a kiskereskedelmi láncok is forgalmazzák. Sajnos azonban itt nem kompenzálódik a lecsökkent bevétel. A vásárlók márciusban nem annyira a borokért rohanták meg a boltokat, mint inkább az eltartható élelmiszerekért, higiéniai eszközökért, ásványvízért és egyéb árukért. Összességében a minőségi borászatok a legnagyobb vesztesei a jelenlegi gazdasági válságnak, állapította meg Frittmann János.

A gazdasági nehézségeken kívül az időjárás is gondokat okoz. Tavaly nyár óta nem volt komoly csapadékmennyiség a Kunsági borvidéken. A kedd hajnali eső Kecskemét környékén ugyan 6–8 millimétert jelentett, de ennek töredéke sem esett le Soltvadkert környékén. A soltvadkerti borász becslése szerint több száz milliméternyi csapadék hiányzik a földekről. A szőlő fejlődésére már hatással van az eső elmaradása. Az óriási aszály már a nyár végén elkezdődött, ősszel folytatódott, hó nem esett, amely elolvadhatott volna. A tavasz első két hónapja során jelentős csapadék nem volt, legalább 9 hónapja aszályos az időjárás. Lassabban hajt a szőlő, mint kellene, mondta a soltvadkerti borász.