Nehéz helyzetben vannak a dísznövénytermesztő kertészetek

A Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kezdeményezésére újabban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal is a vásárlóközönség összefogását kéri az ágazat megmentésére. A dísznövények keresletének vélhetően drasztikus visszaesése miatt a kertészetek jelentős részének egész évre szóló bevétele veszhet el, többségben ugyanis a tavaszi eladásra termesztett növények árbevételéből élnek. Jövedelmük egyébként is évről évre csökken, hiszen a nyitott piaci csatornákon rengeteg külföldi növény áramlik a kereskedelmi láncokba. Ezért úgy lehet segíteni a hazai dísznövénytermesztést, ha minél több vásárló megfontoltan, az itthon termesztett virágokat vásárolja és nem a külföldi eredetűeket.

Bács-Kiskun megyében a kertészeten belül komoly gazdasági tényező a dísznövénytermesztés. Fejlődését elsősorban a könnyen melegedő talajok, a történelmi idők óta gyűlő szakértelem és a kertészek állhatatossága garantálta. Például Kecskemét környéke kiemelkedő a szárazvirág-termesztésével. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) legutóbbi felmérése szerint azonban a csökkenő jövedelmezőség miatt egyre fogynak a termesztők. A megyében jelentős a vágott virág termesztése is. A melegházi hajtatás költsége számottevően megdrágult náluk az utóbbi tíz év távlatában, a termények értékesítési ára azonban ezt a drágulást nem követte. Az AKI felmérése szerint nincsenek kedvezőbb helyzetben a cserepes virágot termesztők sem. Náluk szintén stagnál az árbevétel, miközben a költségeik folyamatosan emelkednek.

Talán csak az évelők vonatkozásában lehet kedvezőbb tapasztalatokról beszámolni. Bács-Kiskun megyében számos kertészet foglalkozik évelők termesztésével. Közöttük a faiskolák állnak jelenleg erősebb lábakon. Náluk nem nőttek a termesztési költségek oly mértékben, mint másutt. Ez részben annak is köszönhető, hogy a szaporítóanyagokat zömmel saját maguk állítják elő. Értékesítési áraikkal eddig stabilan működtek, a gazdasági élet normalizálódása után pedig távlatok nyílhatnak előttük az exportra, főleg a kelet-európai országokba. Azt már régóta állítják az agrárium üzemszervezői, hogy a dísznövénytermesztés sokkal jobb gazdasági helyzetbe kerülhetne, amennyiben a termesztők a szétaprózott értékesítési mód helyett összefogva jelennének meg a piacon.