Húsvétra lesz tojás elég, de drágulhat

Drágább lehet a tojás. Kollár Csaba, a Mizsetáp Kft. (az ország termelésének az 5 százalékát ők adják) tulajdonosa azt mondja, hogy ennek több oka is van. Az ország igényeinek csak a háromnegyedét képesek hazai tojótelepek biztosítani. Nagyrészt lengyel, vagy más, akár bizonytalan eredetű import biztosítja az igények egynegyedét. A forint annyira meggyengült az elmúlt időszakban, hogy részben emiatt is – mármint az import okán – növekedhetnek az árak.

Véleménye szerint nagyon gyorsan önellátó lehetne az ország, ha például az emberek a hasonló árutermékek közül mindig a magyart választanák. Hogy mennyi lehet majd a boltokban a tojás ára? A kilónkénti egységár most 700–900 forint között alakul, amely átlépheti akár a bűvös ezer forintot is. A vírusválsággal kapcsolatban elmondta, hogy a kormánynak több területen kellene az önellátást szorgalmaznia, így nemcsak az energetika, hanem az élelmiszerellátás területén is. Illetve például az ehhez kapcsolódó higiéniai feltételek megteremtéséhez szükséges árucikkek idehaza történő gyártását is szorgalmaznia kellene. Például a kézfertőtlenítőket nekünk kellene készíteni, s nem importálni.

Elküldött egy beszállítói levelet hírportálunk munkatársához. Ebben a lajosmizsei céggel kapcsolatban álló beszállító vállalat leírta, miszerint a belga kormány egy napokban történt döntése alapján, a Cid Lines belga gyártócég nem exportálhatja bizonyos fertőtlenítő szereit, amelyekre az állattenyésztőknek a mindennapi működés során pedig szüksége van. Vagyis a belgáktól függő országok most nehéz helyzetben vannak emiatt. Egyébként a fertőtlenítők nagy részét Európa 2–3, a fertőzéstől leginkább sújtotta országából importáljuk: Olaszországból, Belgiumból és Németországból – mondta Kollár Csaba, a Mizsetáp Kft. tulajdonosa.

Az országos agrárkamara a közelmúltban adott ki tájékoztatót arról, hogy várhatóan miként is érinti a vírusválság a különböző mezőgazdasági ágazatokat. A dokumentumban olvasható: az étkezési tojás jellemzően ketreces automatizált termelés keretében folyik, a takarmányellátás nem okozhat problémát, egyedül a humánerőforrás egészségügyi helyzetéből eredő veszélyekkel kell számolni.

Viszont problémaként jelentkezik, hogy az iskolák bezárásával a korábban az iskolatejprogram keretei között forgalomba kerülő tej is növeli a készleteket. A kialakuló tejfölösleg levezetése érdekében szükséges a feldolgozók koordinált együttműködése, a kapacitástöbbletek gyors felmérése és a hasznosításuk megkezdése. Ez nemcsak a feldolgozóipari, hanem a tárolási kapacitásokra is vonatkozik.

Míg tavaly 2019 első három negyedévében 90,6 ezer tonna tej került Romániába, Olaszországba 62 ezer tonna, míg Horvátországba 35 ezer tonna. Jelenleg mindegyik ország érintett a koronavírussal, így várhatóan az ottani kiszállítási lehetőségek csökkenni fognak. Tekintettel arra, hogy nagyon magas Magyarország nyerstejkivitele, az esetleges szállítási akadályok tovább fokozhatják a belföldi többletet.

Védeni kell a magyar terméket

Az agrárkamara szerint meg kell védeni a magyar tejágazatot, amihez az állami beavatkozás mellett a kiskereskedelem közreműködése is szükséges, hogy átmenetileg csak magyar tejterméket vásároljanak és kínáljanak a fogyasztóknak. A fogyasztók oldaláról tapasztalható felvásárlási láz eddig elsősorban az UHT tejeket érintette és a tejtermékkel kapcsolatos fogyasztói igény várhatóan folyamatosan fennmarad, ha nem is a jelenlegi magas szinten.