Holló Mátyás uszódi tenyésztő Párizsban bírálta a juhokat

– A közelmúltban bírált a párizsi Salon International de l’Agriculture show-n. Először járt Párizsban?

– Nem, nagyon régi álmom vált valóra 2012 februárjában, amikor életemben először megláttam az Eiffel-tornyot. Biztosan sok ember megcsodálná kirívó magasságát és gyönyörködne a csúcsról elé táruló városképben. De engem nem ez hozott a „szerelem városába”. Az én szerelmem a juhtenyésztés. Bocsánat, a második szerelmem, mert a feleségem nagyon csúnyán néz rám. De valójában tudja ő is, hogy a család után a legfontosabb dolog az életemben a munkám. Szerencsés ember vagyok, mert olyan munkával tudok megélhetést biztosítani, ami örömet is okoz.

– Második generációs juhtenyésztő, aki a család juhászatában is tapasztalatokat szerzett. Hogy alakult az önálló szakmai pályája?

– Juhtenyésztéssel húszéves korom óta foglalkozom. Iskoláim elvégzése után, 1996-ban bekapcsolódtam a szüleim által létrehozott árutermelő juhászat mindennapos dolgaiba. Új kihívást keresve, 2001-től törzstenyésztő lettem a magyar merinó fajtával és 2009-től a Berrichon du cher fajtával is. Első berrichonjaim Szlovákiából származnak. Ott azon a véleményen voltak, hogy felesleges Franciaországba menni tenyészállatért. Akkor nekem is úgy tűnt, hogy a fajta őshazája elérhetetlenül messze van Uszódtól.

– Aztán mégis eljutott az Eiffel-toronyhoz…

– Bevallom, kíváncsiságom és a tenyésztési törekvéseim nem hagytak nyugodni, ezért 2011 őszén megkérdeztem a családot: „mit szólnátok hozzá, ha elmennénk Disneyland-be?” A gyerekeim kitörő örömmel fogadták az ötletet, csak a feleségem nem értette a dolgot. Egyből rá is kérdezett: és még mit fogunk ott csinálni? Ismer. Tudta jól, hogy a tíz évvel korábbi Holló Mátyás csak úgy nem vitte volna el őket nyaralni. Elárultam, hogy eltöltenénk egy délutánt a vidámparkban és utána két napig berrichon-tenyészeteket látogatnánk.

– Ilyen egyszerűen ment minden?

– Annyira azért nem, de belevágtam a szervezésbe. Először is kellett találnom egy olyan embert, aki rendelkezik szakmai nyelvtudással. Egy közös ismerősünkön keresztül találtam meg dr. Milisits-Németh Tímeát, aki Herceghalmon, az akkori Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézetben dolgozott. Elmondtam a tervemet és megkértem, hogy az internetről gyűjtött e-mail-címekre jelentkezzünk be. Úgy éreztük, hogy nem igazán vesznek komolyan, mert mindenki a tenyésztői szervezetükhöz irányított. Nem voltam boldog. Én tenyészállatokat és technológiákat akartam látni. De nem volt mit tenni. Írtunk a GEODE-nak. Meg is válaszolták, hogy ősszel nincs idejük fogadni minket, ha még aktuális lesz, menjünk februárban a párizsi Salon kiállításra. Nem is tudom, hogy szomorúbb voltam-e, vagy dühösebb!? Legszívesebben megkértem volna Timit, hogy írja meg nekik, hogy akkor meg mi nem érünk rá. De nagyon akartam menni, látni és tanulni. Csak az járt a fejemben, hogy egyszer adja meg a Jóisten és utána megnyugszom. Hát megadta, hála neki, és azóta még nagyon sokszor. A távolság ma már sokkal kisebbnek tűnik, mint 2009-ben, amikor még „elérhetetlenül messze volt.”

– Hogy zajlott az első franciaországi kiruccanás?

­– Kis kitérővel jutottunk el az Eiffel-toronyig, mert az első utunk a kiállításra vezetett, mert hát ugye, van fontossági sorrend, hiszen kezdődött a berrichonok versenye. Csak ámultam és csodáltam a pórázon felvezetett juhokat. Az járt a fejemben, hogy bármelyiket szívesen látnám a tenyészetemben. Vagy mégsem!? Aki ismer, tudja jól, hogy maximalista vagyok. Úgyhogy elhatároztam, ha már eljöttem ilyen messze, akkor nekem a legjobb kell. Sikerült is kiszemelnem kettő kost, amelyek különböző szekcióban mérettettek meg. Meg is kértem Timit, hogy beszéljünk az illetékes emberrel, hogy esetleg megvásárolhatók-e? Mondta, hogy lehetséges, de várjuk meg a verseny végét. Főleg azért, mert az egyik állat az előző évben megnyerte a fiatal osztályt. Vártam hát türelmetlenül és szurkoltam a kiválasztottaknak. Hát jól beválasztottam! Az egyik második lett, a másik megnyerte a csoportját és a végén ő lett a kiállítás legszebb berrichon kosa. Egyből jelezték is, hogy biztosan találok másik juhot, ami tetszik, mert ez nagyon értékes. Megkérdeztük, hogy mit jelent az értékesség euróban? El is árulta a szövetségük vezetője, aki biztos volt benne, hogy elriaszt. Hát bevallom, nem keveselltem az összeget. De zsebbe nyúltam és átadtam a kért összeget, majd szóltunk, hogy elvisszük a másikat is. Utólag kiderült, hogy jól döntöttem. Elsősorban azért, mert mindkét kos kiemelkedően jól örökítette utódaira azokat a jegyeket, amiért kiválasztottam. Másodsorban meg azért, mert attól az ügylettől kezdve érzem, hogy komolyan vesznek. Tudják, ha bejelentkezem tenyészállatért, akkor „Monsieur Hollónak” nem az átlagos juhokat kell megmutatni. Azóta jó kapcsolatot ápolok a szövetségükkel és a legjobb tenyésztőkkel, akik szívesen fogadnak. Sőt, nem egyszer előfordult, hogy ők invitáltak látogatásra.

– A legutóbbi meghívás egészen különleges volt…

– Magam is nagyon meglepődtem, hiszen Clermont-Ferrandban, az igen rangos mezőgazdasági kiállítás, az Ile de France versenyén díjátadóként vehettem részt múlt év őszén. Természetesen ott voltak a berrichonosok is, és jelezték, hogy várnak a standjuknál. Szívesen mentünk, mert a tenyésztőtársi kapcsolatok ápolása számomra nagyon fontos. Nem gondoltam, hogy konkrét dolog miatt hívnak. Nem akartam hinni a fülemnek, amikor a berrichonos fajtaelnök, Nicolas Aubailly felkért, hogy a 2020-as párizsi Salon kiállításon legyek a fajta bírálója. El sem tudom mondani, hogy mit éreztem. Nagyon nagy megtiszteltetésben részesítettek, hogy első magyarként ott zsűrizhettem. A francia tenyésztők egymással jó kapcsolatot ápolnak a közös tenyésztési céljaik megvalósítása miatt, de idegent nem szívesen engednek beleszólni. Azzal indokolta a meghívást, hogy vásárlásaim alkalmával, minden apró részletre odafigyelve, mindig megtalálom a legjobb állatokat.

– Milyen volt az újabb vendégeskedés Franciaországban?

– A nagy eseményre húszfős delegációval érkeztünk. A családom és a barátaim is osztozni akartak az örömömben. Nélkülözhetetlen tagja volt a küldöttségnek Milisits-Németh Tímea, aki a kezdetektől a munkatársam. Elmondható, hogy ez nélküle nem jöhetett volna létre, mivel az ő segítségével tudtuk áthidalni a nyelvi nehézségeket. Elkísértek még a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség munkatársai és tenyésztőtársaim is. Párizsi tartózkodásunk ideje alatt hajnalig tartó, heves vitákba torkolló beszélgetéseket folytattunk a hazai juhtenyésztés helyzetéről és lehetőségeiről. Szeretném megköszönni a családomnak, hogy velem voltak és mindig mindenben támogatnak. Minden sikerhez szükséges a biztos családi háttér és nekem ez megadatott.

– Hogyan zajlik egy ilyen verseny?

– Ez a kiállítás a Berrichon du cher fajta legnagyobb megmérettetése Franciaországban. A szépen előkészített állatok hét szekcióban versenyeztek. Nyírott és nyíratlan osztályokba nevezték a kor és ivar szerint csoportosított állatokat. Különlegesség volt a tenyészcsoportok versenye, ahol három jerkéhez egy tenyészkost és egy növendékkost is társítottak. A bírálat során azt az elvemet követtem, hogy azt a juhot kell megtalálnom, amit legszívesebben hazavinnék a tenyészetembe. Kiemelném, hogy a bírálat során mindenre jutott elegendő idő. Senki nem sietett sehová. Ez a nap erre volt szánva, mert ez a tenyésztés legnagyobb ünnepe. Az osztálygyőztesek a végén összevetésre kerültek és belőlük választottuk ki a kiállítás Grand Champion-ját. Ezt az élményt soha senki nem veheti el tőlem. Büszke vagyok, hogy első magyarként szereplője lehettem az 57. párizsi Salon International de l’Agriculture show-nak, amit közel félmillió ember látogatott meg.

Határainkon túl is jó híre van az uszódi tenyészállatoknak

Holló Mátyás 1975-ben született Kalocsán. 1995-ben állattenyésztő, állat-egészségügyi technikus szakon végzett Kalocsán. Első és egyetlen munkahelye a családi gazdasága, ahol 1996 óta dolgozik. Ekkor 700 juhot legeltettek Uszód határában, mára az állomány 1100 törzs­könyves juhra bővült. 2001-től magyar merinó törzstenyésztő. Legfontosabb tenyésztési célja a fajta szaporaságának és tejtermelésének növelése. 2009-től tenyészete Berrichon du cher húsjuhfajtával bővült. Tenyészállatainak híre van az országban és határainkon túl is. 2004-től rendszeresen részt vesz a hazai kiállításokon, ahol sikert sikerre halmoz. 2013-ban az év juhtenyésztője. A 2017-es Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásáron, majd 2018-ban Kaposváron Juhtenyésztési Nagydíjat nyert állataival. 2019-ben az Alföldi Állattenyésztési Napokon Berrichon du cher jerke csoportjai első, második és harmadik díjat kaptak, és a legszebb anyajuh is az ő állata lett. Az itt bemutatott állataiért juhtenyésztési különdíjban részesült. 2018 óta a NAK Bács-Kiskun megyei kiskérődző alosztályának elnöke, 2019 júniusától a megyei kiskérődző munkacsoport vezetője. Szerencsés embernek tartja magát, mert azzal foglalkozik, amit szeret – olvasható a Magyar Állattenyésztők Lapjában Holló Mátyásról, aki nős, három gyermek édesapja.