A földtörvény módosítása nagy feladat elé állította a kamarát

Címkék#Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK)#Gáspár Ferenc #jégkármérséklő rendszer #mezőgazdaság #földtörvény

Milyen évet zártak a megye agrártermelői? Gáspár Ferencet, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Bács-Kiskun Megyei szervezetének az elnökét kérdeztük, aki számvetést adott az idei évről.

Barta Zsolt

Gáspár Ferenc, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Bács-Kiskun Megyei szervezetének az elnöke

Forrás: Petőfi Népe

– Hogyan jellemezné az idei évet? Jobb vagy rosszabb, mint a tavalyi év?

– Nagyon nehéz volt a 2019-es esztendő. Év elején hatályba lépett a földtörvény módosítása, ami óriási feladat elé állította a szervezetünket. Január 11-étől már nevesítve a kamara területi szerve, a megyei elnökség a helyi földbizottság. A testület valamennyi, a földtörvény hatálya alá eső ügyletben állásfoglalást ad ki, vagyis megvizsgálja, hogy a nemzeti általános agrárpolitikai- és földbirtok-politikai szempontok mennyiben érvényesülnek az adott ügylet során. Ezt heti rendszerességgel tesszük, hetente átlagosan 100-150 ügyet véleményezünk a földhivatal megkeresésére, állásfoglalásunkat az esetek 99 százalékában 15 napon belül kiadjuk. Az elmúlt majdnem egy év tapasztalata alapján elmondhatom, hogy a támogató és nem támogató állásfoglalásaink aránya nem változott. – mondta Gáspár Ferenc, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Bács-Kiskun Megyei szervezetének az elnöke. Bács-Kiskun megyében eddig – közel 2000-es ügyszámot tekintve – a nem támogatott ügyletek aránya 1,5 százalék alatt van. Az új szabályozással viszont olyan eszköz került a kezünkbe, amivel a nem támogató döntéseinket sokkal jobban alá tudjuk támasztani, indokolni, és adott esetben egy peres eljárásban is védeni tudjuk az álláspontunkat.

– Milyen termésátlagok születtek?

– Az őszi árpa aratását nehezítette, hogy a június 20–23. közötti vihar néhol megdöntötte az állományt. Megyénk eltérő talajadottságainak hatására a terméseredmények jelentős szórást mutatnak. A homokosabb, gyengébb minőségű területeken 2,5–3,5 tonna/hektár volt a jellemző átlag, a jó minőségű területeken 6–8 tonnát is jelentettek. Az aestivum búza termésmennyisége elmaradt az előző évekhez képest. Ennek az az oka, hogy a tavaszi aszályos időszakot és a gyenge bokrosodást nem tudta kompenzálni a májusban lehullott csapadék. A termés minősége jó lett, annak ellenére, hogy a betakarítás alatt néhol a jelentős eső miatt mindenki nagyfokú minőségromlásra számított. A durumbúza terméseredménye szintén alacsonyabb lett a múlt évekhez képest. A rozs terméseredménye a becsült mennyiség szerint alakult, szintén nem érte el az előző évek átlagát. Kukoricában vannak a megyének olyan térségei, ahol jóval magasabb átlagot értek el a termelők, mint amennyire az előzetes becslések szerint vártak. A termésátlag még magasabb is lehetett volna, de a betakarítás során látszott, hogy jelentős vadkár volt a táblákban.

– Megvédte a jégkármérséklő rendszer a mezőgazdaságot?

– Azt gondolom, igen. 2018. május 1. óta üzemel a jégkár-mérséklő rendszer. 2019-ben a védekezést végző generátorkezelők az április közepétől szeptember végéig tartó, 169 napos védekezési szezonban országos szinten 101 napon kaptak riasztást. Bács-Kiskun megye a középmezőnyben áll, 61 esetben kiadott riasztással, a megye különböző tájain 350–450 órát üzemeltünk. Ebben az esztendőben a gazdálkodók az országban 37 ezer hektárra jelentettek jégkárt, ami nagyjából a fele a 2017-es, utolsó védekezés nélkül töltött év értékének. 2019-ben a jégkár aránya az összes bejelentett mezőgazdasági káron belül 13 százalék alatt maradt, míg a 2017-es átlag 32 százalék volt. Megyénkben a 2017-es évben 10 962 ha-t érintett a jégkár, míg 2019-ben 2554 ha-t. A rendszer működésének hatékonysága a biztosítók jégkárkifizetéseiben is megfigyelhető, hiszen míg 2017-ben közel 6,3 milliárd forint volt, addig tavaly 3,2 milliárd forintot tett ki. És ehhez jön még hozzá a polgári, ipari és állami létesítményekben, ingatlanokban és ingóságokban megóvott érték is.

– Jövőre mekkora összegű lesz a földalapú támogatás?

– A területalapú támogatás összege euróban számolva hasonlóan alakul az idei évhez, de a végső összeg – mivel forintban kerül kifizetésre – függ a forint/euró árfolyamtól. A 2019. évi területalapú támogatás összege várhatóan 75 ezer forint lesz hektáronként. Magyarország az időjárási viszontagságok miatt idén is jogosult a termelőknek emelt összegű előleget fizetni, ami azt jelenti, hogy egy minden feltételnek megfelelő gazdálkodó SAPS jogcímen 33 ezer forintra számíthat hektáronként, és aki még a zöldítési támogatás előlegére is jogosult, az mintegy 50 ezer forintnyi hektáronkénti kifizetést kaphat idén. A Magyar Államkincstáron keresztül a mezőgazdasági termelőknek nyújtott agrártámogatások előlegfizetése idén 240 milliárd forintot tesz ki. Az előlegfizetéssel a gazdálkodóknak az őszi munkák zavartalan elvégzéséhez nyújtanak segítséget, továbbá biztosítják a termelők pénzügyi stabilitását, likviditását.

Gáspár Ferenc, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Bács-Kiskun Megyei szervezetének az elnöke
Fotó: Petőfi Népe

– A kormányzat a vízügyi gondok enyhítésére évi 17 milliárdot szán például csatornák tisztítására és egyebekre. Nálunk ez mit fog jelenteni? Hol indulnak a munkálatok?

– 2018-ban felmértük a vízigényeket a felszíni vízkínálat mentén, ami országosan 1,2 millió hektárt jelentett. Bács-Kiskun megyében a jelenleg felszíni vízzel ellátott terület 140 ezer hektárt érintett, elsősorban a Duna vízgyűjtőjével érintett területen, amelyből 2 ezer hektárra érkezett vízigény. Az öntözési igények országos kielégítésére, a vízkínálat fejlesztésére közel száz állami fejlesztési projekt került előirányzásra, amelyből hat érinti közvetlenül Bács-Kiskun megyét. A megyét érintő fejlesztésekkel közel 30 ezer hektárnyi terület vonható be öntözésbe: a tiszakécskei öntözőcsatornák ismételt üzembe helyezése; a lakitelki öntözőcsatorna ismételt üzembe helyezése; a Duna-völgyi területek vízellátásának javítása, a Kiskunsági-főcsatorna rekonstrukciója; a Kiskunsági-főcsatorna vízpótlása Tass térségében dunai vízkivétel kiépítésével; a Duna-völgyi-főcsatorna rekonstrukciója I. (Fülöpszállás); a Duna-völgyi-főcsatorna rekonstrukciója I. (Császártöltés). Folyamatban van nagyobb volumenű beruházások megvalósításának mérlegelése, azaz az öntözési nagy infrastruktúra hiányzó elemeinek megvalósítása. A nagy projektek között szerepel a homokhátsági mezőgazdasági vízszolgáltatás biztosítására irányuló fejlesztés. A Homokhátság vízellátásának biztosításához szükséges hátsági vízszétosztó főcsatorna megvalósítása tükrözi a helyi igényeket. Volumene a korábbi vízügyi ágazati tervek alapján közel 110 kilométer, a mellékcsatornák hossza pedig összesen 24 kilométer lenne. E műszaki megoldás alapján a Hátság magasabb térszintű területein kialakított tározók és oda a vizet eljuttató vízpótló csatornák révén kerül a víz biztosításra. A hátsági vízszétosztó főcsatorna megvalósításának költségét megközelítőleg 70 milliárd forintra becsülték.

– Milyen rendezvényeket tartott a kamara?

– Évente 20-25 rendezvényt tartunk, melyeken több ezer termelő vesz részt. Év elején gazdaesték keretén belül tájékoztattuk a termelőket. Nagy sikerrel fut a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program. Az idei évben megduplázták a gazdálkodók a felajánlott búzamennyiséget megyénkben. Hatalmas feladatot jelent minden évben a TERA (területalapú támogatás) támogatások benyújtása. Megyénkben a 22 ezer kérelmezőből több mint 13 ezer fordul hozzánk segítségért. 27 ezer őstermelőnek újítjuk az igazolványát évente, ami szintén óriási feladat. Idén is nagy sikerrel futott a Foglalkozások hete, illetve a Szakmakóstoló rendezvényünk. Ráadásul ezek a programok megyénkből kiindulva kezdték meg országos elterjedésüket. A két programon megközelítőleg 650 diák vett részt, ami óriási siker. Összefoglalóan elmondhatom, hogy nehéz és mozgalmas év volt a 2019-es – mondta végül Gáspár Ferenc, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Bács-Kiskun Megyei szervezetének az elnöke.