Öntözővizet kaphat a homokhátság

A Nemzeti Agrárkamara tavalyi felmérése szerint hazánkban 1,2 millió hektáron mintegy negyvenezer gazdálkodó igényli a növénytermesztéshez az öntözőrendszerek megépítését. Ezt figyelembe véve döntött a kormány tíz évre szóló öntözésfejlesztési program indításáról, melyhez összesen 170 milliárd forintot rendelt, amelyből 17 milliárd forintot használnak fel évente. Jelenleg országosan hét kiemelt öntözésfejlesztési beruházás előkészítésénél tartanak. Közöttük szerepel a homokhátsági térség vízellátása, valamint a tiszakécskei öntözőcsatornák rekonstrukciója.

Az időjárás évről évre megerősíti az agrárszakemberek állítását, miszerint a szárazodó homokhátság mezőgazdaságát az öntözéssel lehet megmenteni. Az utóbbi hat évtizedben körülbelül 4 Celsius-fokkal emelkedett a térségben az éves átlaghőmérséklet. Ez az érték az 1954-es adatok szerint 9,3 fok volt, 2007-ben már elérte a 13,4 fokot. Ez az adat a Ceglédi Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Állomás méréseiből származik. A sokéves megfigyelések azt is igazolják, hogy a csapadék éves mennyisége szélsőséges értékek között ingadozik. Az ezredforduló után köszöntöttek be az utóbbi fél évszázad legszárazabb esztendői.

A talajnedvesség ingadozására érzékenyebb kultúrák veszélybe kerültek e vidéken.

– Burgonyát úgy negyven-ötven évvel ezelőtt szántón is termesztettük, az esőre bíztuk a sorsát. Hol többet, hol kevesebbet termett, de mindig tudtunk eleget vermelni télre. Ez idő tájt öntözés nélkül, különösen a gyengébb homokföldekbe elvetni nagy rizikó – emlékezett Réger Béláné, nagykőrösi őstermelő.

Bács-Kiskun megyében jelenleg a szántóterületek nyolc százalékán vannak meg az öntözés feltételei a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. Tavaly mindössze 7600 hektárt öntöztek a megyében, elsősorban felszíni vizekből.

A napirendre tűzött öntözésfejlesztési beruházások által majdan rendelkezésre álló többletvíz felhasználásáról természetesen a gazdálkodók döntenek. A jelenlegi felvásárlási árakat tekintve úgy tűnik, a szántóföldiek kevésbé érdemlik meg az olcsónak nemigen mondható öntözést.

A 4M-eco elnevezésű mezőgazdasági szaktanácsadó rendszer kukoricánál vizsgálta az öntözés hatását a jövedelmezőségre. Megállapították, hogy a víz és kijuttató berendezés költsége majdnem elérte az összköltség negyven százalékát, és ahhoz jönnek még a terméstöbblet betakarításának, szállításának, szárításának többletköltségei is. Igaz, az aszályos időszakokban elért alig négy tonna hozam helyett öntözéssel megduplázódott a termés. Hektáronként 227 ezer forint többletárbevétel keletkezett, amiből lejön az öntözés hektáronkénti nagyjából százezer forint többletköltsége.

– Öntözéssel a többlet­árbevételben a nyereség nem nő arányosan az olyan területeken, ahol többéves átlagban öntözés nélkül elérhető, mondjuk kukoricából az öt-hat tonna hozam. Hosszabb ideje alig haladja meg a negyvenezer forintot a tengeri tonnánkénti felvásárlási ára. Ilyen árszinten a valószerűtlen 10-11 tonna termésátlagot kellene elérni ahhoz, hogy rentábilis legyen a kukorica – számolta Petri József, kiskunfélegyházi gazda.

Más gazdálkodók is úgy vélik, hogy a jelenlegi felvásárlási árakon a gabonaféléknél az öntözéssel hektáronként 300-350 ezer forintra emelkedő termelési költség nem térül meg. Ezért úgy néz ki, elsősorban a szántóföldi terményeknél fajlagosan jóval nagyobb értéket előállító gyümölcstermesztőkön, és a jelentős vízigényű zöldségtermesztéssel foglalkozó gazdákon segíthet majd az öntözés lehetőségeinek bővítése.