Újabb pusztulástól félnek a méhészek

A napokban kezdődött a napraforgó-virágzás, és a közösségi oldalakon már megjelentek az első sokkoló fotók a méhek pusztulásáról. – Bács-Kiskun megyéből egyelőre nem érkezett hír a méhek tömeges pusztulásáról, de tavaly ebben a régióban is tapasztalható volt a jelenség – mondta el lapunknak Dózsa Tamás, a Halas és Környéke Méhészeti Egyesület elnöke. Az elmúlt évben ilyenkor az országban több mint háromszáz méhészettől érkezett jelzés az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) felé, a magyar méhészek ötödét érintette az elhullás.

A méhek tömeges elhullása és a napraforgó növényvédelme között keresik a szakemberek az összefüggést, mert azokban a megyékben, ahol jellemzően kevés a napraforgó, nem tapasztaltak hasonló méretű méhpusztulást.

– Egyértelmű bizonyítékot nem találtak a méhek pusztulásának az okára, ugyanis nagyon sok tényező befolyásolhatja – nyilatkozta lapunknak a halasi méhészek vezetője.

– Lehet a növényvédelemmel vagy éppen a méztechnológiával probléma, lehetnek egyéb környezeti hatások, illetve ennek az együttes hatása is eredményezheti azt, hogy a méhek eltűnnek a kaptárból, nem találnak haza. A méhészek vesztesége méhcsaládonként elérheti akár az 50 ezer forintot is évente, ami komoly kiesést jelent a termelőknek. A Nébih épp ezért indított egy zöldszámot, ahova várják a gazdák bejelentéseit. Ha észlelik a méhek fogyását, akkor azt mielőbb jelezzék, mert az esetleges hatóanyagok időközben elbomlanak, eltűnnek és hosszabb idő után már nem lehet kimutatni. A napraforgó virágzása csak most indult, de már készülnek arra a szakemberek, hogy lesznek problémák, mert a tavalyi év óta sem a napraforgó-termesztésben, sem a méhtartásban nem változott semmi a technológián. Tavaly nagyon kevés gazda jelezte a problémát a Nébih felé, viszont ahol indult vizsgálat, ott sem sikerült feltárni az okokat, csak feltételezések vannak, egyértelmű vizsgálati eredmény még nincs – mondta Dózsa Tamás.

A Dél-Alföld régió négy fő nektárt adó növénye a kora tavaszi repce, az akác, a selyemkóró és a napraforgó. Ebből a legmeghatározóbb az akác és a napraforgó. A régió mézhozamának nem segített a meglehetősen változékony tavaszi időjárás. A duplájára elhúzódott az akác virágzása Magyarországon – egy hónapig tartott –, a szakember szerint ez nagyon hosszú idő.

A változékony tavaszi idő segítette a méhek szaporodását

– A tavaszi meleg utáni lehűlés nem tett jót az akácosoknak, komoly fagyás is tapasztalható volt – mondta Dózsa Tamás, a Halas és Környéke Méhészeti Egyesület elnöke, aki szerint ugyanakkor a méhcsaládok fejlődésének kedvezett a változékony időjárás, nagy számban osztódtak.

Ezért lehetett hallani a médiában is sokszor, hogy több helyen nagy számban gyűltek össze a méhek, elleptek kéményeket, padlásokat, sokszor szabadtéri építményeket. Ez Halason is több helyen gondot okozott. Sok méhész gyűjtötte a méheket, volt, akinek komolyan gyarapodott a méhállománya. A nagyszámú rajzásnak azonban a termelés szempontjából az lett a következménye, hogy a dolgozó­méhek száma jelentősen csökkent. Ezért nem gyűjtöttek össze elegendő nektárt, így az eddigi méztermés egyelőre csak közepesnek mondható.