A bodzának annyira nincs ára, hogy nem is lopják

Feje tetejére állt a világ. Nevetségesen alacsony a bodza felvásárlási ára. Látják ezt a tolvajok is, akik nem dézsmálták meg a termést. Már lopni sem érdemes a keceli bodzás gazdák ültetvényeiből. Tavalyelőtt és tavaly is felhívta munkatársunkat Herczeg Imre képviselő. Mint akkor elmondta, jó ára van a bodzának, a tolvajok tudják, ellepték az ültetvényeket. Tavaly a gazdák össze is gyűltek a városházán, hogy a rendőrséggel, a polgárőrséggel, a mezőőrökkel megakadályozzák a mezei lopásokat. Sikerült. Akkor senki sem gondolta, hogy a termelők az idén visszasírják majd az elmúlt két évet tolvajostul, felvásárlási árastul.

Kecel környékén több mint 420 hektáron terem a fürtös bogyós növény, de az idén veszteséget termelt. Az elmúlt évtizedben sokan a kivágott szőlők helyébe telepítették. A gazdák egy része azt látta, hogy a szőlővel több a gond, mint a haszon. A bodza pedig éveken át viszonylag kis költséggel jó árral fizette meg a termelők gondoskodását.

Hogy mi történt? A felvásárlók ma csak 53–60 forint között fizetnek azért, amiért tavalyelőtt 160-at adtak. A gazdák úgy számolnak, hogy 20–25 forintért szedi a kilóját a napszámos. Ennyi jön ki ugyanis az 1000 forintos nettó órabér kifizetése során.

A maradékból kellene megélni, elvégezni a növénytermesztési tevékenységet. Azonban kilónkénti 100 forintos ár alatt ez nem jön ki. Tavaly óta 66 forinttal emelkedett a gázolaj ára, 400 forinttal a nettó órabér, a forint euróhoz viszonyított leértékelése miatt a műtrágya ára is nőtt, miközben kevesebb mint a felére csökkent a bodza átvételi ára.

Németh Sándor keceli gazda négytagú családja 27 hektárnyi birtokon termel gyümölcsöt. Szilvát, szőlőt és bodzát. Az idén egyikkel sincs szerencséje. A szilvát alig 80 forintért lehet eladni, amely a tavalyi árat sem éri el. A kékszőlőjének a nagy része márciusban elfagyott. Maradt a bizakodás a bodzában, de azért meglehet, hogy még az ültetvényre sem éri meg kimenni.

– A nagyapám azt mondta, régen egy generáció kellett ahhoz, hogy a családi gazdaság beálljon. A második generáció már meg tudott élni a kertészetből. A rendszerváltás óta eltelt 28 év, beállítottuk a gazdaságot, vettünk gépeket, de most is ott tartunk, mintha elölről kezdenénk. Pedig most kellene a pénz. Így lehetne a fiaimat itthon tartani, hogy ne menjenek el külföldre. Éppen csak a napi szinten történő megélhetés van meg. Vissza kellene tenni a pénzt az ültetvényekbe, de nincs mit. Azt mondják, hogy szabad piaci gazdálkodás van, de ezt nem hiszem, mert a boltokban lévő árak, meg az általunk értékesítettek között óriási a különbség. A bodza termésmennyisége megfelelő, a minősége jó. Hektáronként 80–100 mázsával fizet a növény, de legjobb esetben is csak 600 ezer forint a bevétel. A kiadás: 250–300 ezer forint a szedési költség a hektáron. A maradék 250–300 ezer forint marad a gazdánál. Ebből kell finanszírozni a tárcsázást, a metszést, a maximum 3 permetezést, a talajerő-utánpótlást, a gépek amortizációját és a tulajdonos bérét. A gazda azonban ebből a pénzből nem fog sem szerves, sem pedig műtrágyát vásárolni, mondja Németh Sándor.

Herczeg Imre annyit tesz hozzá, két éve úgy tudott a parcelláira kijutni, hogy szlalomoznia kellett a trágyarakások között. Tavaly már kényelmesen vezetett, akkor ugyanis a már csökkenő felvásárlási árak miatt trágyára nem futotta a gazdáknak. Ha nincs a talajerő visszapótolva, akkor nem lesz jó termés. A helyi gazdaboltostól tudja, hogy jóval kevesebb műtrágyát vásároltak a télen a gazdák, mint az előtte való években. Nem volt miből finanszírozni az egyébként szükséges trágyázást. Szinte leraboljuk a gazdaságot – mondta Herczeg Imre.

Németh Sándor szerint azt mondják, hogy sok termett a bodzából, de ezt nem lehet elhinni.

– Úgy érezzük, hogy a beszállító és a bolti vevő között tűnik el az a pénz, amely tisztességes árat jelentene a termelőnek. Senki sem védi meg a termelőket. Az agrárkamarába fizetjük a tagdíjat, de ott sem velünk foglalkoznak. A kamarai újságukban mindig a szántóföldi nagy birtokokról van szó, a kisbirtokosokról nincsenek cikkek. Mi, akik a legköltségesebb munkát végezzük, nem vagyunk sehol sem. A fagykárt is bejelentettem, de hogy arra mikor és mennyit adnak, nem tudni. Ha normál bodzaár lenne, akkor minimum 100-ast kellene fizetni egy kiló bogyós gyümölcsért. Három-négy éve 200 forint volt az ár, abból lehet tisztességesen visszafordítani az ültetvény gondozására, beruházni, illetve megélni a családnak – mondta végül a keceli gazda.

Alacsony a szőlő felvásárlási ára

Kedden Kecelen bruttó 90 forintért vették át a cserszegi fűszeres kilóját. Ez 4 forinttal kevesebb annál az árnál, mint amennyit javasol a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa. Ezt is csak akkor kapja meg a gazda az egyik cégtől, ha legalább 18 fokos a cserszegi cukorfoktartalma. Ha egy fokkal alacsonyabb, akkor 3 forinttal kevesebbet kap, ha kettővel, akkor a levonás kilónként 6 forint. Ha azonban a 18-as értéknél jobb a cukorfoktartalom, akkor azért nem jár emelt felvásárlási ár. Ezért ez a rendszer tisztességtelen, mert egyirányú az ár megállapítása. Azaz csak bünteti a beszállító gazdát, viszont a minőségi szőlő felvásárlását nem támogatja.

Szívgyógyszer a bodzapálinka

A bodza termésében bőven van A- és C-vitamin. Folyamatban lévő tudományos kísérletek többek között vizsgálják a bodza hatását az influenzavírus-törzsek ellen, és lehetséges használatát a cukorbetegség kezelésében. Virága flavonoidokat, szaponinokat, illóolajat és különböző nyálkaanyagokat tartalmaz. Szörp-, bor- és pálinkakészítésre is alkalmas, a népgyógyászatban ezeket is főképp gyógyhatásuk miatt használják. A bogyókból készített bodzabor egyes vidékeken hagyományos szívgyógyszer, ugyanúgy, ahogy a bodzapálinka is. Ez igen munkaigényes (200 liter cefréből maximum 6–7 liter jó pálinka nyerhető), ezért nagyon ritka és drága.