Négymilliárd forint jut a pálinkaágazatra

A hét elején megnyílt Kecskeméti Barackpálinka- és Borfesztivál programjának fontos része volt az az agrárkonferencia, melyet a megyeszékhelyen rendezett az agrárkamara megyei szervezete és a Kunsági Női Borrend. A város nevét öregbítő barackpálinka történetéről, a borpiaci aktualitásokról, a jégkármérséklő rendszer üzembe állításáról is szó esett, és egyéb, a témához kapcsolódó kérdésekre kaphattak válaszokat a fórumon részt vevők.

A rendezvényt Gáspár Ferenc, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Bács-Kiskun Megyei Szervezetének elnöke nyitotta meg. Átadta a szót dr. Salacz László országgyűlési képviselőnek, aki elmondta, hogy az 1600-as évek óta főzik a jó minőségű pálinkát Kecskemé­ten.

Őt követte Győrffy Balázs, a NAK elnöke, aki rámutatott, hogy a bor és a pálinka kéz a kézben jár Kecs­kemé­ten. A bornak és a pálinkának is jó alapanyag kell, ez pedig Bács-Kiskunban adott. A kamara legnagyobb megyéje Bács-Kiskun, 117 településen 40 ezer tagja van a szervezetnek – mondta az országos elnök. Dr. Viski József agrár-vidékfejlesztési programokért felelős helyettes államtitkár az elnök után üdvözölte a fórum résztvevőit. Arra hívta fel a figyelmet, hogy 1300 milliárd forintnyi uniós pénz megy vidékfejlesztésre. Ennek 95 százalékára már megvan a pályázó, hatszázmilliárd forintot fordítanak beruházásra. Ebből négy­milliárd forint a pálinkaágazat fejlesztésére jut, 40 ­milliárd pedig a borászati szektor erősítésére. Ebből futja a szőlőültetvények szerkezetátalakításra is, amely a jó minőségű gyümölcs termesztéséhez nyújt jó alapot.

Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) elnöke, az országgyűlés alelnöke is felszólalt a rendezvényen. Arra hívta fel a figyelmet, hogy bár sok országot bejárt, olyan ízeket sehol sem talált, mint a megyében.

Kocsis Áron, a jégkármérséklő rendszer vezetője előadásában rámutatott, hogy a kiépült országos hálózat 986 egységből áll. A berendezések többsége manuális, mintegy negyede automatikus működtetésű. A rendszer működtetése évente 1,5 milliárd forintba kerül, de a gazdák tagdíjából erre egy fillért sem költenek.

Mint mondta, májusban alig volt olyan nap, amikor az országban ne riasztottak volna valahol. Bács-Kiskunban mindennap volt éles helyzet.

Kocsis Áron hangsúlyozta: a szupercellák hatásait nem lehet kivédeni, százszázalékosan a jégkárt sem lehet elkerülni, ugyanakkor ez a háló­zat arra jó, hogy csökkentse a jégesők lehetőségét, az általuk okozott kár mértékét.

A rendezvényen dr. Sidlovits Diána, a NAK kertészeti csoportvezetője a világ és Magyarország szőlőtermesztéséről beszélt. Magyarországon kevesebb mint 3millió hektónyi bor készül évente. Ez nem sok, ugyanakkor pozitív az, hogy a fiatalok egyre inkább előnyben részesítik a minőségi bor fogyasztását.

Ízlett a hercegnek a pálinka

A pálinka kecskeméti történetéről dr. Hajagos Csaba ku­tató tartott ismertetőt. Ő megemlítette, hogy már a XI. században folytattak Alpár környékén szőlőtermesztést. Valószínűleg készülhetett a bor mellett párlat is. A hódoltság idején Kecs­kemét szultáni birtok volt, és mivel a budai pasának adózott, így a bor mellett magas alkoholtartalmú párlat is kerülhetett Budára. Azaz akár Szulejmán szultán is ihatott már korabeli kecskemé­ti „pálinkát”. A XVII. századtól egyre gyakrabban jelentek meg a forrásokban a párlattal kapcsolatos utalások. Az 1800-as években 160 ezer barackfát ültettek a város körül, a kajszitermesztés a 30-as években érte el a csúcsát. Amit gyümölcsként nem lehetett értékesíteni, abból készült a kecs­keméti barackpálinka. 1935-ben Edward angol herceg magyarországi látogatásán megkóstolta az italt, és ettől kezdve terjedt el a világon a kecskeméti barackpálinka jó híre.