Jól terem a meggy, de csökken az ára

Magyarországon az alma után a meggy a második legnépszerűbb gyümölcs. A hazai gyümölcstermesztő területek 16 százalékán terem a jó minőségű, magas beltartalmi értékű, bordó színű meggy. Idehaza az átlagos éves termés hatvan-hetvenezer tonna körül mozog, az idén azonban nyolcvanezer tonnával fizethetnek az ültetvények. A pénteken tartott keceli meggykon­ferencián erről is szó esett.

A helyi Fresh Fruit TÉSZ kilencedik alkalommal rendezte meg a szektorhoz tartozó termelők, kereskedők, feldolgozók szakmai találkozóját. A helyszínválasztás nem véletlen, hiszen a város környékén háromszáz hektáron termesztik a meggyet. Juhos Csaba, a TÉSZ elnöke elmondta, idén kevesebben jöttek el, mert a meggyszüret jó egy héttel hamarabb kezdődött. A szövetkezet már a múlt hét óta fogadja a termelők megpakolt teherautóit a TÉSZ központjában, ahonnan külföldre szállítják az árut.

Juhos Csaba maga is felszólalt a konferencia előadói között és elmondta, az idén kevesebb lesz a felvásárlási ár, mint tavaly. Egy éve ugyanis a zord időjárás miatt a lengyelek termése elfagyott, a hiány következtében a magyar gyümölcs ára felértékelődött. Idén viszont a lengyeleknél kétszázezer tonna lehet a termés, amely lenyomja az árakat.

A hét elején 150 forint volt kilónként az ár, amelyet azonban nem lehet a szüret végéig tartani.

A rendezvényen előadó volt Bányai Gábor országgyűlési képviselő, aki kertészmérnöki végzettséggel rendelkezik és családi ültetvényén is dolgozik. Szerinte a hazai gyümölcstermesztés katasztrofális állapotban van. Elöregedik a termelői réteg, akárcsak az ültetvények. A gazdák jelentős része nem képzi magát, így nem jut azokhoz az információkhoz, amelyek a termelési kultúra folyamatos megújításához szükségesek. A termelők nem rendelkeznek elegendő tőkével ahhoz, hogy megújítsák a parcellákat. Ennek köszönhetően ma mindössze 150, a szektorban tevékenykedő termelő pályázata fekszik a döntéshozók előtt. Ez legfeljebb 1000–1500 hektárnyi termőterület lehet, miközben évente legalább háromezer hektárt kellene megújítani. A termelőknek csak annyi pénz jut a gyümölcsösökből, amennyiből a következő évet éppen el tudják indítani, de beruházásra már nem jut.

Bányai Gábor példaként mesélte, hogy az új-zélandi termelők között van nem kevés olyan innovatív gazda, akik akár hatszor több almát képesek egy új megoldással megtermelni, mint a magyarok. A politikus azt is megjegyezte, hogy a magyar gyümölcstermelők alig ötöde-hatoda képes tárolni a termékét, tehát gyorsan tovább kell adni az árun. Így pedig nem lehet a magyar piacot az év minden napján gyümölccsel ellátni. Ennek következtében az import jelentősége meghatározó a hazai gyümölcspiacon.

Jobban fizetnek az új fajták

A rendezvényen az ismert érdi bőtermő és az újfehértói fürtös mellett két új meggyfajtára hívta fel a figyelmet dr. Takács

Ferenc, a Nemzeti Agrárkuta­tási és Innovációs Központ Gyümölcstermesztési Kutató Intézetének a tudományos főmunkatársa. A petri és az Éva fajták megfelelő körülmények között 15–30 tonna közötti átlagterméssel fizetnek hektáronként, amely több a szokásos átlagtermésnél. Ez pedig alacsonyabb felvásárlási áraknál is jó nyereséget jelent a termelőknek.