Ötven-hatvanévesen nyugdíj helyett még szakmát is lehet változtatni – a világ efelé megy – videóval

Az ageizmus jelenségével, tehát a kor szerinti megkülönböztetéssel Kecskeméten is foglalkoznak. Ha valaki erről hall, vélhetően először az jut eszébe, hogy az időseket érheti negatív hátrány a koruk miatt. A CédrusNet Kecskemét is elsősorban az idősödő korosztállyal foglalkozik, de Molnár Szilárd, a Kecskeméti Kreatív Tudásközpont Közalapítvány kuratóriumi elnöke elárulta, a fiatalokat illető negatív sztereotípiák is az ageizmus részei.

A fogalom a hatvanas években született meg az Egyesült Államokban. A modern társadalmakban egy demográfiai fordulat közepén állunk, és azzal a trenddel, hogy a társadalmunk elöregedő, felerősödött az ageizmus is.

Ageizmus – az életkor alapján történő negatív megkülönböztetést nehéz felismerni

– Nem véletlen, hogy az elmúlt időszakban egyre erősebben karolták fel az ageizmus elleni fellépést, hiszen az életkor alapján történő negatív megkülönböztetés általában nagyon rejtett, bújtatott formában történik meg – mondta Molnár Szilárd. Ez a téma valóban egyre erőteljeseb visszhangot kap, az ageizmusnak már világnapja is van, amely október 9-re esik.

De vajon mik lehetnek ezek a rejtett megkülönböztetések?

– Ha állásinterjún egy negyven-ötvenéves embernek azt mondják, hogy túlképzett, nem illik a munkahelyi kultúrába, mert a cég dinamikusan fejlődik és vélhetően nem fogja tudni felvenni a ritmust, az egy tipikus jele az ageizmusnak. Ha az idősebbekkel elhitetjük, hogy ügyetlenek, már nem képesek új dolgokat megtanulni, akkor az helytelenül rögzül bennük – hangsúlyozta Molnár Szilárd, hozzátéve, létezik self-ageizmus is, amikor valaki saját magát korlátozza be a külső elvárások, sztereotípiák miatt.

Legyen minél több munkahely korbarát

Az élethosszig tartó tanulás az egyik legjobb módszer az ageizmus ellen. Kecskeméten a Neumann János Egyetem rendelkezik a Korbarát Egyetem címmel. Minden félévben tizenöt-húsz kurzust nyitnak meg szeniorok előtt, akik ingyen hallgathatnak aktuális, magas színvonalú előadásokat. A Hírös Szenior Egyetem programsorozat is hasonló, ott az ötven pluszos korosztály számára kéthetente tartanak nyolcvan-száz fő részvételével előadásokat.

– Szeretnénk elérni, hogy a munkahelyek gondolkodjanak azon, hogyan tudnak a vállalati struktúrájukban elültetni egy idősödési stratégiát. Hogyan segítheti egy munkahely azt, hogy az emberek akár hatvan-hetvenévesen is megfelelő pozícióban dolgozhassanak? Erre találtunk ki egy minősítési rendszert, és lehet pályázni a Korbarát Munkahely minősítésre. Ezt az elnevezést és a minősítési rendszert le is védettük, és nagyon szeretnénk, ha minél több kecskeméti cég elnyerné a Korbarát Munkahely címet – mondta Molnár Szilárd. Ha egy cég vagy intézmény szeretne korbaráttá válni, több mint tíz kérdésből álló szempontrendszernek kell megfelelnie. Kecskeméten egyre több intézmény családbarát, bízunk benne, hogy a korbarátiságban is élen fog járni az országban Bács-Kiskun vármegye székhelye – főleg, hogy ez a minősítési cím innen indult ki.

Miért ne juthatna szépségverseny döntőjébe egy 81 éves hölgy?

Molnár Szilárd több példát is említett, hogy a világban milyen területeken nyer egyre nagyobb figyelmet az ageizmus, hogyan lépnek fel az emberek az életkor miatti megkülönböztetések ellen. A világ legtöbb országában például már eltörölték a korhatárt a különböző szépségversenyeken, és nemrégiben Dél-Koreában egy ilyen versenyen egy 81 éves hölgy be is jutott a döntőbe.

Esett már szó a sztereotípiákról. Az egyik legjellemzőbb sztereotípia az idősebb generáció képességeivel kapcsolatban az, hogy az elektronikai vívmányoknak, a mai kor követelményeinek nem tudnak megfelelni.

– Természetesen igaz az, hogy az idősebbek nem úgy értenek az okoseszközökhöz, mint a fiatalabbak, de ez nem jelenti azt, hogy nem képesek megtanulni a használatukat. Ők is rettenetesen kíváncsiak, szeretnének megismerkedni a mesterséges intelligenciával és a mai kor újdonságaival, de a sztereotip gondolatok miatt nem mernek kérdezni – emelte ki a kecskeméti szakember.

Kecskemét élen jár az idősödő generáció aktivizálásában

A Kecskeméti Kreatív Tudásközpont Közalapítvány kuratóriumi elnöke elmondta, a Széchenyi István Közösségi Házban és a Digitális Tudásközpontban igyekeznek intergenerációs programokat, élménypedagógiai foglalkozásokat szervezni, melyeket a fiatalabb és idősebb generáció együtt vehet részt.

– A legújabb példa erre a varrótanfolyam. Vannak digitális hímző- és varrógépeink. A fiatalok most nagyon érdeklődőek ezzel kapcsolatban, míg az idősebbek értenek is hozzá, de a digitalizáció miatt mégis újat tudnak tanulni – árulta el Molnár Szilárd, hozzáfűzve, a CédrusNet Kecskemét több programja, főleg a Hírös Nagyik program azt a célt szolgálja, hogy az idősebb generációt is bevonja a város aktív életébe.

Azok a városok, amelyek felkészülnek a demográfiai változásra, hatalmas versenyelőnnyel fognak rendelkezni.

– Néhány évtized múlva a demográfiai változások miatt nem lesz Magyarországon, aki dolgozzon. Nem lesz fiatal a munkaerőpiacon. A tartalék az ötven feletti generációban lesz benne. Az embereket el kell kezdenünk felkészíteni arra, hogy a mostaninál hosszabb távon gondolkodjanak a munkával kapcsolatban. Már három-négy karrierben kell gondolkodni. Abszolút nincs és nem is lesz késő akár ötven fölött is új karrierbe kezdeni, új képességeket elsajátítani. Sőt, erre szükség is lesz! Kecskemét ebben úttörő szerepet játszik az országban – nyilatkozta Molnár Szilárd, a Kecskeméti Kreatív Tudásközpont Közalapítvány kuratóriumi elnöke.