Bagdy Emőke kapta az idei Duna-díjat

Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus kapta idén a Duna Televízió alapította, tizedik alkalommal odaítélt Duna-díjat. Az elismerést Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója adta át csütörtökön Budapesten.

Az ünnepségen Kövér László azt mondta, a Duna-díj azt hirdeti, hogy „nemzeti közösségünk élő valóság”, amely mindig erősebbnek bizonyul, mint azon erők, amelyek szét akarják bomlasztani. Az elismerés évről évre megerősíti „a keresztény európai kulturális gyökereinkből fakadó értékeink nemzeti fenntartó erejébe vetett hitünket” – tette hozzá.

Úgy fogalmazott:

Bagdy Emőke „szelíd lélekvédő” egy „vad, lélekromboló korban”.

Szavai szerint a „lélekrombolás” tudatos hatalmi törekvés eredménye. Eszköz arra, hogy világuralomra hajtó érdekcsoportok képviselői megtörjék embertársaik akaratát, befolyásolják gondolataikat, irányítsák cselekedeteiket azért, hogy alávethessék őket a saját politikai és pénzügyi hasznuk szempontjának – mondta Kövér László.

Úgy vélekedett, az emberi akarat megtörése minden nem demokratikus hatalmi gépezet célja. Míg a történelemben korábban főként fizikai erőszakot alkalmaztak az akarat megtörésére, a második világháború után a nyugati világban változott a módszer: már a tudatot befolyásolják – hangoztatta.

A 20. századi történelem azonban bebizonyította: ha egy közösség túléli az erőszakot, akkor erőt gyűjthet, és a megfelelő időben kiszabadíthatja magát – mondta a házelnök.

Napjainkra a nyugati világban „korszakhatárra érkeztünk”. A test megtörése, a tudat befolyásolása után a nem demokratikus hatalmi törekvések új eszköze a „lélek megtörése” lett. Az „elidegenítés általi lélekrombolás” és „lélekrablás”, az értéktudat teljes felszámolása. Megpróbálják elidegeníteni a nyugati embert önmagától, hogy a végén már azt se tudja, fiú-e vagy lány – mondta.

A „lélekrombolók” célja, hogy kiszolgáltatottakká tegyék az embereket, ami ellen csak hasonlóan tudatos védekezés vezethet eredményre: olyan, amilyet Bagdy Emőke képvisel évtizedek óta a magyar pszichológiában – jelentette ki.

Kövér László gyógyítónak és építőnek nevezte a díjazottat. Megemlítette, Bagdy Emőke egyetemi tanárként négy szak indításában játszott kulcsszerepet. A kitüntetett szakpszichológus, pszichoterapeuta, szupervizor, a pszichológiatudomány kandidátusa, professor emerita – sorolta.

Bagdy Emőke bátor közéleti harcos, de mint minden igazi katona, nem valakik ellen viaskodik, hanem valakikért. Küzd a lelki betegségekkel élőkért, a széthulló családokért, a szenvedélybetegekért. Ma már azonban ez nem elég, így más harcokat is vállalnia kellett, például a „lélekrablók” ellen – hangoztatta a házelnök.

Mint mondta, a világ ott tart, hogy nyugaton már bátorság kell annak kimondásához, hogy a pedofília kóros és káros. Bagdy Emőke szerint azonban elítélendő és megakadályozandó az a rendellenes szexuális aktivitás, amely a vétlen gyermekeket teszi ki maradandó sérüléseknek. A díjazott kijelentette azt is: a pszichoszexuális nevelés jogát vissza kell adni a szülőknek – mutatott rá Kövér László.

Dobos Menyhért felidézte:

a Duna Televízió 1992-ben szólalt meg először. Ez lett a nemzet tévéje, amely összekötötte az anyaországot az elszakított területekkel, reményt adott a külhoni magyaroknak

- fűzte hozzá, jelezve, az összekötőkapocs, amit őrizni kell, „kultúránk, hitünk, hagyományaink és édes anyanyelvünk”.

A 2012-ben alapított Duna-díjat olyan személyek és szervezetek kapják, akik és amelyek sokat tettek a magyarság megmaradásáért – mondta Dobos Menyhért, hangsúlyozva azt is: Bagdy Emőke a közmédia állandó szereplője.

A kitüntetett úgy fogalmazott,

egész munkás élete értelmét látja az elismerésben.

Közölte: egyszerre tartja magát pszichológusnak és tanárnak. Mindig hite és meggyőződése szerint cselekszik, beszél – tette hozzá. Kiemelte, hogy a legfontosabbnak ma az identitás védelmét gondolja, mivel tévhitek „úszkálnak a levegőben”, „lassan az embertelenítés irányába ható vélekedésekkel találkozunk”. Bagdy Emőke arról is beszélt, hogy az életét szolgálatnak tekinti.

Az esemény sajtóanyagában azt írták, hogy a Duna Televízió huszadik születésnapján alapított Duna-díjat azok nyerhetik el, akik példaértékű munkájukkal, tevékenységükkel sokat tettek a közösségükért.

Bagdy Emőke életének minden pillanatát olyan alapvető értékek határozzák meg, mint az emberség, a kedvesség, a segíteni vágyás. A szakember igyekszik jobbá tenni a világot – emelték ki. Nemcsak szakpszichológus, író, egyetemi tanár, pszichoterapeuta, hanem környezete megfogalmazásában mester és barát is. Bagdy Emőke az utóbbi évtizedekben ezernél több tudományos előadást tartott, szakkönyvei mellett tankönyvjegyzeteket, tanulmányokat írt, könyveket szerkesztett. Megszámlálhatatlan recenzió, pályázat, sok médiaszereplés kötődik a nevéhez – olvasható a sajtóanyagban.

A Duna-díjat az 1992-ben indult Duna Televízió szellemiségében hozták létre, abból a célból, hogy kifejezzék elismerésüket mindazok munkásságáért, akik sokat tesznek a nemzeti összetartozásért.

A kitüntetést először Csoóri Sándor író, költő, a Duna Televízió egyik alapítója vehette át. Őt követte Sára Sándor, a Duna Televízió első elnöke, majd Tőkés László református lelkész, európai parlamenti képviselő. 2015-ben a Csemadok, a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség, 2016-ban a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, 2017-ben Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, 2018-ban a Rákóczi Szövetség, 2019-ben Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök, tavaly pedig a Kormorán együttes volt a díjazott.

Az idei elismeréssel járó vázát a Hollóházi Porcelánmanufaktúrában, Magyarország tíz legrégebbi cégének egyikében készítették hetekig, kézzel – hangzott el az ünnepségen.

Borítókép: Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, a pszichológiatudomány kandidátusa átveszi a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. által alapított, idén tizedik alkalommal odaítélt Duna-díjat Kövér Lászlótól, az Országgyűlés elnökétől (b) és Dobos Menyhérttől, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatójától az MTVA Sára Sándor vetítő- és koncerttermében 2021. december 2-án. Fotó: Cseke Csilla/MTI