A fényképek megsemmisíthetők, a történetek viszont örökké élnek

A kommunisták felrobbantották Mária országát. Talán abszurdnak hangzik ez a mondat, ám így igaz, és talán még furcsább – vagy nagyon is érthető –, hogy Sztálin születésnapja miatt veselkedtek neki az aknamunkának. 1951-ben robbantották fel a Regnum Marianum-templomot, amikor kialakították a Felvonulási teret. A fogadalmi templom az építkezések útjában állt, és széles utat terveztek a megépítendő, pár száz méterrel arrébb helyezett Sztálin-szobor elé – írja a Magyar Idők.

De a kommunistáknak nem csak emiatt szúrta szemét a Regnum Marianum, talán már akkor is rosszul lettek, ha felnéztek a Kotsis Iván egyetemi tanár tervei alapján délfrancia román stílusban épült templom tornyára: a 20 méter átmérőjű, 25 méter magasságú kupola tetején ugyanis a Szent Korona másolata állt.

A szocializmusban, de még jó néhány rendszerváltás után kiadott lexikonban is puszta városrendezésnek nevezett templomrobbantásnak nemcsak gyakorlatias, hanem eszmei okai is voltak: a templom a magyarság jelképévé vált, a kommunista diktatúra elleni küzdelem, a Tanácsköztársaság bukása iránti hálából építették, ráadásul a híveket tömörítő és az ifjúság nevelésével foglalkozó Regnum Marianum közösség tagjai a magyar keresztény-nemzeti szellem továbbörökítésével is foglalkoztak. A templom alapkőletételén Horthy Miklós kormányzó is részt vett.

A diktatúra valódi cinizmusa azonban csak 1969-ben mutatkozott meg igazán, amikor a templom helyén építették fel a Tanácsköztársaságot dicsőítő emlékművet, a kikiáltásának ötvenedik évfordulójára, Kádár János javaslatára. Kiss István szobrász Berény Róbert vörös zászlót rázó alakos plakátját formálta szoborrá (az alkotás ma a szoborparkban található).

Az emlékmű megmaradt talapzatán a templom helyét azóta egy fakereszt jelzi, amelyet felállítása óta többször megrongáltak, 2000 novemberében pedig le is döntötték.

A rendszerváltás után megépült Zuglóban a Zoborhegy téri Regnum Marianum-templom és közösségi ház, amely a városligetinek a jogutódja. Az új templom építésének megkezdésekor Hajnal György atya három méter mélyről ásatta ki és szállíttatta az új plébánia kertjébe a városligeti templom néhány tartóelemét, ezek ott mindmáig megtekinthetők.

A Magyar Patrióták Közössége (MPK) nevű egyesület kezdeményezésére földfelszín alatti emlékhely épül a templom egykori helyén, a Liget-projekt részeként, amely várhatóan 2021-re, a templom lerombolásának hetvenedik évfordulójára készül el. A felszínen egy hagyományos értékrendet tükröző építészeti jel fogja megjelölni az egykori templomot.

Felszín alatti történelmi emlékhelyet tervezünk, egy 160 négyzetméter hasznos alapterületű kiállítótérrel. Az emlékhelyen a templom történetét és a fennmaradt relikviáit szeretnénk bemutatni, de kitérünk az egyházüldözés korszakára is, főleg a Regnum-mozgalom üldözésére és a templommal kapcsolatos perekre. Ezért be fogjuk mutatni a Regnum-per részleteit is, mert azt szokták mondani, hogy

a Rákosi-rendszerben volt a borzasztó egyházüldözés, Kádár idejében pedig a megnyugvás.

Pedig a regnumos atyák még a hatvanas évek végén is a börtönben ültek, és ezt meg kell mutatni – mondta Hetzmann Róbert, az MPK elnöke.

Az elnök szerint az emlékhelyen rendkívüli történelemórákat is lehetne majd tartani, és az egyesület keresi azokat a szemtanúkat, akik jártak a templomban vagy valamilyen módon kötődnek hozzá, netalán látták a lerombolását.

– A kommunista rendszer nem elégedett meg a templom fizikai eltüntetésével, még az emlékét is el kívánta törölni, ennek jegyében a róla készült fényképeket módszeresen begyűjtötték és elpusztították. Alig van róla felvétel, ám rengeteg lappanghat még magánszemélyek birtokában – mondta Hetzmann Róbert.

Borítókép: wikipedia