Soha nem volt ennyi turista, soha nem volt ennyi fejlesztés

2018 történelmi rekordot hozott a magyar turizmusban: soha ennyi turista nem járt Magyarországon. A vendégek fele magyar volt, fele külföldi – írja az Origó.

A Balaton Budapest után a második legfontosabb magyar turisztikai célpont, és továbbra is a magyarok legkedveltebb nyári pihenőhelye.

A „magyar tenger” jelentőségét mutatja, hogy elsőként a Balaton lett kiemelt turisztikai fejlesztési térség Magyarországon. A beavatkozási program alapján a kormány 365 milliárd forintot határozott meg a Balatonnál 2030-ig megvalósítandó fejlesztésekre, amelyből mintegy 130 milliárd forint a közvetlen turisztikai célú fejlesztés.

A cél az, hogy a Balaton egész évben minőségi turisztikai szolgáltatásokkal, elegendő szálláshellyel, tartalmas programokkal fogadja a magyar családokat, és a Budapestre érkező külföldi turisták is nagyobb arányban utazzanak a Balatonhoz.

A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma több mint 5 százalékkal nőtt, összesen 12,5 millió vendég volt, a vendégéjszakák száma az előző évhez képest több mint egymillióval nőtt, így 2018-ban már meghaladta a 31 milliót.

A vendégéjszakák felét a magyarok, felét pedig a külföldről érkező vendégek adják.

A Balaton Budapest után a második legfontosabb turisztikai célpont, a vendégéjszakák egyötödét a Balatonnál töltötték el a turisták.

A Balaton vendégforgalmát tekintve a belföldi forgalom a meghatározó, a vendégek háromnegyede (egészen pontosan 76 százaléka) belföldről érkezik. 2019 első fél évében – a KSH által augusztus 9-én közzétett adatok alapján – nőtt a Balaton térségében a vendégek száma, 773 ezer vendég több mint 2,1 millió vendégéjszakát töltött el a balatoni kereskedelmi szálláshelyeken. Ezzel a bevételek majdnem 10 százalékkal nőttek 2019 első fél évében a tavalyi év azonos időszakához képest, a SZÉP-kártya költések pedig közel 20 százalékkal emelkedtek ugyanezen időszak alatt.

Soha nem látott mennyiségű pénz áll rendelkezésre

2016-ban paradigmaváltás történt a turizmusban. A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) koordinálásában és szakmai segítségével a turisztikai célpontokat nem külön-külön (szaknyelven: pontszerűen) fejlesztik, hanem komplexen.

2030-ig korábban nem látott mennyiségű pénz, 828 milliárd forint áll rendelkezésre fejlesztési forrásként a magyar turizmus támogatására és fejlesztésére.

A Balaton jelentőségét mutatja, hogy elsőként a Balaton lett kiemelt turisztikai fejlesztési térség, még 2016 végén. A térséget érintő beavatkozási program alapján a kormány 365 milliárd forintot határozott meg a Balatonnál 2030-ig megvalósítandó fejlesztésekre, amelyből mintegy 130 milliárd forint a közvetlen turisztikai célú fejlesztés hazai és uniós forrásból.

A Balaton fejlesztésével a kormány azt szeretné elérni, hogy a tó egész évben minőségi turisztikai szolgáltatásokkal, szálláshelykínálattal és tartalmas programokkal fogadja a magyar családokat.

Cél az is, hogy a Magyarországra – többségében Budapestre – érkező külföldi látogatókat nagyobb arányban lehessen a Balatonhoz csábítani.

Emiatt a „Nyári családi vakáció” mellett ősszel és tavasszal „Balatoni aktív kikapcsolódás”, „Baráti gasztroélmények”, valamint „Hévízi feltöltődés” néven fogalmaz meg programokat az MTÜ. Ezzel a Balaton egész éven át változatos programokat, az egyes évszakokhoz igazodó turisztikai kínálatot ígér.

Kétmilliárd forint a strandok fejlesztésére

A Magyar Turisztikai Ügynökség célja, hogy 2030-ig az összes szabadvízi strand megújuljon, ennek érdekében indította el két éve a strandfejlesztési programot.

Az első ütemben tavaly mintegy 2 milliárd forintos támogatást kapott több mint 30 balatoni település 55 fizetős strandja.

Idén a hazai szabadstrandok jutottak korábban nem látott fejlesztési lehetőségekhez a Balatonnál, a Tisza-tónál és a Dunakanyarban. A vízparti települések közel 4,4 milliárd forintos támogatást kaptak, összesen 43 szabadstrand fejlesztésére. Idén a Balatonnál 15 településen 30 szabadstrand összesen több mint 3 milliárd forintból, a Tiszatónál 7 szabadstrand összesen 700 millió forintból, a Dunakanyarban pedig 6 szabadstrand 700 millió forintból újul meg. Ebből megújulnak a partszakaszok, a zöldfelületek, a vízparti lépcsők, az öltözők és vizesblokkok. Fontos szempont a családbarát szolgáltatások bővítése, az akadálymentesítés, a sportolási lehetőségek gazdagítása és a vízi mentést segítő eszközök beszerzése is.

A szálláshelyek fejlesztése

A Kisfaludy Program minden idők legnagyobb hazai szálláshelyfejlesztési programja, melynek köszönhetően eddig már több mint 700 panzió, szálláshely újult meg. Most a Kisfaludy Programban a balatoni szálláshelyek is megújulnak, a panziófelújítások mellett új szállodák és panziók is épülnek. A Balaton kiemelt turisztikai fejlesztési térségben 150 szálláshely kapott támogatást fejlesztéseikhez (összesen 21,5 milliárd Ft-ot). Ebből a támogatásból 120 panzió fejlesztése valósul meg, 10 balatoni szálloda megújul és 13 új szálláshely jön létre.

Élményparkok

Az MTÜ 2017 novemberében hirdette meg a Kisfaludy Tematikus Élményparkfejlesztési Konstrukciót, amelynek célja, hogy a kormány támogatásával fejlesszék a gyermek-és ifjúsági táborokat, a kalandparkokat, az aqua-parkokat és új élményparkok is létrejöjjenek a Balatonnál. Az alapvető cél itt is az, hogy a

Balaton ne csak nyáron legyen kedvelt turisztikai célpont, a fejlesztések eredményeként négyévszakos, több korosztályt is kiszolgáló élményparkok jönnek létre.

Erre több, mint 5 milliárd forintot ad a kormány. Ebből 5 kalandparkot fejlesztenek (Palóznakon, Keszthelyen, Tihanyon, Zamárdiban és Balatonfűzfőn). Fejlesztik a zalakarosi aquaparkot, a zalaszabari és a zánkai gyermek- és ifjúsági táborokat, és létrehoznak két új élményparkot (Balatonfüreden és Zánkán).

A zalaszabari Zobori Élményparkban megépül Magyarország egyetlen fix telepítésű hullámvasútja is.

Többek között kerékpárutakat, kulturális és aktív turisztikai attrakciókat és gyógyhelyeket fejlesztenek. Hévizen és Zalakaroson az elsődleges cél a gyógyhelyfejlesztés, amelynek segítségével új célcsoportokat lehet majd elérni. Kehidakustány is gyógyhely, itt az elsődleges szempont, hogy Hévíz közelségében önálló arculatot kapjon a település. Tihany a világörökségi cím várományosa, ezért itt kiemelten fontos a minőségi fejlesztés, a négyévszakos jelleg erősítése. Ugyanez a helyzet Badacsonyban is, amelynek viszont tradicionális borászati és szőlészeti kultúrájára alapoznak a fejlesztéseknél. Badacsony a tervek szerint nem csak hazai, de nemzetközi szinten is népszerű célponttá válhat.

Balatoni kerékpárút fejlesztés

1,2 milliárd forintból fejlesztik a balatoni kerékpáros turizmust. Mivel a kerékpározás tavasszal és ősszel is kedvelt program, ezért a cél ezzel is az, hogy a Balaton üdülőrégió egész éves attrakcióközponttá válhasson.

A forrás harmadát a 206 kilométeres balatoni bringakörön túl 600 kilométernyi új kerékpáros útvonal kijelölésére fordítják.

Körülbelül ugyanekkora összegből három kiemelt szolgáltató-központot hoznak létre Balatonfüreden, Keszthelyen és Balatonföldváron. A teljes Balaton Bringakörút három régióra alapul majd: a Balaton-felvidékre, a Nyugat-Balaton (Kis-Balaton) térségére és a Dél-Balatoni térségre. A Balaton-felvidéken egyedülálló módon csak természetes anyagok felhasználásával készül erdei kerékpárút, ilyen még nem volt Magyarországon.