Drágulást hoz a boltokban a csipszadó emelése

A jövő évi költségvetési tervezetben nincs utalás arra, hogy a kormány pontosan miért döntött úgy, hogy emeli a netát, és milyen adóbevételt vár a lépéstől – tette hozzá az adótanácsadó a Világgazdaság csütörtöki lapszámában. A jövő évtől az egészségügyi kockázatot jelentő ételek, italok, cukros üdítők, csipszek, csokoládék, szeszes italok esetében átlagosan 20 százalékkal lesz magasabb a népegészségügyi termékadó.

Jövőre a cukrozott üdítőitalok mostani, literenként 7 forintos csipsz­adója több mint a duplájára, 15 forintra emelkedne. Az energiaitalok esetében 40 forintról 50 forintra való növekedést, a cukrozott kakaóporoknál pedig 15 forintos kilogrammonkénti drágulást ír elő a törvénytervezet. Drágulhatnak a sós snackek is, ezeknél kilogrammonként 250 forintról 300 forintra emelkedne az adó, míg az ízesített sörök esetében a mostani 20 forintos adót literenként 25 forintos követheti.

A netából tavaly 31,7 milliárd forint folyt be az Egészségbiztosítási Alapba, az idén várt összeg 30,4 milliárd forint.

Szakmai szervezetek szerint a neta tervezett emelése tovább csökkenti a magyar élelmiszeriparban az innovációra rendelkezésre álló forrásokat. Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége, a Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség, az Édességgyártók Szövetsége, a Hazai Snackgyártók Érdekegyeztető Fóruma közös közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy a neta emelésének káros hatásai messze felülmúlnák az intézkedés vélt népegészségügyi előnyeit. Ráadásul a neta fogyasztási típusú adó, vagyis az emelését a fogyasztóknak kell majd megfizetniük – tették hozzá. Az alkoholtartalmú termékek, cukros italok, csipszek, snackek drágulását Falcsik István adószakértő is törvényszerűnek tartja. A tervezetből jól látszik, hogy az alkoholos italok teljes palettája bekerülne a neta körébe.

Borítóképünkön kisdiákok a cukrozott, szénsavas üdítők káros hatásáról beszélgetnek egy iskolai foglalkozáson.

MTI Fotó: Kovács Tamás