Ezt tudjuk eddig a Magyarországon megjelent vírusmutációról

Száz kiválasztott reprezentatív mintából 5 esetben igazolták pécsi virológusok a koronavírus új, fertőzőbb variánsát, minden esetben utazási előzmény nélkül. Ez helyi terjedést jelent, amely tekintettel az Anglia és Magyarország közt fennálló repülési aktivitásra és embermozgásra, cseppet sem meglepő a virológusok számára, ugyanis a mutáció 2020. szeptember 20-i angliai megjelenését követő hónapban csak Magyarországról 10 ezer regisztrált utazási esemény történt – írja az Origo.

A teljes vírusgenom evolúciós leszármazási vizsgálatai alapján a jelenleg elérhető adatokkal összevetve – ez később változhat, ahogy több vírusgenom lesz elérhető -, a hazai vírus eredete 2020. december 14. és 17. közötti angliai fertőzésekhez vezethető vissza.

Magyarország az 54. ország, ahol igazoltan megjelent a vírus új variánsa.

Közös tulajdonság a különböző mutációkban

Az Angliában, Dél-Afrikában és Brazíliában egymástól függetlenül létrejött koronavírus-variánsok eltérő mutációs mintázataikban közös tulajdonságként létrejött az N501 jelzésű mutációs változás is. A kiemelt médiafigyelem előtt is ismertek voltak már új mutációk, melyek a régi variánsok helyét idővel átveszik. Ilyen volt például a D614G jelzésű a tavalyi évből, amely gyorsan átvette a globális előnyt más variánsokhoz képest.

A vírusok mutációja pontosan így működik, azok a variánsok lesznek gyakoribbak, amelyek hatékonyabb terjedést, jobb fennmaradást érnek el.

Az N501 mutáció azt jelöli, hogy a vírus tüskefehérjéjét alkotó aminosav láncolaton az 501-es pozícióban található aminosav cserélődött le a mutáció hatására. (Az aminosavak a fehérjék építőkövei, ezek sorrendje és a lánc felgöngyölődése alkotja a végső fehérje formáját. A forma, az aminosavak sorrendje, az aminosavak jellege, mind-mind befolyásolja egy fehérje működését.) Ezenkívül számos eltérő, funkciójában is jelentős mutáció alakult ki a világ több pontján.

A lassítás az egyetlen fegyver

Ha egy jobb terjedést mutató mutáció bukkan fel, az elsődlegesen tudományos kihívás – meg kell ismerni pontosan mit és hogyan módosít a mutáció a vírus működésében. Másodsorban, de ezzel párhuzamosan pedig járványügyi kihívás, hiszen, ha egy variáns gyorsabban és több emberhez jut el, az a kórházi kezelések számát is növeli – így

a lassítás az egyetlen fegyver, ennek köszönhetőek a pár hete kezdődött országhatár és belföldi lezárások is

illetve minden valószínűség szerint jelentős részben az N501 variánshoz köthető a Nyugat-Európában jelenleg tapasztalható harmadik járványhullám is.

A vakcinagyártók természetesen folyamatosan utána fejlesztik a vakcinakomponenst az újabb, működésében jelentős eltérést mutató vírusvariánsokhoz – írják a pécsi virológusok.

Mit kell másképp csinálnunk, mint eddig?

Átlagemberként semmit,

azok a védelmi magatartások, melyeket eddig is használtunk, továbbra is indokoltak

Elkerülhetetlen, hogy előbb-utóbb ez a variáns legyen a domináns, de nem mindegy, hogy az átmenet milyen gyors. Így járványügyileg, a kórházi nyomás növekedésének elkerülése érdekében indokolt az új variáns vizsgálata és fékezése – ezzel magyarázható számos ország ide vonatkozó korlátozása.