Megilletheti az elérhetetlenség joga az otthonról dolgozót

A munkavállalói felmérésekből pedig az derül ki, hogy a dolgozók egyértelműen elvárják az otthoni munkavégzés heti néhány napos fenntartását, rugalmas keretek között – írja a Magyar Nemzet.

Az állami szintű távmunka-szabályozás egyelőre a veszélyhelyzet idejére terjed ki, de

várhatóan a rendkívüli intézkedések után a Munka törvénykönyvének módosítására is sor kerülhet.

A nem megfelelően szabályozott home office ugyanakkor számos kihívást jelenthet. Az Eurofound elemzésében arra mutat rá, hogy

könnyen végeláthatatlanná válhat az otthoni munkavégzés.

Ennek elkerülése érdekében pedig szabályozni kellene, hogy az alkalmazott a munkájához szükséges digitális eszközeit kikapcsolhatja a munkaidő lejárta után.

A right to disconnect (R2D), vagyis az elérhetetlenség joga a gyakorlatban azt jelenti, nem lenne számonkérhető a beosztott akkor, ha lejár a munkaideje, ezért nem válaszol az e-mailekre, vagy kikapcsolja a telefonját.

A szakértők olyan elképzelést is felvetettek, hogy – állami szabályozás mellett – kötelezővé is tehetné a munkaadó, hogy a munkaidőt követően az alkalmazott kikapcsolja munkavégzéshez szükséges eszközeit, vagy elérhetetlenné váljon számára a munkahelyi rendszer.

Nemzeti szinten jelenleg négy uniós ország – Belgium, Franciaország, Spanyolország és Olaszország – távmunka-szabályozása tartalmazza az úgynevezett az R2D-t, de annak eszközeit vállalati szinten kell meghatározni.

Franciaországban a vállalati szintű kollektív egyeztetésekre bízzák az R2D megvalósulását. Ugyanakkor a helyi munka törvénykönyve megköveteli, hogy

a tudatosság érdekében a munkavállalókat ösztönözni kell a jó gyakorlatok kialakítására, hangsúlyozva a munkaidőt követő elérhetetlenség fontosságát a munka és a magánélet egyensúlya érdekében.

Az Európai Unió vonatkozó irányelve azt mondja ki, a munkavállalók nem dolgozhatnak a távmunka során sem heti 48 óránál többet, és legalább heti 24 órás pihenőt kell tartaniuk. A jelentés rávilágít ugyanakkor arra, hogy az irányelvben megfogalmazott pihenőidőt a munkavállalók közel 60 százaléka nem tartja be.

Borítókép: illusztráció