Az ezeréves határhoz kirándultak a középiskolai diákok (videó)

Gyimesbükkön Deáky András nyugalmazott tanár tartott előadást a középiskolai diákoknak. Elmondta nekik, hogy a rendszerváltás után ő indította újra a magyar ajkú Hargita megyétől elvett és a román többségű Bákó megyéhez csatolt Gyimesbükkön a több mint 35 évig szünetelő magyar nyelvű oktatást. Szomorúan tette hozzá, hogy bár az itt élő gyimesbükki csángó magyarok gyermekei most már minden tantárgyat tanulhatnának magyarul is, de sajnos nem minden magyar szülő adja magyar iskolába a gyermekét.

A volt iskolaigazgató a gyimesek világáról, az itt élőkről is mesélt a gyerekeknek. Kik ők, hogyan élnek, hogyan próbálnak minden nehézségben is megmaradni embernek és magyar csángónak. Beszélt arról, hogy anyaországi támogatással hogyan sikerült megmenteni, felújítani történelmi épületeket, és emléket állítani az elődöknek. A diákok megtudhatták, hogy a gyimesbükkiek milyen nehézségekkel szembesülnek az ezeréves határon álló Rákóczi vár tervezett felújításának ügyében.

„Ez az üzenetem tehát: legyenek büszkék a magyarságukra, és vállalják a nagyvilágban, bárhova jutnak is el. És viselkedjenek úgy, hogy ne kelljen szégyenkeznünk azért, hogy magyarok”

- bátorította a nyugalmazott pedagógus a kirándulókat.

A gyimesbükki kirándulást az anyaországi Rákóczi Szövetségnek köszönhetik a gyerekek. Annak a szervezetnek, amely harminc éve szolgálja a magyar kultúrát, a magyar nyelv és a magyar közösségek ügyét. A vírushelyzet és a lezárt határok miatt most csak rendhagyó diákutazásokra kerülhet sor.

„Ez premier a marosvásárhelyi diákoknak, mivel először járnak itt. Meg kell valljam, hogy én is az idén voltam itt először. Köszönhetően a járványnak, mert nem lehetett külföld felé menni. Régi álmom valósult meg így. Amikor erre jártam, elhatároztam, hogy nem nekem kell látnom az ezeréves határt és ezt a vidéket, hanem a diákjainknak is” – árulja el Benedek Zsolt történelemtanár.

Az iskolai történelemórák mellett, a tanárok igyekeznek minden lehetőséget kihasználni, hogy a diákok történelemtudása gazdagodjon.

„Reménykedem abban, hogy ezekkel a kirándulásokkal fel tudjuk kelteni a diákok érdeklődését a nemzeti történelem iránt”

- teszi hozzá a Marosvásárhelyi Református Kollégium pedagógusa.

A kirándulók elhaladtak a Magyar Királyi Államvasutak egyik legkeletibb vasúti őrháza mellett, amelyet 2008-ban újítottak fel, majd a Rákóczi-várhoz mentek, amelynek romjához 95 lépcső vezet fel, és ahol közös fénykép is készült a csoportról. A következő állomás a Kontumáci-kápolna és emlékhely volt, ahol 2006-ban az '56-os meghurcoltak is emléktáblát kaptak a világháborúk és szabadságharcok hősei mellett.

„Azért jó, hogy eljöhettünk erre a vidékre, mert megismerhettük, hogy az őseink hol harcoltak, és hol volt a régi magyar határ. Azt tudtam erről a vidékről, hogy a háborúban itt sokan elhunytak. És hogy szerették ezt a hazát, amiért harcoltak” – nyilatkozza a Kárpát-medencének Varga Zalán, az egyik diák.

„Itt Erdélynek a szélén vagyunk, innen már csak a románság jön. Erdélyi magyarok vagyunk, és erre nagyon büszke vagyok...”

- mondja a kamerának határozottan egy társa, Csatlós Júlia.

Borítóképünk részlet a fenti videóból