2021.11.05. 11:51
Egy korai emberfajhoz tartozó gyermek maradványait találták meg egy barlangban
A 250 ezer éve, nagyjából hatéves korában meghalt Homo naledi részleges koponyáját és több fogát a Johannesburg melletti Cradle of Humankind barlangban találták meg a szakemberek.
Paleoanthropologist and National Geographic Explorer-in-Residence, Professor Lee Rogers Berger holds a replica of the skull of "NEO" a new skeleton fossil findings of the Homo Naledi Hominin species at the cradle of Human Kind in Maropeng near Johannesburg on May, 9 2017 in South Africa. - Primitive hominids may have lived in Africa at the same time as humans, researchers said Tuesday, in new findings that could change the understanding of human evolution. Fossils found deep in South Africa's Rising Star cave complex in 2013 have been dated by several expert teams with their findings suggesting the hominids, called Homo naledi, may have lived alongside Homo sapiens. It had previously been thought that the hominids were millions of years old. A team of 20 scientists from laboratories and institutions around the world, including in South Africa and Australia, established the age of the fossils which suggests that Homo naledi may well have lived at the same time as humans.
Forrás: AFP
Fotó: GULSHAN KHAN
A Homo naledi korai emberfajhoz tartozó gyermek fosszilizálódott maradványait fedezte fel egy dél-afrikai barlangban egy nemzetközi kutatócsoport.
Egy 250 ezer éve, nagyjából hatéves korában meghalt Homo naledi részleges koponyáját és több fogát találták meg a szakemberek a Johannesburg melletti Cradle of Humankind (Az emberiség bölcsője) nevű, világörökségi listán is szereplő terület Rising Star elnevezésű barlangjának távoleső részén. Úgy vélik, szándékosan helyezhették a területre, amely egyfajta sír lehetett.
A Homo naledi egy ősi emberféle, vagyis hominida, amely a középső pleisztocén korban, 335-236 ezer évvel ezelőtt élt. Először 15 egyedhez tartozó 737 testrész 1550 maradványdarabját találták a területen, a felfedezést 2015-ben publikálták.
„A Homo naledi továbbra is az ember valaha felfedezett legrejtélyesebb rokona” – mondta Guy Berger, a johannesburgi Witwatersrand Egyetem professzora, a kutatás vezetője.
„Nyilvánvalóan egy primitív fajról van szó, amely akkoriban élt, amikor korábbi ismereteink szerint Afrikában csak a modern ember volt jelen” – tette hozzá.
A tudósok felfedezésükről a PaleoAnthropology című tudományos lapban számoltak be.
A Homo naledi nem hasonlít egyik Afrikában fellelt korai emberelődre sem. Agya kicsi volt, nagyjából mint a gorilláé, medence- és vállcsontjai kezdetlegesek. Azért sorolják mégis a Homo nembe, mert koponyája fejlettebb formát képvisel, fogai viszonylag kicsik, lába jellegzetesen hosszú, lábfeje a modern emberét idézi.
A korábban feltárt 15 egyednél felmerült már a kérdés, hogyan kerülhettek a csontmaradványok a barlangba egy szűk alagúton át. Ezen keresztül jutott be Berger professzor kollégái közül néhány kis termetű kutatónő mintegy húsz perc alatt, fejlámpák fényében kúszva a több száz csontot rejtő kamrába.
Véleményük szerint temetkezési helyre bukkantak, mert úgy tűnik, a Homo naledi maga szállította ide, a barlangrendszer mélyére a halottait talán nemzedékeken keresztül.
Ha ez igaznak bizonyul, az arra utal, hogy a naledi rituális magatartásra és akár szimbolikus gondolkodásra is képes volt. Eddig úgy vélték, erre legkorábban 200 ezer éve volt alkalmas az ember elődje.
