60 ezer éves motívumokat találtak egy barlang falán

Az amerikai PNAS tudományos folyóirat szerint a neandervölgyi ember készítette a spanyol Ardales barlangban talált több mint 60 ezer éves motívumokat. A kutatók felfedezése megdöntheti azt az elméletet, amelye szerint az ember genetikailag legközelebbi őse primitív és brutális volt.

A paleoarcheológusok még 2018-ben tették közzé azt a tanulmányt, amely szerint a spanyolországi Málaga közelében fekvő Ardales barlang cseppkövein talált vörös és okkersárga festékek legalább 64 800 évesek. Az elmélet szerint tehát a mintákat akkor készítették, amikor modern ember még nem is élt a kontinensen. A megállapítás azonban vitát váltott ki. Más szakemberek, mint például Francseco d'Errico, a Bordeaux-i Egyetem kutatója szerint ugyanis a pigmentek természetes anyag eredményei, vagyis a vas-oxid folyásából keletkezhettek.

Az új elemzések viszont feltárták, hogy a pigmentek összetétele és elhelyezkedése nem lehet természetes folyamatok eredménye, azokat kizárólag fröcsköléssel vagy fújással vihették fel a cseppkőre. A szerkezetük tekintetében pedig egyáltalán nem egyeznek a barlangból vett, természetes mintákkal. A jóval részletesebb kormeghatározás pedig azt is megmutatta, hogy a festékeket különböző időpontokban használták, némelyek között akár több mint tízezer év különbség lehet.

Ez alátámasztja azt a feltételezést, amely szerint a neandervölgyi ember több ezer éven át számtalan alkalommal járt itt, a barlangot pedig festékkel jelölte meg – összegezte d'Errico.

A kutatók továbbá hangsúlyozták, hogy nehéz összehasonlítani a neandervölgyi ember művészetét a modern ember falfestményeivel. A festékekkel ugyanis nem a szószoros értelemben vett, általunk ismert művészetet jelenítették meg, sokkal inkább egy szimbolikus cselekedet eszközeiként használták őket. Összehasonlításként említették a több mint 30 ezer éves motítumokat, amelyeket a franciaországi Chauvet-Pont d'Arc barlangban találtak. Ettől függetlenül a felfedezés újabb bizonyítékkal szolgál arra, hogy a 40 ezer éve kihalt neandervölgyi ember nem a Homo sapiens faragatlan rokona volt.

A Göttingeni Egyetem tudósai egy közelmúltban közzétett tanulmányukban szintén bemutatták, hogy a neandervölgyi ember képes volt művészi mintákat karcolni csontokba is. A következtetésre a németországi Harz-hegységbeli Egyszarvú-barlangban felfedezett 50 ezer éves óriásszarvascsontok mintáinak elemzése alapján jutottak.

Az régóta ismert, hogy a neandervölgyi ember eszközöket és fegyvereket készített. Ékszerek, barlangrajzok és kisebb figurák viszont eddig kizárólag későbbi időkből kerültek elő, amikor az Afrikából érkező modern ember, vagyis a Homo sapiens elterjedt Európa területén.

Borítóképünk illusztráció