Hol tart a világ a hálózatba kapcsolt autókkal?

Az autóipar technológiai fejlődésével egyre többen használnak internetre kapcsolt autókat: becslések szerint 2019-ben már 28,5 millió hálózatba kapcsolt autó volt forgalomban világszerte. Az intelligens közlekedési rendszerek segítségével ezek a járművek képesek egymással és a körülöttük lévő infrastruktúrával is valós időben kommunikálni, az így rendelkezésre álló adatok alapján pedig hatékonyan fejleszthető a közlekedési rendszer, illetve a közlekedésbiztonság – írja a flottakezelésben piacvezető LeasePlan.

Melyek azok a technológiák, amelyek mindezt lehetővé teszik?

A közlekedés a mindennapi életünk része, ám az egyre növekvő közúti forgalom komoly kihívásokat jelent elsősorban a torlódások, a biztonság és a környezetszennyezés szempontjából. Ezért az autóipari szereplők egyre több olyan technológiát fejlesztenek, amelyek megoldást jelenthetnek ezekre a problémákra.

Az egyik ilyen a fejlett vezetéstámogató rendszer (Advanced Driver-Assistance System, ADAS), amely segíti a járművezetőket a balesetek megelőzésében, illetve enyhítésében. A megoldás

támogatja a biztonságos sebesség és távolság megválasztását, a sávtartást, a veszélyesnek tűnő helyzetekben történő előzés elkerülését vagy a kereszteződésekben való biztonságos navigálást.

Az utóbbi években az internetre kapcsolt autókkal összefüggésben egyre fontosabbá váltak az ADAS-hoz hasonló, kooperatív intelligens közlekedési rendszerek (cooperative intelligent transport systems, C-ITS), amelyek lehetővé teszik a közúti forgalom biztonságának növelését. A technológia számos olyan egymással kommunikáló eszközt foglal magába, amelyek lehetővé teszik a valós idejű információcserét a járművek (Vehicle-to-Vehicle, V2V), illetve a járművek és az infrastruktúra (Vehicle-to-Infrastructure, V2I) között, így pontosabb és megbízhatóbb adatokat tudnak szolgáltatni a járművekről, azok helyéről és az útviszonyokról.

A rendszer amellett, hogy folyamatosan tájékoztatja a járművezetőket a forgalmi helyzetről, időben figyelmezteti is őket többek között a balesetekre, útépítésekre és egyéb akadályokra. Hosszú távon mindez gördülékenyebbé teszi a forgalomszervezést, és csökkenti a károsanyag-kibocsájtást.

Hogyan működnek az intelligens közlekedési rendszerek?

Az autóban lévő érzékelők és vezérlők olyan adatokat gyűjtenek és elemeznek, mint a jármű sebessége, a kormánykerék szöge, a gumiabroncs tapadása, az ablaktörlő sebessége vagy a légzsák aktiválása, és ezek összesítése alapján képesek előrejelezni a forgalmi viszonyokat, illetve a veszélyhelyzeteket.

Az 5G vagy Wi-Fi technológiával (ITS-G5) felszerelt autók figyelmeztető üzenetet küldhetnek, ha problémát észlelnek (például, ha meghibásodtak vagy lerobbantak). A figyelmeztető üzeneteket ezután vagy a közelben lévő más okosjárművek, vagy az út mentén található rádiós adó-vevő berendezések fogadják, amelyek válaszjeleket küldhetnek a járműveknek, illetve a szervernek, amely összesíti az információkat és valós időben frissíti őket.

Például, amikor egy jármű baleset helyszínéhez közeledik, figyelmeztető jelet küld, amelyet a mögötte álló autók fogadnak. Ezek aztán továbbítják az üzenetet, riasztva a többi járművet.

A figyelmeztető jelzést bármelyik autó közelében lévő kommunikációs egység is fogadhatja.

Ez a berendezés azután automatikusan értesíti a központi rendszert, amely a vészjelzésnek megfelelően figyelmezteti a segélyszolgálatokat. Hasonló figyelmeztetést lehet indítani bármilyen potenciálisan veszélyes esemény, például az útra kiszaladó állatok, ideiglenes útépítések, forgalmi dugók, földcsuszamlások miatt. Idővel akár arra is lehetőség nyílik majd, hogy a sofőrök előre értesüljenek a forgalomban lévő motorkerékpárokról és traktorokról.

Hol tart az intelligens közlekedési rendszerek bevezetése?

A Volkswagen az első olyan autógyártó, amelynek Golf 8 típusú modelljében a V2I kommunikációs rendszer már az alapfelszereltség része. Más gyártók, például a Renault és a Toyota is aktívan dolgoznak a járművek ITS-G5 technológiával történő felszerelésén.

Eközben az autógyártók egy másik csoportja – köztük a BMW, a Daimler és a Ford – a távközlés és az autóipar közötti ágazati partnerségben népszerűsíti az 5G-alapú mobilhálózatot, mivel az alacsony késleltetési idő révén ez biztosítja a leggyorsabb adatcserét, ami vészhelyzetben akár életet is menthet.

Bár az utakon cikázó okosautók víziója

hazánkban még utópisztikusnak tűnik, a kutatás-fejlesztés gőzerővel zajlik.

Június végén a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem partnereivel és osztrák iparági szereplők bevonásával egyedülálló járműipari mérési kampányt végzett az M86-os út csornai elkerülő szakaszán. A több napon át tartó mérési sorozat során a kutatók a lezárt intelligens útszakaszon közlekedő, speciális eszközökkel felszerelt személy- és tehergépjárművek segítségével tesztelték a kooperatív környezetérzékelés előnyeit, 5G technológiára épülő adatkommunikációs lehetőségekkel támogatva azt.

Ez az új innovációs platform egyrészt növelheti Magyarország vonzerejét a fejlett autóipari beruházásoknál, másrészt jelentős versenyelőnyt biztosít a hazai iparág K+F tevékenysége számára.

A várakozások szerint 2020 végéig minden forgalomba helyezett új autó képes lesz kapcsolatba lépni a többi járművel és az infrastruktúrával az utakon. Mivel azonban a különböző gyártók jelenleg eltérő megoldásokon dolgoznak, a rendszerek együttműködésre való képessége még megoldásra vár. Az okosautók ugyanis csak akkor fogják tudni kiaknázni teljes potenciáljukat, ha valamennyi jármű egymással kompatibilis rendszereken és azonos szabványokon alapul.

Borítóképünk illusztráció