1991 május 3-án tették közzé a Windhoek Nyilatkozatot, amelyben az afrikai népeknek a független sajtóhoz való jogát fogalmazták meg. Az ENSZ ekkor ezt a napot nyilvánította A nemzetközi sajtószabadság napjává. Ezen a napon világszerte megemlékeznek azokról az újságírókról, akiket munkavégzésük közben gyilkoltak meg.A sajtószabadságot először a francia Emberi és Polgári Jogok Egyetemes Nyilatkozatában deklarálták, állampolgári jogként az 1791. évi francia alkotmány rögzítette, azután került be más országok alkotmányába. Magyarországon az 1848. évi XVIII. tc. törölte el a cenzúrát és nyilvánította ki a sajtószabadságot. (Március 15-e a Magyar Sajtó Napja is.)

A diákmegmozdulás a párizsi egyetem nanterre-i fakultásának bezárása miatt tört ki.

Néhány lelkes ferencvárosi fiatal alapította az egyesületet a mai Bakáts téren. Az FTC első elnöke dr. Springer Ferenc volt.

A világ első földalatti vasútja Angliában, Londonban nyílt meg 1863. január 10-én. A budapesti volt az európai kontinensen az első. Valamint Európában az első olyan földalatti vasút volt, amihez nem tartozott külön mozdony, hanem az első kocsiban volt egyben a motor is, a londonit külön gőzmozdony mozgatta.  A "kisföldalatti" az államalapítás 1000. évfordulója tiszteletére készült el, és épp a Millennium évében adták át Budapest polgárainak. A földalatti és az Andrássy út egy része megkapta "a Világörökség része" kitüntető címet.

1956-ban írta "A 101 kiskutya" ("The One Hundred and One Dalmatians") című művét.

Eredeti nevén: Stand, Aradon született.

Lánykori nevén Bertha Ringer. Felesége és üzlettársa volt az autót fejlesztő Karl Benznek. 1888-ban 106 km-t vezetett Mannheimből Pforzheimbe majd vissza.

Horvátul: Nikola Zrinski. Korának leggazdagabb magyar főura, költő és nemzetközi politikus volt. Korán árvaságra jutott, ezért öccsével együtt Pázmány Péter és Sennyei István gyámsága alá kerültek. 1628. és 1634. között a grazi, bécsi és nagyszombati jezsuita kollégiumban tanult, 1636-ban itáliai utazást tett, amelynek során VIII. Orbán pápa is fogadta Rómában. 1641-ben megosztoztak öccsével a családi vagyonon, Zrínyi Miklósnak a muraközi, Péternek a tengermelléki rész jutott. 1642-től 1644-ig harcolt a harmincéves háborúban a svédek ellen Morvaországban és Sziléziában, majd I. Rákóczi György erdélyi fejedelem ellen a Felvidéken. 1645-től Zala vármegye főispánja, 1646-ban generális lett, 1647-ben bánná nevezték ki. 1648-ban készült el fő költői műve, a "Szigeti veszedelem", amelyben dédapja hősies helytállását énekelte meg. 1646-ban írta a "Tábori kis trakta", 1650. és 1653. között a "Vitéz hadnagy" című művét. Mivel Bécs nem támogatta politikai elképzeléseit, Velencével és Firenzével épített ki kapcsolatokat. 1660-63-ban "Az török Afium ellen való orvosság" című művét írta meg. 1661. nyarán megkezdte a Muraköz védelmét szolgáló Újzrínyivár építését a bécsi udvar tiltakozása ellenére, 1662-ban gróf R. Montecuccoli császári hadvezért támadta vitairataiban katonai sikertelenségei miatt. 1663-ban elkészítette politikai végrendeletét irodalmi levél formájában, ekkor már külföldön is ismert, nagy tekintélyű hadvezérnek és politikusnak számított. Kinevezték a török ellen harcoló csapatok főparancsnokává, sikeresen harcolt a Duna és Mura mentén, azonban a vele szemben egyre bizalmatlanabb bécsi udvar leváltotta tisztségéről. 1664. januárjában ennek ellenére megindította téli hadjáratait, átmenetileg sikerült elfoglalnia Babócsát, Berzencét, Szigetvárt és Pécset, majd a törökök számára rendkívüli fontosságú eszéki hidat is felgyújtotta, elfoglalta Segesdet. Április végén megkezdte Kanizsa ostromát, amelyhez nem kapott segítséget, így júniusban kénytelen volt visszavonulni. Közben a török fősereg hozzákezdett Újzrínyivár ostromához, amelynek elfoglalását és felrobbantását az ide felvonult Montecuccoli tétlenül nézte végig. A vasvári béke után világosan látta, hogy a magyar rendiség addig elért vívmányait csak a belső erők rendezésével és a szomszédos országok támogatásával lehet megvédeni a bécsi udvar támadásaival szemben, ezért az összeesküvési terveket szövögető rendi vezetőket is próbálta ebben az irányban befolyásolni. Eközben halt meg máig tisztázatlan körülmények között: vadászat alkalmával egy sebesült vadkan áldozatául esett a Csáktornya melletti erdőben. A magyar barokk költészet és próza egyik legkiemelkedőbb alakja volt.