Utcatárlat mutatja be az ötvenéves Kecskeméti Rajzfilmstúdió történetét

A legismertebb magyar rajzfilmek alkotóit, illetve az idén ötvenéves Kecskeméti Rajzfilmstúdió munkásságának első fél évszázadát ismerhetik meg az érdeklődők a Liszt Ferenc utcai kerítésre kihelyezett tablókon.

A tárlat megnyitóján Szemereyné Pataki Klaudia polgármester arra hívta fel a figyelmet, hogy fontos az ilyen jelentős évfordulókon megállni és számba venni azokat az értékeket, amiket elértünk az életben.

– Nagyon fontos személyisége ennek az ötven évnek Mikulás Ferenc, akinek külön szeretném megköszönni, hogy olyan erőt, olyan mozgalmat képvisel a városban, amely felejthetetlenné teszi ennek a stúdiónak az értékét. Természetesen fontos az a csapat is, amely folyamatosan megújulva, mindig innovatív szemlélettel szebbnél szebb alkotásokat hoz létre. Kecskemét különösen büszke a stúdióra és a filmfesztiválra, amelyet immár tizenötödszörre szerveznek meg a városban

– fogalmazott a polgármester.

A megnyitón Mikulás Ferenc, a stúdió vezetője elmondta, hálával tartoznak a városnak, hogy ötven évvel ezelőtt befogadta őket. Igyekeztek ezt a befogadást filmjeikkel viszonozni és jó hírét vinni a városnak szerte a világban.

Mint mondta, a stúdió története elválaszthatatlan az animációs filmfesztiváltól, egymást támogatva lettek sikeresek. Arról is örömmel beszélt, hogy a nemzeti animációs filmkészítés során olyan értékekkel sáfárkodtak, amelyeket megörököltek, amelyeket rájuk bíztak.

– Gondolok itt a Száz magyar népmesére, a Mondák a magyar történelemből sorozatra, a Mesék Mátyás királyról, a Regölés című alkotásra, a Vízipók-csodapók című mesére, vagy a Toldi című sorozatra, amit nemrég átadtunk a televíziónak és szeptemberben sugározzák. Most ennek az egész estés változatán dolgozunk – részletezte a stúdióvezető.

Azt is elmondta, hogy mindig a több lábon állást tartották szem előtt. Készítettek rövidfilmeket, televíziós sorozatokat, és külföldi koprodukcióban egész estés filmeket. Kiemelte a Magyar népmesék sorozatot, amelynek elkészítették az angol szinkronját, így a világ 170 országában több mint 134 millió megtekintése van már. Ebből is látszik, hogy a Magyar népmesék külföldön is nagyon népszerűek, mintegy harminc országból kaptak olyan hozzászólást, amely arról tanúskodik, hogy máshol is vannak hasonló történetek.

– A népmese az emberiség kultúrkincse, archetípus, vagyis olyan őskép-minta aminek különböző változatai éppúgy megtalálhatók Dél-Amerikában, mint Európában. És ami számomra meglepő, hogy az Egyesült Államok után Indiában és a Fülöp-szigeteken is nagyon népszerű a Magyar népmesék sorozat. Ez nem véletlen, állítólag Belső-Ázsiából hoztuk magunkkal ezeket a történeteket – vélekedett a stúdióvezető. Arról is beszámolt, hogy jelenleg az Árpád-házi szentek életét bemutató sorozaton dolgoznak. Filmet készítenek Szent Istvánról, Szent Lászlóról és Szent Margitról. A Magyar népmesék sorozat után folytatják a Cigánymesék sorozatot, valamint készül két megyei település – Izsák és Soltszentimre – legendájának történetét bemutató film, és a Városi legendák című sorozat folytatása is.

A filmfesztivál 15 éves a stúdió 50 éves évfordulója alkalmából több kiadvány is készült. Ötven év alatt ötven rendező dolgozott a kecskeméti stúdióban, róluk készült egy összefoglaló kiadvány. Ezen kívül a magyar népmese külföldi fogadtatásáról érkezett véleményeket is csokorba gyűjtve olvashatják majd az érdeklődők. Ugyanakkor készült egy kiadvány arról, hogy a világ hány országában lehet látni a stúdió filmjeit, illetve összeállítottak egy katalógust a stúdióban készült valamennyi filmről – részletezte Mikulás Ferenc.