BAON
Bács-Kiskun vármegyei hírportál
november 5., kedd
Néhány évvel ezelőtt olvastam, hogy a legújabb kutatások szerint a tengeri madarak fészke manapság főként műanyaggal és egyéb más emberi tevékenységből származó kommunális hulladékkal van tele. Az ember azt hihetné, hogy messze van a tenger, és hogy minket nem érint ez a kérdés. Azonban a minap szomorúan állapítottam meg, hogy ez a jelenség már nemcsak a tengeri madarakra igaz, hanem a környezetünkben élő szárnyasokra is jellemző.
Az egyik szomszéd településen élő ismerősöm a közösségi médiában megosztott egy fényképet, melyen egy erdeipinty-fészek látható, amely a műanyag zsinórdarabok mellett hungarocellt és némi mohát tartalmazott. Ez a látvány sokat elárul a környezetünkről és arról, hogy mennyire vigyázunk a bennünket körülvevő élővilágra. Kicsit elszomorodtam, mert bárhová megyek, azt látom, hogy van lehetőség a szelektív hulladékgyűjtésre, de sokan nem tartják ezt fontosnak. Saját tapasztalat, hogy a műanyag hulladékra szánt konténerben tegnap ételmaradékot és más háztartási szemetet találtam. Ilyenkor felmerül bennem a kérdés: ennyire nem számít némelyeknek a környezetünk védelme, vagy ez csupán hanyagság? Pedig, sokszor és sok helyen elhangzik, szinte már a csapból is ez folyik: azzal, hogy teleszemeteljük az élőhelyünket saját magunknak is ártunk.
Vajon a végén már nemcsak a madarak, de mi magunk is a műanyagban fogunk majd fészkelni? Vagy már most is ez a helyzet? Szerintem mindenki szereti a madárcsicsergést, a tavaszi illatozó fákat és a friss levegőt. Jó lenne, ha sokáig élvezhetnék még ezeket. Vigyázzunk a környezetünkre!