Egyediség

A mesékből nem csak a gyerekeink tanulnak. Döbbenetes, amikor egy-egy kicsiknek szóló olvasmány után magába néz az ember és rájön arra, hogy ez a mese pont neki szólt. Jó, ha gyerekek tudunk maradni, legalábbis, ha a meseolvasásról van szó. Ugyanis a tanulságokon túl rengeteg olyan mondanivalója van a meséknek, amiket már régen elfelejtettünk. Szülőként pedig újra és újra felidézhetjük azokat.  

A minap egy különösen fontos témával találtam magam szembe meseolvasás közben. A történet az egyediség kérdésével foglalkozott, ami valljuk be őszintén, a felnőttek világában ma kiemelten fontos téma. Mindenütt azt halljuk, légy egyedi, ne állj be a sorba, ne légy átlagos. Ez pedig szorongást okoz nagyon sok embernek. Ma rengetegen szeretnének megfelelni a környezetüknek, ennek érdekében pedig képesek műtéteken is átesni, csakhogy ne különbözzenek a többiektől, vagy éppen azért, hogy kiemelkedjenek a tömegből. Belátom, hogy egyedinek lenni a mai világban nem könnyű, hiszen mindenből egyformát gyártanak, és azt érzi sokszor az ember, ha nem úgy néz ki, mint a többiek, akkor már nem is ér semmit. Viszont én azt gondolom, nem szabad elfelejteni, hogy nem egy ruhadarabtól vagy kiegészítőtől válik valaki egyéniséggé. Közhely, de tényleg sokat számítanak a belső értékek is.

A fent említett mesében a manók mindig azt tették, amit a divat diktált, még akkor is, ha ez fájdalmas volt számukra. A végén azonban rájöttek arra, hogy egyedinek lenni különleges dolog.  

A divatnál maradva úgy gondolom, hogy mindenféle megfelelési kényszer nélkül, jó, ha valaki megtalálja a saját stílusát, ami hozzá passzol, és persze a korának és élethelyzetének is megfelel. Így lesznek a szorongó emberekből önazonos, boldog és pozitív kisugárzású felnőttek, egyszóval igaz egyéniségek.