A Leila-sztori

Megkülönböztetett figyelemmel várták a somogyi sportbarátok 2006 telén a téli olimpiát, az akkor húszéves kaposvári Gyenesei Leilát is rajthoz szólították ugyanis a tíz kilométeres klasszikus sífutásban. Ő volt az első, s mindmáig utolsó olyan somogyi sportoló, aki képviselhette a magyar színeket a téli ötkarikás játékokon.

Tudtuk, hogy nem fog világrengető eredményt elérni – már az is nagy szó volt, hogy egyáltalán addig eljutott –, de a mi emberünk volt, akit nagyon tudtunk szeretni.

Csak néhány vetélytársa végzett mögötte – végül a 69. helyen zárt –, ám olyannyira kihajtotta magát, hogy a célban elájult, s kórházba kellett vinni.

Miután Magyarország nem a havas nagyhatalmak közé tartozik, így jobbára külföldön tréningezett. Észt edző irányításával készült a torinói játékokra, s hogy havat lásson – pontosabban azon gyakorolhasson –, rengeteget edzőtáborozott Finnországban és Észtországban.

Torinóból hazatérve aztán sportágat váltott: az olimpikon sífutóból ötkarikás öttusázó lett. Jó döntés volt, hiszen két évvel később a hazai rendezésű világbajnokságon a váltó tagjaként a dobogó legmagasabb fokán állva ünnepelhetett – a somogyi női sportolók közül ő volt a legelső, aki büszkén elmondhatja ezt magáról –, az egyéni versenyben pedig legjobb magyarként hatodik lett, így aztán utazhatott a 2008-as pekingi nyári játékokra is. Villámgyors karriert futott be úgy, hogy a korábbi triatlonos korszakából magával hozta az úszást és a futást, ám a másik három számot – lovaglás, vívás és lövészet – mondhatni teljesen az alapokról kezdte.

A kivételes képességű sportolónő 2014-ben döntött úgy, hogy befejezi a sportpályafutását. Folyamatosan fájdalmai voltak, az orvosok pedig kezdődő gerincsérvet állapítottak meg nála. Egyre kockázatosabbá vált számára az élsport – példának okáért, ha a ló ledobja magáról, annak beláthatatlan következményei lehettek volna –, ezért 2014-ben visszavonult.

Csupán két olyan női sportolónk van, akinek megadatott, hogy egyaránt szerepelhetett téli és nyári ötkarikás játékokon. A másik „úttörő” a nyíregyházi színekben versenyző Kürti Éva volt: 2002-ben, Salt Lake Cityben még bobosként, két évvel később, Athénban pedig nehézatlétaként, súlylökőként és diszkoszvetőként versenyzett, ám nem ért el olyan kimagasló eredményeket, mint Gyenesei Leila.