Az egész életen át való tanulást szolgálja az Európa Szabadegyetem

– mondta a megnyitón Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Lakitelek Népfőiskola alapítója. Köszöntőjében röviden beszélt az előadókról. Kiemelte Keskeny Ernőt, Stier Gábort, Kürti Sándort, Szakály Sándort, Fülöp Tamást, Kasznár Attilát, Kovács Norbert Cimbit és Kardosné Gyurkó Katalint.

Minden a helyén van!

Az előadások sorában talán az egyik legidőszerűbb téma a magyar labdarúgás aktuális helyzete volt, amiről Bozsik Péter, magyar labdarúgó, edző, a magyar labdarúgó-válogatott egykori szövetségi kapitánya beszélt a Kölcsey Házban. Előadásából kiderült, hogy a 70-es, 80-as, 90-es években folyamatos hanyatlás jellemezte a magyar labdarúgást, a rendszerváltás után történt némi előremozdulás, de a nagy áttörésre 2010-ig kellett várni, amikor a magyar kormány és a Magyar Labdarúgó-szövetség meghirdette a futballreformot. Ennek köszönhetően elindult egy pozitív folyamat, ami nem várt eredményekkel párosult. A hirtelen jött korai sikerek okán azonban az Európa-bajnokságon többet vártunk a válogatott csapattól, mint amire képesek. Bozsik Péter szerint a magyar csapat hozta a papírformát. Úgy fogalmazott, minden a helyén van, nem kell drámázni!

A műfordító miniszter

Az Európa Szabadegyetem vendége volt Csák János politikus, közgazdász, üzletember, 2022–24 között, lemondásáig kulturális és innovációs miniszter, akivel Kisfaludi-Bak Judit beszélgetett. A fő téma Csák János közelmúltban megjelent Amerikai géniusz című könyve volt, melyben a szerző az Egyesült Államok 250 éves szellemiségét, értékeit, a szabadságeszmét tanulmányozza a napjainkban zajló folyamatok tükrében.

Csák János a kötet kapcsán elmondta, hipotézise szerint négy géniusz van a világban: az első a kínai géniusz, a második az amerikai, a harmadik a magyar, a negyedik pedig a zsidó nép. Csák János arról is beszélt, hogy mi, magyarok vagyunk a legkeletibb nyugati nép, és a legnyugatibb keleti nép, melynek okán kétféle gondolkodás bolyong a fejünkben. Ezért is vagyunk nagy túlélők – hangsúlyozta.

A Kárpátok Európája

A Kárpátok Európája címmel tartott előadást az Európa Szabadegyetemen Marek Kuchciński, a lengyel Szejm korábbi elnöke. Elmondta, a Kárpátok az Európai Unió legnagyobb biodiverzitású régiója az egész közösségben. Ezen a területen kétezer növény- és állatfaj él. A Kárpátok Európája a sokféleségben való egység nagyszerű példája is: különböző nyelvek, szokások és kultúrák jellemzik. A térségben az együttélés alapja a tolerancia és a mások iránti tisztelet, a régió élete pedig a keresztény értékrendre épül. Közép-Európa lakossága meg akarja őrizni ezeket az értékeket, és egyben a nyugat-európaiakkal egy szinten élni. Ezért a Kárpátok menti országok együttműködésére van szükség. Az elnök beszélt a Kárpátok Európája című konferenciasorozatról, amelynek 2011 óta Lengyelország a főszervezője. A kárpáti régió országainak legfontosabb politikai-gazdasági és eszmei fórumát évente kétszer szervezik meg. Szó volt a Kárpá­tia-stratégiáról, amely hozzájárul a Kárpátok makrorégió-fejlesztési irányainak kialakításához, jövőbeli víziójának tervezéséhez és az első közös fellépések előkészítéséhez. Marek Kuchciński beszélt a Via Carpatia közlekedési folyosóról is, amely

Európa északi és déli határát összekötő legrövidebb útvonal, a Balti-tengertől az Égei-tengerig húzódik. Ugyanakkor hangsúlyozta, nem elég a fővárosokat összekötő útvonal, a kulturális összeköttetés ugyanilyen fontos.

Néprajzi emlék- és élménypark

Az Európa Szabadegyetem hallgatói megismerhették Kurkó János György grandiózus tervét is. A csíki vállalkozó beszámolt arról, hogy Csíksomlyón szeretne létrehozni egy olyan néprajzi emlék- és élményparkot, amely katalizátora lehet a régiónak. Ugyanakkor fontos oktatási központ is lesz. Tervéhez már megvásárolt egy 6 hektáros területet, az elmúlt több mint egy évtized alatt 100 ezer tárgyat gyűjtött össze, melyek által 117 hagyományos mesterséget mutathatnak be. 

– hangzott el a lakiteleki előadáson.

A létezés öröme

Kurkó János György múzeumának megvalósítását Böjte Csaba ferences szerzetes is támogatja. Mint mondta, fontos, hogy tudjunk tanulni őseink mesterségeiből, mert a múlt választ tud adni a napi problémáinkra, szorongásainkra. Böjte Csaba arról is beszélt, hogy eddig 6000 gyermeket fogadott be, akik 1000 unokával és egy dédunokával ajándékozták meg. Nemrég pedig megtartották az első unokatábort.