2 órája
Emelkedő pályán a magyar egyetemek a nemzetközi világranglistán
Három egyetemünk is jelentőset lépett előre a Times Higher Education (THE) World University Rankings világranglistáján, és akárcsak tavaly, idén is 11 magyar egyetem helyezéssel zárta az évet, míg két új egyetem belépésével már négy intézmény van megfigyelő státuszban. Szinte minden mérőszámban emelkedést mutatnak az intézményeink – olvasható a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) sajtóközleményében.
Magyarország előrelépést ért el a világszínvonalhoz képest
Forrás: Shutterstock
Fotó: Master1305
Az idei, 2025-ös évben a Semmelweis Egyetem megőrizte pozícióját, így a világ egyetemeinek legjobb 1 százalékában szerepel, a 251–300-as közötti sávban. A tavalyi évhez viszonyítva a listán magabiztosan lépett előrébb a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (1001–1200), a Pannon Egyetem (1201–1500), az Óbudai Egyetem pedig jelentős előrelépést mutatott, hiszen a tavalyi 1001–1200-as sávhoz képest idén a 601–800-as sávba lépett – adta hírül a KIM.
A THE a legátfogóbb, legszigorúbb és legkiegyensúlyozottabb nemzetközi rangsor, amely a kutatásintenzív egyetemeket 18 teljesítménymutató alapján értékeli, amelyek 5 pillérre oszlanak, lefedve az oktatás, a kutatás, a tudástranszfert és a nemzetközivé válás alapvető küldetését.
A ma közétett listán szereplő magyar egyetemek a legtöbb mérőszámban figyelemre méltó emelkedést mutatnak – hangsúlyozzák a közleményben.
A listán szereplő 11 egyetem esetében 4 felsőoktatási intézmény az első 1000 között szerepel, a sorrendállítás során vizsgált 13 mérőszámból 9-ben Magyarország előrelépést ért el a világszínvonalhoz képest. A listán 4 fővárosi, 7 vidéki egyetem kapott helyezést, melyből jól látszik, hogy a vidéki egyetemeink egyre erősödnek, térségmegtartó erejük emelkedik, amelyek mind hozzájárultak ahhoz, hogy idén már minden második hallgatót vidéki egyetemre vettek fel – részletezik.
Így alakult a 2025-ös sorrend
A hazai egyetemek 2025-ös sorrendje tehát az alábbiként alakul: Semmelweis Egyetem (251–300), Óbudai Egyetem (601–800), Eötvös Lóránd Tudományegyetem (801–1000), Debreceni Egyetem (801–1000), Pécsi Tudományegyetem (1001–1200), Szegedi Tudományegyetem (1001–1200), Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (1201–1500), Pannon Egyetem (1201–1500), Széchenyi István Egyetem (1501+), Miskolci Egyetem (1501+).
Mindezek mellett, ha a másik kiemelt rangsort vizsgáljuk (QS), még további egy egyetemünk szerepel a világ legjobb 5 százalékában, így az egyre erősödő versenyben világátlag felett teljesítenek egyetemeink.
Stabilan őrzi pozícióját a világ 300 legjobbja között a Semmelweis EgyetemA régió és Magyarország legjobb felsőoktatási intézményeként továbbra is a világ 300 legjobbja közé sorolja a Times Higher Education 2025-ös világrangsora a Semmelweis Egyetemet, amely összpontszáma némileg emelkedett az előző évhez képest, és így 28 helyet lépett előre. Az öt vizsgált terület közül a legjobb eredményt továbbra is az oktatásban érte el, amely több területen is jelentősen javított. Az iparral kapcsolatos eredmények (innováció, tudástranszfer) terén 123 hellyel, a tudományos közlemények hatását vizsgáló „kutatás minősége” indikátorcsoportban pedig 71 hellyel lépett előre az intézmény – olvasható a Semmelweis Egyetem közleményében. A brit székhelyű Times Higher Education öt terület mutatóit elemezve rangsorolja a világ egyetemeit, ezek az oktatás, a kutatási környezet (kutatási bevétel és produktivitás), a kutatások minősége (például idézettség), az ipari eredmények (ipari bevételek és szabadalmak), valamint a nemzetközi orientáció (például nemzetközi hallgatók száma, nemzetközi együttműködésben született cikkek). A legjobb eredményt a Semmelweis Egyetem idén is az oktatás indikátorcsoportban érte el, amely az oktatás és az oktatók kiválóságát is értékeli. A teljes közlemény IDE KATTINTVA olvasható el! |
Sikeresek a modellváltó egyetemek
„Büszkék vagyunk egyetemeinkre, hogy nemcsak megőrizték pozíciójukat, hanem jelentősen növelték rangjukat, aminek köszönhetően Magyarország előrelépést ért el a világszínvonalhoz képest. Ezek az eredmények – brüsszeli bürokraták diszkriminatív kiszorítása ellenére – jórészt az egyetemek modellváltását követően megnövekedett versenyképes működésüknek köszönhetően alakultak így. Látjuk azt is, hogy az elmúlt évben Magyarország több nemzetközi tudást vonzott az egyetemeire és több nemzetközi kutatási projektben működött együtt, ami jó előjel a jövőbeli sikerre, vagyis arra, hogy 2030-ra lesz egy egyetemünk a világ top 100 egyetemei között” – emelte ki Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter.
