2024.09.02. 05:26
Joe Biden szerint Benjámin Netanjahu nem tesz meg mindent a túszmegállapodás érdekében
Az izraeli–palesztin háború 332. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.
Rendőrök és tüntetők Tel Avivban 2024. szeptember 2-án
Forrás: Anadolu via AFP
Fotó: Mostafa Alkharouf
Joe Biden szerint Benjámin Netanjahu nem tesz meg mindent a túszmegállapodás érdekében
Az amerikai elnök szerint Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök nem tesz eleget a Hamász palesztin szélsőséges szervezet kezében lévő izraeli túszok szabadon bocsátásáról szóló megállapodás elérése érdekében - erről Joe Biden hétfőn beszélt a Fehér Házban tartott nemzetbiztonsági értekezlet előtt.
Joe Biden újságíróknak nyilatkozva válaszolt nemmel arra a kérdésre, hogy az izraeli kormányfő által eddig tett lépések elégségesek-e.
Az elnök egyben megismételte szombaton is hangoztatott véleményét, miszerint nagyon közel van a túszok elengedéséhez vezető tűzszüneti megállapodás. Arra a kérdére ugyanakkor, hogy mi indokolja optimizmusát, úgy válaszolt, hogy „a remény forrásai végtelenek”.
Joe Biden egyben beszámolt arról, hogy beszélt a palesztin Gázai övezetben – öt másik emberrel együtt – holtan talált amerikai túsz, Hersh Goldberg-Polin szüleivel, akiknek azt ígérte, hogy amennyire csak lehetséges, sürgeti a még a Hamász kezében lévő több mint 100 túsz elengedéséről és tűzszünetről szóló fogolycsere-megállapodás elérését.
London leállítja bizonyos fegyverek izraeli exportját
Leállítja a brit kormány bizonyos fegyverek izraeli exportját – jelentette be hétfőn David Lammy brit külügyminiszter.
Lammy a londoni alsóházban tartott beszámolójában úgy fogalmazott: a brit kormány nem nemzetközi bíróság, így nem feladata annak megítélése, hogy Izrael megsértette-e a nemzetközi humanitárius szabályokat.
Fotó: AFP
A gázai hadműveletekhez hasonló konfliktusok esetén azonban Londonnak jogi kötelessége az exportengedélyek felülvizsgálata, mivel az érvényes stratégiai exportengedélyeztetési kritériumok alapján Nagy-Britannia nem adhat ki kiviteli engedélyeket, ha egyértelműen fennáll annak a kockázata, hogy az adott hadfelszerelés használata a nemzetközi humanitárius szabályok súlyos sérelméhez vezethet – mondta a munkáspárti brit kormány külügyminisztere.
Lammy kijelentette:
a legutóbbi felülvizsgálat során olyan helyzetértékelést kapott, amelynek alapján nem lehet kizárni az Izraelnek szánt egyes brit hadfelszerelések exportja esetén ezt a kockázatot.
A miniszter elmondta: a jelenleg érvényes 350-ből „hozzávetőleg 30” exportengedély felfüggesztéséről van szó. Ezek között katonai repülőgépekhez, köztük vadászgépekhez, valamint helikopterekhez és drónokhoz szükséges részegységek, emellett hadszíntéri célkijelöléshez használatos felszerelések szerepelnek.
David Lammy szerint a Gázában végrehajtott izraeli hadműveletek változatlanul óriási veszteségeket okoznak a civil lakosság körében, és a polgári infrastruktúrát is jelentős mértékben lerombolták.
Kijelentette: a brit kormány megítélése szerint Izrael a jelenleginél sokkal nagyobb erőfeszítéseket tudna kifejteni annak érdekében, hogy az életmentő élelmiszer-szállítmányok és orvosi felszerelések eljussanak a gázai civil lakossághoz.
Londont emellett mélységesen aggasztják az őrizetesekkel szembeni rossz izraeli bánásmódról szóló hiteles beszámolók, különös tekintettel arra, hogy a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságát Izrael nem engedi be azokra a helyekre, ahol az őrizeteseket fogva tartja – mondta hétfő esti alsóházi tájékoztatásában a brit külügyminiszter.
„Én is, elődöm is és szövetségeseink is ismételten és erőteljes hangon felvetettük ezeket az aggályokat az izraeli kormánynak, amely azonban sajnálatos módon nem tett kielégítő intézkedéseket” – fogalmazott parlamenti tájékoztatójában David Lammy.
Az Izraelnek szállítandó brit hadfelszerelések exportkorlátozása már az előző, konzervatív párti brit kormány idején is felmerült. David Cameron akkori brit miniszterelnök azonban nem sokkal a munkáspárti győzelemmel végződött júliusi választások előtt kijelentette: az Izraelbe irányuló brit fegyverszállítások leállítása a Gázát uraló, palesztin Hamászt erősítené és csökkentené a megállapodás esélyét az iszlamista szervezet által a tavaly októberi terrortámadás során túszul ejtett izraeliek szabadon engedéséről.
Öngyilkos merénylet követelte többek életét Kabulban
Öngyilkos merénylet követelte hétfőn hat ember életét Afganisztán fővárosában, Kabulban – közölte a radikális iszlamista tálibok belügyminisztériuma és rendőrsége.
Háled Zadran, a kabuli rendőrség szóvivője szerint a halottakon kívül 13-an megsebesültek a merényletben, amelyet a délnyugati Kala Bahtiar negyedben követtek el. A halottak között egy nő is van.
Ugyan elkövetőként eddig egyetlen szélsőséges szervezet sem jelentkezett, az afganisztáni tálibokkal rivalizáló Iszlám Állam dzsihadista szervezet helyi ága már több hasonló terrortámadást hajtott végre.
Izraelben a bíróság leállította a túszalkuért indított sztrájkot
Izraelben
a munkaügyi bíróság elrendelte, hogy a Hisztadrut szakszervezeti szövetség állítsa le a palesztinokkal kötendő túszalku kikényszerítésére indított országos sztrájkot
– közölte az MTI.
A bíróság azért állíttatta le a munkabeszüntetést, mert az megítélésük szerint politikai jellegű, és nincs benne gazdasági tényező.
Jogállamban élünk, és tiszteletben tartjuk a bíróság döntését, ezért utasítok mindenkit, hogy 14 óra 30 perckor térjen vissza dolgozni
– közölte Arnon Bar-David, a szakszervezet elnöke a határozat után.
A szolidaritási sztrájk fontos lépés volt, és mögötte állok. Hiába próbálták politikai színben lefesteni a szolidaritást, polgárok százezrei szavaztak a lábukkal. Bebizonyítottuk, hogy az elhurcoltak sorsánál nincs jobb- és baloldal, csak élet vagy halál, és nem hagyjuk, hogy az életet elhanyagolják. Egész életemben Izrael katonája voltam, és továbbra is harcolni fogok mindannyiunk értékeiért, a zsidó értékekért
– tette hozzá.
Ígérem az elhurcoltak családjainak, hogy a Hisztadrut továbbra is vezető szerepet fog játszani azon erőfeszítésekben, hogy hazahozzuk fiainkat és lányainkat
– zárta közleményét.
Fotó: Mostafa Alkharouf / Forrás: Anadolu via AFP
Izraelben hétfőn tovább folytak a tiltakozások országszerte, a túszalkut követelő tüntetők számos helyen főútvonalak forgalmát állították le, és sokfelé megakadályozták a vonatok indulását az állomásokon, nem engedték becsukódni az ajtókat.
A megmozdulásokon az október 7-én a Gázai övezetbe hurcolt izraeli túszok egyezménnyel történő kiszabadítását követelik, miután csütörtök éjjel vagy pénteken az övezetet uraló Hamász palesztin szélsőséges szervezet meggyilkolt hat, még életben lévő túszt az izraeli csapatok közeledését észlelve.
A rendőrség az eddigi, többször erőszakossá vált demonstrációkon sokakat letartóztatott.
Időhúzással vádolják Netanjahut
Magas rangú izraeli tisztviselők szerint Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök húzza az időt, és megvárja, mekkora lesz a tiltakozás, mielőtt döntést hozna a tűzszüneti tárgyalásokról – írta a Háárec izraeli lapra hivatkozva a Világgazdaság.
A cikk szerint a koalíciós tagok közölték, hogy kilépnek a kormányból, ha a kormányfő beleegyezik a tűzszünetbe, ami azt jelenti, hogy a miniszterelnöknek hosszú ideje fennálló korrupciós vádakkal kell szembenéznie. A kormánykoalíció a jobboldali Likud párt, a Vallásos Cionisták nevű telepespárt, az ultranacionalista Zsidó Erő (Ocma Jehudit), valamint az európai eredetű ultraortodox askenázik Egyesült Tórapártjából és a keleti ultraortodoxok Sasz pártjából áll.
Kellemetlen beismerni, de Netanjahu csak akkor szorgalmazza az egyezséget, amikor már égnek az utcák
– fogalmazott a Haaretznek a miniszterelnök pártja, a Lukid egyik minisztere.
Jelenleg Netanjahu jobban fél Ben-Gvir és Smotrich miniszterektől, mint a túszok családtagjaitól
– tette hozzá.
Fotó: Mateusz Wlodarczyk / Forrás: NurPhoto via AFP
Izraelben a magánvállalatok jelentős része is csatlakozott a szakszervezeti sztrájkhoz
Izraelben a magánvállalatok jelentős része csatlakozott a szakszervezeti sztrájkhoz, melyet a Hisztadrut szakszervezet elnöke a vasárnap esti tel-avivi tüntetésen hirdetett meg, hogy a Gázai övezetbe hurcolt izraeli túszok hazahozatalát követeljék – jelentette az MTI jeruzsálemi tudósítója.
Csatlakozott a Big, az Ofer, a G nevű bevásárlóközpont-hálózat és a Sarona Market Tel-Avivban, az Azrieli-csoport viszont az egyes üzletekre bízza, hogy kinyitnak-e a a sztrájk napján. A munkabeszüntetés mellett döntöttek a bankok, a minisztériumok és számos high-tech cég, a Dan Hotels hálózat pedig bejelentette, hogy bezárja foglalási központját. A kétszáz legnagyobb izraeli vállalkozást tartalmazó üzleti fórum cégszövetség tagjai szintén közölték, hogy nem veszik fel hétfőn a munkát.
Felszólítottuk a kormányt, hogy állapodjon meg a túszok hazahozataláról, de nem történt semmi. Ma szintet lépünk a harcban
– jelentette ki a Harel Vízel, a csoporthoz tartozó Fox nevű üzletlánc vezetője.
Fotó: GIL COHEN-MAGEN / Forrás: AFP
A tel-avivi Ben Gurion repülőtéren a sztrájk meghirdetése után hosszú sorok alakultak ki, a Hisztadrut szerint felfüggesztették a felszállásokat, de a légitársaságok és a repülőtéri hatóság szerint jelenleg csak késésekről van szó, mert reggel 8-tól 10 óráig nem indultak gépek, és az alkalmazottak nem foglalkoztak a poggyászokkal. Az érkezések egyelőre zavartalanok. A reptéri sztrájk délelőtt tízkor véget ért.
A pedagógus szakszervezet az óvodák bezárásáról döntött, az iskolák részben működnek 11.45-ig. A középiskolák bérviták miatt már vasárnap sem kezdték meg a tanítást, és a kutató egyetemek, valamint a Reichman magánegyetem és szinte minden főiskola és más felsőoktatási intézmény is csatlakozott a munkabeszüntetéshez.
A helyi önkormányzatok egy része nem sztrájkol, de nem dolgoznak olyan nagyobb városokban, mint Tel-Aviv, Haifa. Zárva vannak a kikötők, és a kórházak szombati munkarend szerint működnek.
Becalel Szmotrics pénzügyminiszter és Benjámin Netanjahu miniszterelnök kérésére a pénzügyminisztérium a sztrájk megtiltását kérte a munkaügyi bírósághoz benyújtott petícióban.
A kérelem szerint a munkabeszüntetést minden előzetes értesítés nélkül, jogszerű munkaügyi vita bejelentése nélkül hirdették meg azzal a céllal, hogy megváltoztassák az izraeli kormány politikáját az elrabolt túszok ügyében, és annak szerintük nincs köze a joghoz és a munkához.
A Hamász felelősségre vonását ígérte Joe Biden az újabb amerikai túsz halálát követően
A Hamász felelősségre vonását ígérte Joe Biden vasárnap, amikor megerősítette, hogy egy amerikai-izraeli állampolgár is a Gázai övezetben megtalált és azonosított halottak között van.
Az elnök közölte, hogy
az újabb amerikai áldozat a 23 éves Hersh Goldberg-Polin, akit tavaly október 7-én az izraeli zenei fesztiválról hurcoltak el a palesztin fegyveresek.
Joe Biden méltatta a túsz szüleinek bátorságát, bölcsességét és kitartását. Azt írta, hogy ismeri őket.
Hersh Goldberg-Polin szülei augusztus 21-én felszólaltak a Demokrata Párt elnökjelölő konvencióján Chicagóban, ahol a túszok szabadon engedését kérték.
Fotó: AHMAD GHARABLI / Forrás: AFP
Joe Biden közleményének szavai szerint „fáradhatatlanul dolgoztam, hogy a szeretett Hersh biztonságban hazajusson, és szívszaggató volt a hír haláláról”. Hozzátette, hogy „a Hamász vezetői fizetni fognak ezekért a bűncselekményekért”.
Kamala Harris alelnök és demokrata elnökjelölt külön közleményben fejezte ki részvétét az amerikai túsz halála miatt.
A szabadságát töltő Joe Biden szombaton ismét az Izrael és Hamász közötti háború végét sürgette, és azt mondta, hogy küszöbön áll a tűzszünetről szóló megállapodás.
Donald Trump volt elnök Hersh Goldberg-Polin haláláért Joe Biden és Kamala Harris politikáját tette felelőssé. Az X közösségi oldalon közzétette bejegyzésében azt hangoztatta, hogy az amerikai-izraeli kettős állampolgár halálának oka az Egyesült Államok nemzetközi erejének és vezető szerepének hiánya.
Hozzátette: a Hamász terrortámadáshoz hasonló nem történhetett volna meg elnöksége idején, és ismét azt ígérte, megválasztása esetén véget vet a harcoknak.
Több százezren követeltek túszalkut Izraelben vasárnap este
Több százezres tömegtüntetés követelte túszalku megkötését a Hamásszal vasárnap Tel-Avivban, miközben Izrael más helyszínein is többezres demonstrációk voltak. Hétfőre általános sztrájkot hirdetett a szakszervezeti szövetség.
Vasárnap este kivételesen nagyszámú, a háború tavaly októberi kitörése óta a legnagyobb tömeg gyűlt össze Tel-Aviv központjában. A szervezők szerint országszerte 700 ezren vonultak utcára, a tel-avivi tüntetésen pedig 550 ezren vettek részt.
Számos helyen összecsapások voltak a rendőrök és a demonstrálók között, sokakat őrizetbe vettek. Tel-Avivban hat koporsót helyeztek el a színpadon a csütörtökön vagy pénteken megölt hat újabb túszra emlékezve. A tömeg azt kiabálta, hogy nem hagyják sorsukra a Hamász által elhurcolt embereket. A beszédek alatt hatalmas hangerővel fújoltak, amikor a szónokok a kormány tagjait említették.
Fotó: Mustafa Alkharouf / Forrás: AFP
Tel-Avivban az elraboltak családtagjai szólaltak fel, valamint a kibucmozgalom főtitkára, Lior Szimha és a Hisztadrut, az izraeli szakszervezeti szövetség elnöke, Arnon Bar-David.
A zsidók nem hagynak cserben zsidókat, nem lehet, hogy gyermekeink politikai érdekek miatt meghaljanak az alagutakban
– mondta a szakszervezeti elnök, és általános sztrájkot hirdetett hétfőre a túszalku megkötéséért.
Az egész államban leáll a munka holnap reggel hat órától. Mindenütt, az Egged és Dan busztársaságnál, reggel nyolctól a repülőtéren is, beleértve a kikötőket, gyárakat, önkormányzatokat és hivatalokat
– mondta a szakszervezeti vezető.
Az egész gazdaság leáll holnapra. Azt várom, hogy Izrael minden munkahelye, a magán- és a közszféra csatlakozzon a szolidaritási sztrájkhoz, és egyesüljön azon felhívás érdekében, hogy hazahozzuk fiainkat és lányainkat
– tette hozzá.
Benjamin Netanjahu miniszterelnök a kormány esti ülésén kijelentette, hogy az elraboltak meggyilkolása után sem hajlandó lemondani az egyiptomi határsáv, a philadelphiai tengely izraeli felügyeletéről, amely jelenleg a túszalku legfőbb akadálya.
Joáv Galant védelmi miniszter az ülésen azt mondta, hogy szerinte súlyos hiba a kabinet döntése, amely szerint Izrael az elhurcoltak élete árán is a philadelphiai tengelyen marad.
Ez történt vasárnap:
