2 órája
Az orosz légvédelem ukrán drónokat semmisített meg – frissül
944. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Ukrán katonák FPV drónokat készítenek
Forrás: Anadolu via AFP
Fotó: Diego Herrera Carcedo
Cikkünk frissül!
Volodimir Zelenszkij kétoldalú tárgyalásokat folytatott New Yorkban
Az ENSZ közgyűlésére New Yorkba érkezett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn német, indiai és japán vezetőkkel folytatott kétoldalú tárgyalásokat, hogy további támogatásukat kérje Kijev háborús erőfeszítéseihez.
"Arról beszéltünk, hogyan lehet közelebb hozni az igazságos békét" - számolt be az Olaf Scholz német kancellárral folytatott tárgyalásról Zelenszkij a Telegram üzenetküldő alkalmazáson. Hozzátette: "a legfontosabb az egység fenntartása".
Az ukrán elnök a Narendra Modi indiai miniszterelnökkel lezajlott találkozója után arról írt a Telegramon, hogy a két ország kapcsolatai "dinamikusan fejlődnek".
India, amely szoros kapcsolatokat ápol Oroszországgal, nem csatlakozott a nyugati szankciókhoz, amelyekkel Moszkvát az Ukrajna ellen indított háborúja miatt sújtották. Ugyanakkor nem avatkozott közbe, amikor Moszkva a közelmúltban azért tiltakozott, mert az indiai gyártású lőszereket az európai vásárlók Ukrajnába küldték.
Kisida Fumio japán kormányfővel Zelenszkij a Kijevnek nyújtott japán energiasegélyekről tárgyalt. "Jelenleg aktívan dolgozunk az orosz bombázások utáni energiaellátásunk helyreállításán, és készülünk a télre" - írta az elnök a Telegramon hozzátéve, hogy a japán kormányfővel az energiaszektor helyzetéről folytatott megbeszélést.
A japán külügyminisztérium honlapja szerint Tokió idén 4,5 milliárd dollárral (1597 milliárd forinttal) támogatta az ukrán helyreállítási munkálatokat, és segítséget nyújtott az ukrán energiakapacitás növeléséhez is, hogy az ország átvészelje a telet az energetikai infrastruktúráját ért orosz csapások közepette.
Zelenszkij az amerikai kongresszus kétpárti küldöttségével lezajlott találkozója után arról is írt a Telegramon, hogy most, az év végén valódi lehetőséget lát az Ukrajna és az Egyesült Államok közötti együttműködés megerősítésére.
Az ukrán elnök az ABC Newsnak adott, hétfőn megjelent interjújában kijelentette, hogy országa "közelebb került a háború végéhez", és hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok határozott fellépése "felgyorsíthatja az Ukrajna elleni orosz agresszió igazságos befejezését a jövő évben".
"Úgy gondolom, hogy közelebb vagyunk a békéhez, mint gondolnánk. Közelebb vagyunk a háború végéhez" - idézte az ABC News az elnök szavait.
Zelenszkij az interjúban azt is kiemelte, hogy Ukrajna csak erős pozícióból tudja rákényszeríteni Vlagyimir Putyin orosz elnököt a háború leállítására.
Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője hétfőn New Yorkban elmondta, hogy az ukrán béketervben szerepel Ukrajna NATO-tagságának felgyorsítása is.
Putyin szerint a béketárgyalások csak akkor kezdődhetnek meg, ha Kijev lemond Kelet- és Dél-Ukrajna nagy részéről és NATO-tagsági törekvéseiről. Zelenszkij az orosz csapatok kivonulását és Ukrajna posztszovjet határainak visszaállítását akarja elérni.
Scholz: Németország nem engedélyezi német fegyverek bevetését mélyen orosz területeken
Németországnak nem áll szándékában lazítani a német fegyverek Oroszország elleni használatára vonatkozóan Ukrajna számára megszabott korlátozásokon, Kijev sürgetései ellenére sem
- jelentette ki Olaf Scholz német kancellár New Yorkban.
A német kormány rakéták mélyen orosz területre való kilövését megakadályozni hivatott, "számomra nagyon világos" döntéseket hozott az Ukrajnának nyújtott katonai támogatással kapcsolatban - jelentette ki Scholz közvetlenül azelőtt, hogy találkozott volna Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. "Ezt nem fogjuk megtenni. És erre jó okunk van" - tette hozzá a német kancellár, aki az ENSZ Közgyűlésére utazott az Egyesült Államokba.
Az ukrán elnök kitartóan sürgeti a nyugati szövetségeseket, hogy engedélyezzék Ukrajna számára nagy hatótávolságú rakéták használatát a háború frontvonalán túli célpontok, köztük az orosz logisztikai központok és katonai támaszpontok elleni támadásra.
A Németország által már leszállított fegyverek közül jelenleg a legnagyobb, 84 kilométeres hatótávval a MARS II rakétavető rendelkezik. Az 56 kilométeres hatótávval rendelkező Panzerhaubitze 2000 önjáró tarack is használatban van az ukrán hadseregben. Berlin mindkét fegyver használatát engedélyezte Kijevnek a harkivi hadműveletben.
Nagy hatótávolságú precíziós fegyverek szállítását Ukrajnának azonban Scholz már több alkalommal is kizárta - függetlenül a NATO-szövetségesek döntéseitől. A kancellár elutasítja a német Taurus manőverező robotrepülőgépek átadását, amelyek hatótávolsága mintegy 500 kilométer, arra hivatkozva, hogy ez "az eszkaláció nagy kockázatával járna".
A felmérések szerint a németek többsége is ellenzi a rakéták küldését.
Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország viszont már szállított Kijevnek 300 kilométeres hatótávolságú manőverező robotrepülőgépeket. Ezekben az országokban jelenleg vita folyik arról, hogy általánosan engedélyezni kellene-e ilyen fegyverek alkalmazását orosz területen lévő célpontok ellen. A téma megvitatása szerepel Volodimir Zelenszkij és Joe Biden amerikai elnök e héten esedékes washingtoni találkozójának napirendjén.
Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban kijelentette, hogy Oroszország a NATO közvetlen hadba lépésének tekintené a nagy hatótávolságú nyugati precíziós fegyverek bevetését mélyen orosz területen lévő célpontok ellen.
Az orosz légvédelem ukrán drónokat semmisített meg Belgorod, Brjanszk és Kurszk megyék felett
Az orosz légvédelem 13 ukrán drónt semmisített meg keddre virradóra Belgorod, Brjanszk és Kurszk megyék felett - közölte a moszkvai védelmi minisztérium.
A tájékoztatás szerint az elmúlt éjszaka folyamán meghiúsult a "kijevi rezsim" azon kísérlete, hogy terrortámadást hajtson végre az Oroszországi Föderáció területén lévő objektumok ellen.
A légierő 13 drónt lőtt le, hatot a Belgorodi, hatot a Kurszki és egyet a Brjanszki megye felett.
ORFK: több mint tízezren érkeztek Ukrajnából hétfőn
Az ukrán-magyar határszakaszon 5304-en léptek be Magyarországra hétfőn, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 4806-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek - tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedden az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 21 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért - áll a közleményben.
Ez történt hétfőn:
Ukrán válság
- Orosz elnöki szóvivő: Európa biztonságát újra kell gondolni
- Légicsapás érte Harkivot
- Kijev szerint Oroszország atomlétesítmények elleni csapásokat tervez
- Az ukrán katonai hírszerzés rádióközpontjára mért csapást az orosz hadsereg
- Oroszország ukrán energetikai létesítményeket támadott