Az uniós tagállamok egy része már „ébredezik” migránsügyben

Szinte már Európa-szerte lépten-nyomon követnek el erőszakos cselekményeket, támadásokt a migránsok, az elkövetőkről pedig sokszor az derül ki, hogy iszlamista meggyőződés hajtotta őket. Európa egy része mégis alszik. A másik azonban már ébredezik – olvasható a Magyar Nemzet cikkében. 

Mint írják, a kérdés már rég nem csak az, hogy milyen formában fizetjük meg a brüsszeli bírságot a migránsok hazánkba be nem engedése miatt a bírságnál nekünk sokkal több euróval tartozó uniós kasszába. Sokkal nagyobb gondot okozhat, hogy nincs meg az egység Európában, és a migránsügy sem az egység felé mutat, inkább a blokkosodás irányába.

Erre a veszélyre is felhívta a figyelmet Orbán Viktor miniszterelnök az Olaszországban idén 50. alkalommal megrendezett Cernobbiói Fórumon. A kormányfő rámutatott arra, hogy két probléma van. Az egyik, hogy az EU egy békestruktúra, de most háború dúl a szomszédunkban, a másik pedig a migráció, amely egyre jobban szétzilálja az uniót. A migrációval kapcsolatban a miniszterelnök úgy fogalmazott, sokkal jobb lenne kimaradási lehetőséget biztosítani azoknak az országoknak, amelyek nem szeretnék követni a közös migrációs politikát, mint kényszeríteni őket, hogy összefogjanak, és az egész európai struktúrát szétfeszítsék a konfliktusok.

– vélekedett Orbán Viktor. Ugyanakkor feltette a kérdést, hogy

Magyarország nincs egyedül a migránsokkal kapcsolatos fenntartásaival az EU-ban. Lengyelországban júliusban szabad kezet kaptak a határőrök a fegyverhasználatra, miután a lengyel parlament elfogadott egy törvényt, amely szélesebb körben engedi meg a határőrök számára a fegyverhasználatot, és mentesíti őket a felelősségre vonás alól. Korábban ugyanis néhány szolgálatot teljesítő katonát bilincsben vitt el a katonai csendőrség, miután megszegték a fegyverhasználati szabályokat, valamint halálos incidens is történt már a lengyel–belorusz határnál: egy afgán migráns megölt egy lengyel katonát, ami óriási felháborodást váltott ki a lengyel közvéleményben.

A törvénytervezet beterjesztésére azt követően került sor, hogy augusztus 23-án Solingenben három embert ölt meg késsel egy 26 éves szíriai gyanúsított. 

A törvényjavaslatot érdemben nem befolyásolta, ám indokoltságát mutatta az is, hogy pénteken hajnalban machetés támadás volt egy német rendőrőrs ellen; azóta az is kiderült, hogy iszlamista volt az elkövető.

A német szövetségi belügyminiszter, Nancy Faeser már korábban szigorításokat javasolt az illegális menekültekkel szembeni bánásmódban, hogy hatékonyabbá tegye a kitoloncolási eljárásokat, a kitoloncolási őrizet maximális időtartamát például 10 napról 28 napra növelve – hívta fel a figyelmet ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány tudományos igazgatója.

Mint azt a szakértő kifejtette, Hollandiában a tervek szerint, a Geert Wilders Szabadságpártja által vezetett, új holland (négypárti koalíciós) kormány programjába foglaltak alapján eltörölnék a határozatlan időre szóló menedékjogi engedélyt, valamint módosítanának az ideiglenes tartózkodási engedélyek kiadásán is. A befogadási eljárások szigorítása kapcsán így a tervek között szerepel a bizonyítási teher megfordítása a pozitív elbírálást hozó döntések számának radikális csökkentése érdekében.

– mutatott rá a szakértő. 

A teljes cikk IDE kattintva érhető el.