2024.08.14. 09:58
Izrael újabb telepet hoz létre Ciszjordániában
Az izraeli–palesztin háború 313. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.
Izraeli harcjárművek sorakoznak a Gázai övezet és Izrael déli részének határán
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Abir Szultan
Izrael újabb telepet hoz létre Ciszjordániában
Izrael újabb telepet hoz létre Ciszjordániában – jelentette be Becalel Szmotrics pénzügyminiszter X fiókjában szerdán.
Az új, Nahal Halec nevű izraeli település Jeruzsálemtől délre, mintegy hatszáz hektáros területen jön létre, és hidat képez majd Jeruzsálem és Gus Ecion telepesövezet között.
Az új telep határvonalait szerdán bemutatta az 1967-ben Jordániától elfoglalt terület polgári közigazgatásáért felelős izraeli hatóság. Nahal Halec azon öt telep egyike lesz, amelyekről a kabinet a Palesztin Hatóság (PH) Izrael elleni intézkedéseire válaszul döntött, valamint mert több ország egyoldalúan elismerte a palesztin államot.
„Gus Ecion és Jeruzsálem összekapcsolása egy új település létrehozásával történelmi pillanat” – írta Becalel Szmotrics. „Emlékeim szerint a biztonságpolitikai kabinet körülbelül két hónapja hagyta jóvá az öt új, ciszjordániai település létrehozására vonatkozó javaslatomat” – tette hozzá.
Semmiféle Izrael és cionizmusellenes döntés nem akadályozza meg a telepek további fejlődését. Továbbra is harcolunk a palesztin állam veszélyes eszméje ellen, és kész helyzetet teremtünk a helyszínen. Ez az életem küldetése, és amennyire tudom, folytatom
– írta a Vallásos Cionisták nevű, szélsőségesen jobboldali pártot vezető pénzügyminiszter. A párt az utóbbi hónapok közvéleménykutatási eredményei szerint nem éri el a parlamentbe jutás küszöbét.
„Építkezünk, fejlesztünk, harcolunk és nyerünk” – zárta X bejegyzését a politikus.
A nemzetközi közösség legtöbb országa törvénytelennek tekinti újabb zsidó lakótelepek építését, civil lakosság betelepítését háborúban elfoglalt területre, tehát az 1967-es háborúban Jordániától megszerzett Ciszjordániában is. Izrael szerint ezeknek a területeknek a jövőbeni hovatartozását a 2014 óta szünetelő palesztin-izraeli béketárgyalásokon kell majd meghatározni.
Hozzávetőleg 600 ezer izraeli él mintegy 200 telepen Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2016-ban a telepépítési politika leállítását követelte Izraeltől.
Amerikai megbízott: nem halogatható tovább a tűzszünet Gázában
Nem halogatható tovább a tűzszüneti megállapodás Gázában
– jelentette ki az amerikai elnök különmegbízottja szerdán Bejrútban.
Amos Hochstein a libanoni parlament elnökével, Nabih Berrivel folytatott tárgyalását követően tett nyilatkozatában kiemelte:
egyetértettek abban, hogy „nincs már több vesztegetni való idő, hiszen a tűzszüneti keretegyezmény elkészült, tehát cselekedni kell, és a kínálkozó alkalmat egy olyan diplomáciai megoldás érdekében is ki kell használni, amely a libanoni Hezbollah és Izrael közötti ellenségeskedést is lezárhatóvá tenné”, így megakadályozva a gázai fegyveres konfliktusnak egy átfogó közel-keleti háborúvá való kiszélesedését.
Hochstein libanoni látogatására egy nappal azelőtt került sor, hogy a tervek szerint Katarban kellene ismét tárgyalóasztalhoz ülnie a Gázai övezetet irányító Hamász és Izrael képviselőinek egy tűzszüneti megállapodás kidolgozása érdekében.
A megállapodás sikerének esélyét ugyanakkor jelentősen csökkentette, hogy az utóbbi hetekben Izrael a Hamász és a libanoni szövetségeseként ismert síita radikális mozgalom, a Hezbollah több vezetőjét is robbantással, vagy célzott rakéta- illetve légicsapásokkal végrehajtott akciókban ölte meg a libanoni és az iráni fővárosban, illetve Dél-Libanonban. Noha Izrael egyik akció elkövetését sem ismerte el hivatalosan, a Hezbollah és Irán vezetése is a zsidó államot tette felelőssé a merényletekért, és büntetést helyezett kilátásba.
Rajtaütést hajtott végre az izraeli katonaság Ciszjordániában
Az izraeli hadsereg (IDF) műveletet indított Tubasz és Tamon falvuban, Ciszjordánia északkeleti részén, Dzsenin körzetében fegyveres összecsapások törtek ki palesztin fegyveresekkel, többen meghaltak és megsebesültek.
Az IDF erői megöltek egy palesztin fegyverest, és többeket megsebesítettek a két palesztin faluban kitört tűzharcban, melynek célja terrortevékenység miatt körözött fegyveresek letartóztatása volt. Az izraeli katonák fegyvereket találtak és foglaltak le.
Palesztin jelentések szerint az IDF körülvett egy házat a ciszjordániai Tubaszban, ahol fegyveres összecsapás tört ki az izraeli katonák és a palesztinok között. Az IDF jelentése szerint Tamon faluban légi eszközzel támadtak meg palesztin fegyvereseket.
Az IDF szóvivője mindeközben bejelentette, hogy a legutóbbi napon a gázai övezet déli, Rafah-hoz közeli részein számos fegyvert, köztük lőszereket, gránátokat és robbanóanyagokat találtak.
Hán-Júniszban a légierő több mint negyven célpontot támadott, köztük olyan épületeket, amelyekből páncéltörő rakétákat lőttek ki, és olyan fegyvereseket, akik veszélyt jelentettek az izraeli erőkre.
Az övezet központjában is folytatták a rajtaütéseket, terrorista infrastruktúrák megsemmisítését és terroristák megölését. Megsemmisítették a Hamász mesterlövész és megfigyelő állásait, valamint más katonai létesítményeit.
Az ország északi, libanoni határvidékén, Galileában, szerda reggel is megszólaltak a légvédelmi figyelmeztetések az ország légterébe hatoló drónra vagy rakétára figyelmeztetve. Izraeli vadászgépek kedd este csapást mértek a libanoni síita Hezbollah rakétakilövőjére és katonai épületére Dél-Libanonban - közölte az IDF szóvivője.
Izraelben a védelmi minisztérium rehabilitációs osztályának adatai szerint havonta több mint ezer új sebesültet kezelnek a háború október eleji kitörése óta. A háború 10 056 sebesültje harmincöt százalékának mentális sérülése, vagy poszttraumás stressz szindrómája is van, 37 százalékuknak végtagja sebesült. A sérültek 68 százaléka tartalékos, többségük fiatal, 51 százalékuk 18 és 30 év közötti, 31 százalékuk pedig 30 és 40 év közötti.
Húszmilliárd dollár értékű fegyver eladását hagyta jóvá Izraelnek az amerikai kormány
Húszmilliárd dollár (7153 milliárd forint) értékű fegyver, egyebek mellett vadászgépek és rakéták eladását hagyta jóvá Izrael számára az Egyesült Államok - jelentette be kedden az amerikai külügyminisztérium.
A fegyverarzenálban több mint 50 F-15 vadászgép és közép-hatótávolságú levegő-levegő AMRAAM rakéta, 120 mm-es harckocsilőszer, továbbá nagy robbanóerejű gránátok és taktikai járművek is szerepelnek. A fegyverek azonban elsősorban hosszú távon segítik Izrael harcképességét, mivel a szerződések teljesítése évekig tart majd. A legkorábbi szállítmányok csak 2026-ban várhatóak Izraelben.
Az amerikai külügyminisztérium a fegyvereladásról kiadott közleményében hangsúlyozza, hogy
az Egyesült Államok elkötelezett Izrael védelmében, és Amerika számára alapvető fontosságú, hogy segítsen Izrael erős védelmi képességeinek fejlesztésében és fenntartásában.
A Biden-kormányzat igyekszik egyensúlyban tartani Izrael támogatását az amerikai törvényhozóknak és közvéleménynek a gázai polgári áldozatok növekvő száma miatt egyre fokozódó aggodalma és a fegyverszállítások korlátozására való felszólításai közepette.
Ez történt kedden: