2024.08.08. 05:58
Zelenszkij: Oroszországnak is éreznie kell a háborút
897. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtóértekezletet tart Kijevben 2024. július 15-én, az Ukrajna elleni orosz háború alatt
Forrás: MTI/AP
Fotó: Efrem Lukackij
Lerántotta a leplet a kijevi rezsimtről a száműzetésben élő ukrán disszidens újságíró
Pascal Lottaz, a Kiotói Egyetem Jogi Karának és Hakubi Központjának docense, videóinterjút tett közzé egy száműzetésben élő ukrán disszidens újságíróval, Vaszil Muravickijjal. Muravickijt, aki több kritikus cikket írt az Euromajdan utáni ukrán rendszerről és az ukrajnai polgárháború kezeléséről, 2017 augusztusában az ukrán bűnüldöző szervek letartóztatták, és hazaárulással, Ukrajna területi integritásának veszélyeztetésével, gyűlöletkeltéssel, sőt terrorista szervezetben való részvétellel vádolták meg. Tizenegy hónapot töltött börtönben, végül politikai menedékjogot kapott Finnországban – írja a Mandiner.
Az egyik legnagyobb tévhit Ukrajnával kapcsolatban Nyugaton az, hogy az országban még mindig él a szólásszabadság. Ukrajnában egyáltalán nincs szólásszabadság. Mindent cenzúráznak
– mondta Muravickij, aki elmesélte, amiatt üldözték és zárták börtönbe, mert nyilvánosan bírálta a jelenlegi ukrán rezsim intézkedéseit. De azt is hozzátette, ma is vannak olyan esetek, amikor az embereket nem a nyilvános nyilatkozataikért, hanem akár csak a személyes beszélgetéseikben elhangzottak miatt küldik börtönbe.
A helyzet Ukrajnában sokkal, de sokkal rosszabb, mint azt a nyugati emberek gondolnák
– mondta. Arra kérdésre, hogy miért van az, hogy Nyugaton nem jutnak el a hírek arról, hogy mi történik valójában Ukrajnában, azt válaszolta, hogy „az ok egyszerű:
Ukrajna csupán egy eszköz az Oroszország elleni globális háborúban, és ennek az eszköznek élesnek kell maradnia.
A teljes cikkért kattintson ide.
Dróntámadás érte Ukrajna legnagyobb étolaj termelő üzemét
A támadás következtében az gyár több egysége megrongálódott és tűz is keletkezett az üzem területén, személyi sérülés nem történt, de a termelést le kellett állítani – számolt be a – számolt be a kártpáhír.com-ra hivatkozva a Mandiner.
Harmadik napja folynak a harcok az orosz és az ukrán erők között a dél-oroszországi Kurszki területen
Csütörtökön folytatódtak a harcok az oroszországi betörést végrehajtó ukrán egységek és az orosz hadsereg katonái között az ukrán-orosz határral szomszédos oroszországi Kurszki területen.
Az ukrán csapatok ezer katonával, harckocsikkal és páncélozott járművekkel támadtak az orosz területre - közölte az orosz hadsereg vezérkara, amely állítása szerint minden megtesz, hogy kiszorítsák őket Oroszországból.
„Az ukrán hadsereg egységeinek likvidálása folytatódik” – írta csütörtökön közleményében az orosz védelmi minisztérium. A tárca szerint az orosz hadsereg és a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) meghiúsítják a Kurszki területre történő mély behatolásra tett ukrán kísérleteket, és súlyos veszteségeket okoznak az ellenség táborában.
Az orosz hadsereg csütörtökön nem számolt be ukrán előretörésről.
Az orosz védelmi minisztérium közleménye szerint a támadás kezdete óta az ukrán erők vesztesége 660 fő és 82 páncélos egység volt.
A Gazprom orosz gázipari óriáscég csütörtökön közölte, hogy
továbbra is szállít gázt a szudzsai állomáson keresztül, ahonnan Ukrajnán keresztül Magyarországra és Szlovákiába érkezik az orosz földgáz.
Alekszej Szmirnov, a Kurszki terület megbízott kormányzója arról tájékoztatta Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy rádióelektronikai harci eszközökkel és páncélosokkal védik az üzemanyag-töltő állomásokat.
Mintegy háromezer embert kimenekítettek, és 1500 embert ideiglenes szállásokon helyeztek el.
Vlagyimir Putyin elnök csütörtökön bejelentette, hogy mindenkinek, aki lakóhelye elhagyására kényszerült, 10 ezer rubel egyszeri segélyt fizetnek ki, Mihail Misusztyin miniszterelnök pedig közölte, hogy aláírták a Kurszki terület lakosainak megsegítésére szánt 1,8 milliárd rubeles összeg elkülönítéséről szóló rendeletet.
Fotó: Alekszandr Asztafjev / Forrás: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml pool
A Moszkvai Vasúttársaság (MZsD) bejelentette, hogy kiegészítő járatot küldenek Kurszkból Moszkvába a megnövekedett utazási igényekre tekintettel. Az orosz vasúttársaság pedig a RIA-Novosztyi orosz állami hírügynökség jelentése szerint azt közölte, hogy a harcok miatt három vasútállomást - a szudzsait, a koronyevói és a pszjolit - ideglenesen bezárták.
A szomszédos Belgorodi területen egy ember meghalt, egy másik pedig megsebesült csütörtökön ukrán légicsapás következtében – közölte a régió kormányzója, Vjacseszlav Gladkov.
Fotó: - / Forrás: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat
Zelenszkij: Oroszországnak is éreznie kell a háborút
Oroszország indította el a háborút, ezért neki is éreznie kell annak következményeit – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön.
Erről az államfő esti videóüzenetében szólt, miközben az ukrán erők harmadik napja hajtanak végre katonai műveleteket az oroszországi Kurszki területen – írta az Ukrajinszka Pravda hírportál.
Ma már három jelentés érkezett (Olekszandr) Szirszkij főparancsnoktól: pontosan olyanok, amelyekre államunknak most szüksége van
– mondta Zelenszkij.
Hálás vagyok minden harcosnak, minden katonának és parancsnoknak, aki biztosítja állásaink védelmét és védelmi feladataink teljesítését. Az ukránok tudják, hogyan érjék el céljaikat
– fogalmazott.
Az elnök leszögezte, hogy nem az ukránok választották céljaik eléréséhez a háborút.
Oroszország háborút hozott a földünkre, és éreznie kell a következményeit annak, amit tett
– mondta. Szavai szerint minél nagyobb nyomás nehezedik Oroszországra, annál hamarabb lesz béke. "
Igazságos béke jogos erő alkalmazásával
– tette hozzá.
Zelenszkij tájékoztatott arról, hogy Rusztem Umerov védelmi miniszter jelentését is meghallgatta az ukrán hadsereg fegyver- és felszerelésellátásáról, valamint Vaszil Maljuk, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) főnöke is beszámolt neki a szolgálat munkatársainak az orosz szabotázsok és az országon belüli merényletkísérletek elleni fellépésükről.
Ukrajna jogosult arra, hogy csapást mérjen az ellenségre, annak területén belül is
Az EU azon az állásponton van, hogy Ukrajna törvényes védelmi háborút folytat az illegális agresszió ellen, és a törvényes önvédelemhez való jog keretében Ukrajna jogosult arra, hogy ott mérjen csapást az ellenségre, ahol azt szükségesnek tartja a saját területén, de az ellenség területén is – jelentette ki Peter Stano, az Európai Bizottság külügyi szóvivője csütörtökön Brüsszelben.
A szóvivő arra az újságírói kérdésre válaszolt, hogy az EU szerint a jogos önvédelem része-e, hogy Ukrajna betörési kísérletet hajtott végre a héten az orosz határ menti Kurszk régióban.
Arra a kérdésre, hogy az EU megváltoztatná-e az Ukrajna segítésére irányuló katonai támogatást, amennyiben Ukrajna „stratégiát változtatna”, Peter Stano megerősítette: az EU továbbra is teljes mértékben támogatja Ukrajnát az agresszióval szembeni jogos önvédelemben, ami magában foglalja a politikai, pénzügyi, humanitárius, diplomáciai és katonai segítségnyújtást.
Az EU továbbra is támogatja Ukrajnát azon erőfeszítéseiben, hogy visszaállítsa területi integritását és szuverenitását, és hogy visszaszorítsa Oroszország illegális agresszióját
– jelentette ki az uniós szóvivő.
Ukrán kormányzó: eltaláltak egy iskolát az orosz erők Szumi megyében
Az orosz erők irányított
légibombával mértek csapást csütörtökön az északkelet-ukrajnai, Oroszországgal határos Szumi megyében lévő Morhicja falura, és eltaláltak egy iskolát, ahol életét vesztette egy 23 éves fiatal férfi és hatéves fivére
– hozta nyilvánosságra Volodimir Artyuh, a régió kormányzója egy tévéműsorban.
Szerhij Liszak, a kelet-ukrajnai Dnyipropetrovszk megye kormányzója a Telegramon azt közölte, hogy
egy ember meghalt a régióban lévő Nyikopol városát ért csütörtöki orosz csapások következtében.
Délelőtt az orosz csapatok a dél-ukrajnai Herszon városát is újfent ágyúzták, ahol egy 23 éves nő szenvedett sérüléseket – tájékoztatott Roman Mrocsko, a megyeszékhely katonai közigazgatásának vezetője.
Vadim Filaskin, Donyeck megye kormányzója arról adott hírt, hogy a reggeli orosz tüzérségi támadások következtében két ember vesztette életét Kosztyantinyivka városban.
Az ukrán országos rendőrség közölte, hogy Donyeck megyében három nap alatt 28 településről 1010 gyermeket menekítettek ki.
Hozzátették, hogy még 3723 gyermeket kellett evakuálni.
Mikola Olescsuk, az ukrán légierő parancsnoka a Telegramon azt írta, hogy
az orosz megszállók két Iszkander-M és két H-59-es rakétával, valamint négy Sahid drónnal mértek csapást az éjjel Ukrajnára, a légvédelem két rakéta kivételével mindet megsemmisítette.
Az ukrán vezérkar legfrissebb összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége megközelítette az 588 ezret. Az ukrán erők szerdán megsemmisítettek egyebek mellett egy orosz repülőgépet, egy helikoptert, két harckocsit, 36 tüzérségi és négy légvédelmi rendszert, valamint 81 drónt.
Katerina Csernohorenko védelmi miniszterhelyettes nyilvánosságra hozta, hogy eddig mintegy 88 ezer, külföldön tartózkodó hadköteles korú férfi frissítette katonai nyilvántartási adatait külföldön.
Kifejtette, hogy augusztus 6-ig összesen mintegy 3,3 millió felhasználó frissítette adatait a Reserve+ alkalmazáson keresztül. További 1,83 millióan frissítették adataikat az adminisztratív szolgáltatásokat nyújtó központokban, és csaknem 620 ezren a hadkiegészítő irodákon keresztül.
Az orosz hatóságok rendkívüli állapotot vezettek be a Kurszki megyében
Az orosz hatóságok rendkívüli állapotot vezettek be csütörtökön az Ukrajnával határos Kurszki megyében, mert az ukrán hadsereg jelentések szerint betört oda, és megpróbál előre nyomulni.
Alekszej Szmirnov megbízott kormányzó szerint a megye „változatlanul nehéz műveleti helyzettel néz szembe a határ menti területeken”. Az orosz vezető hangsúlyozta, hogy a rendkívüli állapot bevezetése növeli a kurszki atomerőmű biztonságát.
Szmirnov csütörtök késő este közölte a Telegramon, hogy ő maga áll a műveleti stáb élén, és éjjel-nappal dolgoznak, miután Kijev váratlanul, páncélozott járművek bevetésével szárazföldi támadást indított a térség ellen.
Az orosz egészségügyi minisztérium szerint az ukrán ágyútűzben több mint 30 ember sérült meg, közülük 19-et kórházba kellett szállítani. A sérültek között van a Rosszija televízió legismertebb haditudósítója, Jevgenyij Poddubnij, aki dróntámadásban szerzett súlyos égési sérüléseket.
Az Orosz Nemzeti Gárda megerősítette az ukrán határtól mintegy 60 kilométerre található kurszki atomerőmű biztonságát, és további egységeket vetettek be Kurszk és Belgorod térségében.
Térképen az ukránok betörése Oroszországba
„Geolokációs adatok alapján megállapítható, hogy az ukrán erők már legalább tizenkét kilométer mélyen betörtek Oroszországba” – írta Emil Kastehelmi finnországi katonai elemző, számol be a Magyar Nemzet. Szerdai értékelésében térképet is mellékelt elemzéséhez, amelyen látszik, hogy az ukránok alapvetően a határ mentén, de az út mellett mélyebben is előrenyomultak a kurszki tartományban.
Hasonló eredményre jutott értékelésében a Háborús Tanulmányok Intézete (ISW). Az amerikai központú intézet
orosz forrásokra hivatkozva arról írt, hogy már legalább 45 négyzetkilométert elfoglaltak a meglepetésszerű offenzíva augusztus hatodikai kezdete óta.
Ennek során 11 kisebb települést is irányításuk alá vontak.
Ukrajna magyarázza a kurszki támadás célját
Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó egy országos televíziós adásban jelentette be,
azért indították a meglepetésszerű benyomulást, hogy erősítsék Kijev pozícióit az Oroszországgal folytatott jövőbeli tárgyalásokon
– írja a Magyar Nemzet a Neewsweekre hivatkozva.
Ukrajna a háború 2022. februári kezdete óta először intézett csapást orosz területekre.
Nyilvánvaló, hogy az ukrán csapásra orosz ellencsapás lesz a válasz, ami Kijevre és az ukrán nagyvárosokra fog vélhetően irányulni
– mondta Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő
1000 ukrán fegyveres
Valerij Geraszimov, Oroszország vezérkari főnöke azt mondta, hogy több mint ezer ukrán harcos jutott át Oroszországba – írja az Origo.
Védelmi elemzők szerint ez már az ukrán hadsereg támadása volt, szemben a korábbi határ menti incidensekkel Belgorod régióban, amikor az ukrán színekben harcoló orosz ellenzéki csoportok törtek át orosz területre.
Ukrajna arra kéri Mexikót, hogy tartóztassa le Putyint
Ukrajna mexikói nagykövetségére hivatkozva írt a meglepő kérésről az RBC-Ukraina – számol be a Magyar Nemzet.
A nagykövetség reményét fejezte ki, hogy a mexikói kormány tisztában van azzal, hogy „Vlagyimir Putyin háborús bűnös”, aki ellen a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) – amelynek joghatóságát Mexikó elismeri – elfogatóparancsot adott ki ukrán gyermekek elrablásának és Oroszországba való erőszakos átadásának gyanúja miatt.
Mindeközben úgy véljük, hogy a mexikói kormány mindenképpen végrehajtja a nemzetközi elfogatóparancsot, és a fentieket benyújtja az ENSZ hágai igazságügyi szervének
– áll a levélben.
Még augusztus 7-én hívta meg Mexikó Vlagyimir Putyint az újonnan megválasztott elnök, Claudia Sheinbaum beiktatására.
ENSZ megfigyelő: az ukrán hadifoglyok 95 százalékát megkínozták az oroszok
Az orosz–ukrán háború kezdete óta folyamatosan téma a foglyok helyzete. A nemzetközi sajtó már többször is beszámolt túlkapásokról, mindkét fél részéről. Most azonban minden eddiginél durvább statisztika látott napvilágot. Az ENSZ ukrajnai emberi jogi megfigyelő missziójának vezetője, Danielle Bell szerint Oroszország a börtöneiben lévő ukrán hadifoglyok 95 százalékát megkínozta – írja a vg.hu az Unian ukrán hírügynökségre hivatkozva.
Bell beszámolói szerint sokszor már az első kihallgatás során megkínozzák a foglyokat. Fémrudakkal verik őket, vagy levetkőztetik, és súlyosan megrázzák árammal.
Ez szörnyű. Ez a legrosszabb, amit 20 éves pályafutásom alatt láttam. A kínzás széles körben elterjedt és strukturált. Az ukrán hadifoglyok 95 százalékát megkínozták. Ez háborús bűncselekmény
– fejtette ki az ENSZ megfigyelője.
A hadifoglyok kínzása közismerten sérti a hadifoglyokkal való bánásmódról szóló genfi egyezmény 3. cikkét.
Merényletet követhettek el az ukrán védelmi miniszter ellen Kijevben
„Kijevben merényletet követtek el Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter ellen. Egy ismeretlen robbanószerkezetet robbantottak fel. A minisztert azonnal kórházba szállították. Állapota ismeretlen” – írta Alekszandr Szemcsenko ukrán blogger, számol be a Magyar Nemzet.
A Lenta.ru emlékeztet a lehetséges merénylet kapcsán, hogy korábban ismertté vált, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök biztonsági tisztjei merényletet készítettek elő az ország védelmi minisztériuma fő hírszerzési igazgatóságának vezetője, Kiril Budanov ellen.
Ismét rakétatámadásra figyelmeztetnek a kurszki és a belgorodi területeken
Folytatódnak a harcok Oroszországon belül is, az orosz hadsereg heves harcokat vív az ukrán erőkkel, amelyek behatoltak az oroszországi Kurszk régióba a háború kezdete óta az egyik legnagyobb ukrán benyomulás során. Csütörtök hajnalban ismét rakétatámadás lehetőségére figyelmeztettek a régióban és Belgorod térségében is – írja a Magyar Nemzet a Vesztyi orosz hírcsatornára hivatkozva.
Közben az orosz védelmi minisztérium közzétett felvételeket az ukránok páncélozott járműveinek megsemmisítéséről a kurszki terület határvidékén.
Army+ néven jön az új ukrán fejlesztés
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök – konkrétumok említése nélkül – ismét Ukrajna új digitális vívmányáról beszélt, írja az Origo.
Az „Army+” nevű rendszerről egyelőre csak annyit tudni, hogy leegyszerűsíti a hadszíntéren dolgozó parancsnokok napi feladatait, idővel pedig minden harcos számára könnyítést jelent. Hogy pontosan miben, az csak később derül ki.
Magyarország segít
Az ukrán–magyar határszakaszon 7142-en léptek be Magyarországra szerdán, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 6714-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtökön.
A beléptetettek közül a rendőrség 36 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
Ez történt szerdán:
Ukrán válság
- Olaf Scholz telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyinnal
- Az orosz hadsereg elfoglalta Voznyeszenka települést
- Az ukrán külügyminiszter Brüsszelben tárgyalt Antony Blinkennel
- Rekordösszeget költ jövőben Ukrajna fegyverkezésre
- A Kreml szerint Európában idegesek Trump győzelme miatt
