2024.03.20. 06:36
A David Pressmannel parolázó bíró embere engedte el a gyermekpornográfiával gyanúsított volt állami vezetőt
A volt vezető céges laptopján csaknem négyszáz gyermekpornó-felvételt találtak a nyomozók. Tavaly szeptemberben tartóztattak le és egészen eddig börtönben volt – írja a Magyar Nemzet.
Matusik Tamás (balról a második) látogatása David Pressman (jobbról a második) amerikai nagykövetnél
Forrás: X
Sokakat megdöbbentett az a kedden nyilvánosságra került hír, hogy a bíróság a napokban megszüntette a gyermekpornográfiával gyanúsított Nemzeti Földügyi Központ volt vezetőjének letartóztatását.
A volt vezető céges laptopján közel négyszáz gyermekpornó-felvételt találtak a nyomozók, akit tavaly szeptemberben tartóztattak le és egészen eddig börtönben volt
– idézi fel a Magyar Nemzet.
A bíróság döntése úgy derült ki, hogy Hadházy Ákos többek között a nyomozás állásáról érdeklődött Polt Péter legfőbb ügyésznél, aki elmondta: gyermekpornográfia bűntette miatt tovább nyomoznak a rendőrök, az ügyészség pedig a gyanúsított letartóztatásának meghosszabbítását kérte március 14-én, azonban ezt a Budai Központi Kerületi Bíróság (BKKB) a végzésében elutasította és bűnügyi felügyeletet rendelt el a gyanúsítottal szemben, „amelynek ellenőrzésére a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszköz alkalmazását írta elő”. A végzés ugyanakkor nem végleges, mert az ügyészség fellebbezett.
A lap információi szerint a letartóztatás megszüntetéséről döntő bíró abban a csoportban tevékenykedik, amelyet Matusik Tamás vezet. Mint köztudott, Matusik, a Budai Központi Kerületi Bíróság nyomozási bírói csoportjának jelenlegi vezetője korábban az Országos Bírói Tanács (OBT) elnöke volt.
Matusik neve azonban nem csupán az említett pozíciók betöltése miatt vált ismertté a hazai közéletben. Nagy visszhangot váltott ki például az is, amikor még OBT-elnökként, a szintén OBT-tag Vasvári Csabával együtt kétszer is találkozott az amerikai nagykövettel, David Pressmannel.
Már az első, az amerikai nagykövetségen történt megbeszélésük is mind bírósági körökben, mind a nyilvánosságban hatalmas felháborodást okozott, amely kapcsán később megszólalt az OBT, és megpróbálták megmagyarázni, hogy rutinszerű találkozóról volt szó, amelynek elvi kerete a „demokráciákban teljesen szokásos mód”.
A Kúria elnöke, Varga Zs. András ugyanakkor rámutatott, hogy
az egyes nagykövetségek természetesen kapcsolatot tartanak a fogadó állam intézményeivel, viszont a hivatalos kapcsolatok helyszíne általában a fogadó állam intézményének székhelye.
A Kúria elnöke hozzátette, hogy nincs tudomása arról, hogy az OBT és az Amerikai Egyesült Államok nagykövetének kapcsolata az októberi két OBT-ülés bármelyikén napirenden szerepelt volna.
Azt sem szabad elfelejteni, hogy a még Matusik vezette OBT volt az, amely hivatkozási pont volt az EU jogállamisági jelentéseinél és szolgáltatta az érveket az uniós források elzárásához.
Törvényszék: Nem Matusik döntött!
– Nem, nem dr. Matusik Tamás döntött a gyermekpornográfiával gyanúsított volt állami vezető ügyében! – ezzel a címmel küldött közleményt a mai napon a Fővárosi Törvényszék sajtóosztálya. Cikkünk első verziójában tévesen állítottuk, hogy Matusik ítélkezett volna. A törvényszék azt írta:
„Valótlan az a többek között a Magyar Nemzetben, Origón, PestiSrácok.hu-n megjelent információ, miszerint „Matusik Tamás, az Országos Bírói Tanács volt elnöke döntött bíróként annak a férfinak a szabadon engedése ügyében, akinek a laptopján több száz gyermekpornográf felvételt találtak a rendőrök”. Dr. Matusik Tamás 2009 óta bíró, s 2015. július 1-je óta vezeti a Budai Központi Kerületi Bíróság Nyomozási Bírói Csoportját. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény szerint a csoportvezető szervezi a csoport munkáját, évente beszámol a vezetői pályázatához csatolt pályaművében szereplő – az adott időszakra vonatkozó – tervek megvalósulásáról, valamint a megelőző naptári évben kitűzött célok, intézkedések végrehajtásáról és eredményéről, továbbá ellátja a jogszabály, az OBH elnökének szabályzata vagy az OBH elnökének határozata, továbbá a bíróság szervezeti és működési szabályzata szerint hatáskörébe utalt igazgatási feladatokat.
A Fővárosi Törvényszék illetékességi területén a Budai Központi Kerületi Bíróságon 2014-ben létrehozott egységes nyomozási bírói csoport dönt első fokon – többek között – az úgynevezett kényszerintézkedésekről. Az ülésen elbírált ügyek bíráknak történő kiosztása, azaz az úgynevezett szignálás automatikusan, emberi beavatkozás nélkül történik az aznapra előre beosztott bírók részére, a bírák pedig – az Alaptörvényben rögzítettek szerint – az ítélkezési tevékenységük során kizárólag a törvénynek alárendelve, az azokban foglaltakból kiindulva járnak el. Az, hogy az ügyben eljáró bíró – saját (!) döntése szerint – enyhébb kényszerintézkedés elrendelését látta indokoltnak 2024. március 14-én, a csoportvezető személyétől teljes mértékben független történés, hiszen a bírók az ítélkezésükben függetlenek, senki által nem utasíthatók! Az ügyészségi fellebbezés nyomán másodfokon a Fővárosi Törvényszék fog eljárni az ügyben.”
A cikk folytatása IDE kattintva érhető el.
