2024.01.12. 05:27
Nyoma veszett egymilliárd dollár értékű amerikai fegyvernek és katonai felszerelésnek (videó)
688. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Volodimir Zelenszkij ukrán (b) és Joe Biden amerikai elnök
Forrás: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat
Fotó: -
Nyoma veszett az amerikai fegyvereknek a háborúban
A Pentagon csütörtökön közzétett auditja szerint az amerikai tisztviselők által előírt ellenőrzés hiánya miatt az Egyesült Államok nem tud nyomon követni egymilliárd dollár értékű fegyvert és katonai felszerelést, amelyet Ukrajnának szállítottak – számol be minderről az Associated Press hírügynökség alapján a Magyar Nemzet.
Az amerikai védelmi minisztérium főfelügyelői hivatalának jelentése rámutat arra, hogy miközben a Biden-kormány tisztviselői azt hangsúlyozzák, hogy nincs erre vonatkozó bizonyíték, addig a vizsgálat megállapításai teljesen aláássák a kormány biztosítékait és narratíváját Ukrajna támogatásainak ellenőrzésével kapcsolatban. A jelentés megállapítása szerint a védelmi minisztérium nem vezetett pontos sorozatszámú leltárt ezekről a védelmi cikkekről.
Állítólag a pontos felügyelet az alacsony létszám és a szigorú ellenőrzésre vonatkozó előírások késői bevezetése miatt maradt el, mert háborús övezetben az eszközök végfelhasználására vonatkozó eljárásokat csak 2022 decemberében vezették be.
A könyvvizsgálók megállapítása szerint a felszerelések számbavétele lehetetlen mindaddig amíg az elszámoltathatósági kihívások továbbra is fennállnak, hozzátéve, hogy a háború első évéhez képest történt némi előrelépés a szigorúbb ellenőrzések irányába.
A teljes cikk IDE KATTINTVA olvasható!
Dmitrij Medvegyev: hadüzenet lenne Moszkvának brit katonák Ukrajnába vezénylése
Oroszország elleni hadüzenettel érne fel, ha hivatalosan brit katonákat vezényelnének Ukrajnába – írta Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese Rishi Sunak brit miniszterelnök ukrajnai látogatását kommentálva pénteken a Telegram-csatornáján.
Rishi Sunak brit miniszterelnök Kijevbe utazott, hogy aláírjon egy +történelmi biztonsági megállapodást. Vajon hogy vélekedne a nyugati közvélemény, ha a brit delegáció Kijev központjában kazettás bombatűz alá kerülne, ahogyan az a mi Belgorodunkban történt a civilekkel?
– írta a volt elnök és kormányfő.
És még valami: remélem, örök ellenségeink, az arcátlan britek felfogják, hogy hivatalos katonai kontingensük Ukrajnába vezénylése hadüzenetet jelentene hazánknak
– tette hozzá.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő pénteki sajtótájékoztatóján Moszkva felháborodásának adott hangot amiatt, hogy a nyugati országok szemet hunynak az Oroszország ellen elkövetett ukrán „terrorista bűncselekmények” és afelett, hogy Kijev azzal fenyegetőzik, a támadásokat más orosz városokra is kiterjeszti. Kifogásolta, hogy sem a NATO, sem az EU képviselői nem ítélték el a 25 halálos áldozattal és 109 ember sebesülésével járó, december 30-i Belgorod elleni ukrán rakétatámadást, és az ENSZ, az EBESZ vezetése is csak általános jellegű felhívásokra szorítkozott.
Az orosz védelmi minisztérium által pénteken kiadott heti hadijelentés szerint az orosz hadsereg január 6. és 12. között 23 csoportos csapást hajtott végre nagyhatótávolságú, légi és tengeri indítású precíziós fegyverekkel, köztük a Kinzsal hiperszonikus rakétarendszerrel ukrán hadiüzemekre, valamint az ukrán fegyveres erőkre, a „nacionalista” alakulatokra és a külföldi „zsoldosokra”. Ebben az időszakban az összefoglaló értelmében öt frontszakaszon 41 támadást és ellentámadást vert vissza, megakadályozott több partraszállási kísérletet a Dnyeper szigetein és folyam bal partján, valamint kedvezőbb állásokat foglalt el Zaporizzsja megyében.
A jelentés szerint az ukrán fél vesztesége az érintkezési vonal mentén a hét folyamán mintegy 4720 katona volt, akik közül a legtöbben, több mint 1785-en a Donyeck környékén vívott harcokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan. A legtöbb rohamot, 27-et a kupjanszki frontszakaszon kísérelte meg az ukrán fél. Ugyanitt 35 ukrán katona adta meg magát a héten orosz fogságba került 48-ból.
Az összesítés a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között nevezett meg egyebek mellet tíz lőszerraktárt, egy rádióelektronikai harcközpontot, egy Szu-25-ös és egy Szu-27-es repülőgépet, egy Mi-8-as helikoptert, 15 harckocsit, 60 páncélozott harcjárművet, 15 motorcsónakot, HIMARS és Uragan sorozatvető 35 rakétákát, hat Neptun hajóelhárító rakétát, két MALD irányított levegő-levegő rakétát és 161 drónt.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek pénteken ukrán tüzérségi és dróntámadást. A donyecki régióban lévő Holmovszkij községben egy ukrán távirányítású repülőszerkezet sebesülteket evakuáló mentőautót talált el, aminek következtében egy mentős és villanyszerelő életét vesztette, további három mentős pedig megsebesült.
Nógrádi György: Ukrajna NATO-csatlakozása azonnali világháborúhoz vezetne
Észtország továbbra is támogatni fogja Ukrajnát, mindaddig, ameddig a háború tart – nyilatkozta az ukrán elnök balti útjáról a Hír TV-nek Nógrádi György. A kis balti állam 2027-ig évente bruttó hazai termékének (GDP) 0,25 százalékát szánja Ukrajna támogatására, amely összességében a háború kezdete óta 1,2 milliárd eurót fog kitenni.
Folyamatos a tárgyalás a NATO és Ukrajna között, valamint az Európai Unió és Ukrajna között. Az is látszik, hogy Zelenszkij a három balti államban tett látogatása során mind a három államtól fegyvert, pénzt és nagyon sok egyebet kért. Nagyon érdekes volt Zelenszkij hozzáállása, aki először kifejezte háláját és köszönetét, majd az összes nyugati ország felé címezve azt mondta, hogy micsoda dolog, hogy nem adják át a legmodernebb fegyvereket és ezért a nyugatot terheli a felelősség sok ukrán katona haláláért
– mondta Nógrádi György.
A biztonságpolitikai szakértő hozzátette azt is, hogy
az a ténymegállapítás, hogy Ukrajna a NATO-t védi nem igaz. Az észtek abból indultak ki, hogy Oroszország fenyegetést jelent számukra és a másik két balti államra Litvániára és Lettországra is, ezért ellenségként tekintenek az oroszokra. A lengyelek, britek, skandinávok és az összes többi európai ország nem, vagy sokkal kevésbé. Ezért az észtek elhatározták, hogy az ország nemzeti jövedelmének 0,25 százalékát adják át 4 éven keresztül Ukrajnának
- mutatott rá a biztonságpolitikai szakértő.
Arról is beszélt hogy az ukrán katonai győzelemnek nincs semmi realitása. A nyugati fejlett haditechnikát az ukránok nem tudják kezelni, a Leopard harckocsik szükséges karbantartását nem végzik el, a régebbi típusú F16-osok szállításában is komoly fennakadások vannak, Zelenszkij elnök győzelmei szavai mögött így csupán propaganda van, tette hozzá.
A videó itt tekinthető meg:
A Magyar Nemzet cikke IDE KATTINTVA olvasható!
Közel 4,3 millió ukrán menekült kapott ideiglenes védelmi státuszt az EU-ban
Tavaly november végéig megközelítette a 4,3 milliót azon ukrajnaiak száma, akik ideiglenes védelmet biztosító menedékes státuszt kaptak az Európai Unió valamely tagállamában – tájékoztatott az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken.
Az uniós hivatal közlése szerint a 2022. február 24-én kezdődött háború elől Ukrajnából elmenekültek továbbra is enyhén növekvő számban regisztrálnak ideiglenes védelemre, amelynek révén egyebek mellett egészségügyi ellátást kaphatnak, dolgozhatnak, a gyerekeik pedig állami iskolába járhatnak.
Novemberben – az október végi adatokhoz képest – 35 620-szal 4 274 630-ra nőtt az ideiglenes védelemben részesült ukrajnaiak száma az EU-ban, míg az előző hónapban a növekedés 51 845 fő volt.
A legtöbb uniós tagállamban a korábbinál több ukrajnai állampolgárt fogadtak be novemberben, négy ország kivételével, ahol csökkent a befogadottak száma: Lengyelországban (-5510 fő; -0,6 százalék), Olaszországban (-160 fő; -0,1 százalék), Franciaországban (-125 fő; -0,2 százalék) és Luxemburgban (-15 fő; -0,4 százalék). A legnagyobb számszerű növekedést Németországban (+20 595; +1,7 százalék), Csehországban (+4880; +1,3 százalék) és Norvégiában (+4180; +6,9 százalék) jegyezték fel.
A háború kezdete óta az Ukrajnából érkező menekülteknek a legtöbb ilyen jogállást Németország (1 235 960 fő), Lengyelország (955 110) és Csehország (369 330) biztosította.
Az ideiglenes védelemben részesülők 46,3 százalékát nők, 33,3 százalékát a 18 évesnél fiatalabb kiskorúak, 20,4 százalékát pedig felnőtt férfiak teszik ki.
A jelentésből kiderült továbbá, hogy Magyarország az ideiglenes védelmi státusz bevezetése óta 33 720 ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekültek számára.
Rishi Sunak: London pénzügyi támogatást nyújt drónok vásárlására Ukrajnának
Rishi Sunak brit miniszterelnök pénteken Kijevbe utazott, ahol bejelentette: megnövelik Ukrajna katonai támogatásának mértékét, hogy segítsék Kijevet új harci drónok – köztük megfigyelő, nagy hatótávolságú csapásmérő és tengeri drónok - beszerzésében.
Sunak közölte, hogy Nagy-Britannia a következő pénzügyi évben 2,5 milliárd fontra növeli támogatását, ezzel az előző két évhez képest 200 millió fonttal megemelik a támogatás mértékét.
A londoni kormány közleményében kiemelte: mindenkinél nagyobb mennyiségű drónszállítmányt fog küldeni Ukrajnának, és a drónok nagy részét várhatóan Nagy-Britanniában fogják gyártani. A dokumentum szerint
a védelmi minisztérium nemzetközi partnerekkel együttműködve jelentősen megnöveli az Ukrajna védelme számára biztosított drónok számát.
Sunak hivatala szerint a két ország történelmi jelentőségű brit-ukrán biztonsági együttműködési megállapodást is alá fog írni, amely a világ legfejlettebb ipari országait tömörítő G7-ek csoportjának azon megállapodását követi, hogy kétoldalú biztonsági biztosítékokat nyújtanak Ukrajnának.
Nagy-Britannia szerint a megállapodás „hivatalossá teszi az Egyesült Királyság által Ukrajna számára nyújtott és a jövőben is nyújtandó támogatást, beleértve a hírszerzési információk megosztását, a kiberbiztonságot, az egészségügyi és katonai kiképzést, valamint a védelmi ipari együttműködést”.
Ma egy üzenettel vagyok itt: az Egyesült Királyság nem fog meginogni". Hozzátette: "Ukrajna mellett fogunk állni, a legsötétebb órákban és az elkövetkező jobb időkben is
– szögezte le a brit miniszterelnök.
Sunak az egyezmény aláírását megelőzően azt is közölte, hogy Nagy-Britannia a következő pénzügyi évben 2,5 milliárd fontra növeli Ukrajna támogatását, ezzel az előző két évhez képest 200 millió fonttal megemelik a támogatás mértékét.
A londoni kormány közleményében kiemelte: mindenkinél nagyobb mennyiségű drónszállítmányt fog küldeni Ukrajnának, és a drónok nagy részét várhatóan Nagy-Britanniában gyártják le. A dokumentum szerint „a védelmi minisztérium nemzetközi partnerekkel együttműködve jelentősen megnöveli az Ukrajna védelme számára biztosított drónok számát”.
Az ukránok szerint Oroszország észak-koreai rakétákat vetett be
Ukrajna észak-koreai gyártmányúként azonosította azokat a rakétákat, amelyeket Oroszország a hónap elején indított keleti régiója ellen – közölte egy ukrán tisztviselő a Kyodo japán hírügynökség pénteki híre szerint.
Az ukrán védelmi minisztérium egyik kutatóintézete összegyűjtötte és elemezte a kelet-ukrajnai Harkiv városát január 2-án ért orosz támadásból származó rakétatörmeléket, és megállapította, hogy az megegyezik az észak-koreai KN-23-as rövid hatótávolságú ballisztikus rakétákkal. Ez az első alkalom, hogy Kijev megerősítette az észak-koreai rakéták használatát, mióta Oroszország 2022 februárjában teljes körű támadást indított Ukrajna ellen, ami a legújabb jele lehet annak, hogy Moszkva fegyverkészletei fogyóban vannak – idézett a jelentésből a Kyodo.
Észak-Korea az egyetlen nemzet a világon, amely olyan rakétákat gyárt, amelyeknek ugyanazok a jellemzői, mint azoknak, amelyeket a roncsokban találtunk. Így arra a következtetésre jutottunk, hogy ezek minden bizonnyal KN-23-asok
– mondta az ukrán tisztviselő, akit a hírügynökség nem nevezett meg.
A Világbank egymilliárd dollárt adott Ukrajnának
A Világbank egymilliárd dollárt folyósított, amelyet Ukrajna magánszektorának újjáépítésére használnak fel – miközben szélesebb befektetési fókuszát a részvények felé fordítja.
Makhtar Diop, a bank magánbefektetési részlegének igazgatója a Reuters hírügynökségnek azt mondta, hogy az Ukrajna számára folyósított források közel kétharmada a részleg saját eredményéből származik, a maradék pedig külső finanszírozásból.
Diop szerint az elmúlt hónapokban az újjáépítési alapok és egyéb segélycsomagok iránti adományozói fáradtság jelei mutatkoztak egyes kulcsfontosságú nyugati szövetségesek körében.
Zelenszkij bízik a NATO-országokban
A baltikumi úton lévő ukrán elnök rigai sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az Ukrajna - NATO Tanács jól működik, hamarosan nyilvánosságra is hozzák a biztonsági kötelezettségvállalások nyilvános részét. Eek nemcsak a fegyverek biztosítását, hanem a pénzügyi, informatikai és kibertámogatást is magukban foglalják, és egy lépést jelentenek Ukrajna NATO-hoz vezető útján.
Volodimir Zelenszkij a következő, washingtoni NATO-csúcstól azt várja, hogy a tagországok készek legyenek megmutatni, hogy nem félnek Oroszországtól.
Csaknem tizenkétezren érkeztek Ukrajnából csütörtökön
Magyarország területére 2024. január 12-én az ukrán-magyar határszakaszon 4902 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 6825 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 120 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.
A csütörtöki eseményekről itt olvashat:
Ukrán válság
- Olaf Scholz telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyinnal
- Az orosz hadsereg elfoglalta Voznyeszenka települést
- Az ukrán külügyminiszter Brüsszelben tárgyalt Antony Blinkennel
- Rekordösszeget költ jövőben Ukrajna fegyverkezésre
- A Kreml szerint Európában idegesek Trump győzelme miatt