2024.01.22. 06:10
Az ukrán szárazföldi erők parancsnoka nehéz helyzetről számolt be a frontról
698. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Ukrán katona egy Gvozgyika önjáró tarackkal lő a donyecki régióban fekvő, ostromgyűrűben lévő Bahmutban 2023. április 7-én
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Oleh Petraszjuk
Az ukrán szárazföldi erők parancsnoka nehéz helyzetről számolt be a frontról
Olekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka hétfőn nehéz helyzetről számolt be a frontvonalakról.
Szirszkij szerint különösen Bahmut térségében dúlnak ádáz harcok.
A helyzet rendkívül feszült, és azt intenzív tüzérségi-, aknavető- és harci dróncsapások, valamint rohamok jellemzik
– írta Telegram-oldalán. Hozzátette, hogy a térség további védeleméről egyeztetett a helyi zászlóaljparancsnokokkal.
Az ukrán vezérkar esti helyzetjelentése is említést tesz Bahmutról, illetve az északkeleti Harkiv térségéről. A beszámoló szerint a stratégiailag fontos Kupjanszk közelében lévő Szinkivka településnél az ukrán erők az orosz csapatok négy rohamát verték vissza.
Az ellenség megpróbálja ott áttörni védelmi vonalainkat
– olvasható a helyzetjelentésben. Bahmutnál pedig hét visszavert rohamot említett a vezérkar.
A harci cselekmények súlypontját továbbra is Avgyijivka és Marjinka kisvárosok jelentik Donyeck város környékén.
Az ukrán elnök rendeletet adott ki az Oroszországban élő ukránok etnikai identitásának megőrzéséről
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn rendeletet bocsátott ki „az Oroszországban élő ukránok etnikai identitásának megőrzése” céljából.
A kormányfő hivatala által jegyzett rendelet szerint az Ukrajnával szomszédos öt orosz régió, Krasznodar, Rosztov, Belgorod, Brjanszk és Voronyezs történelmileg egyaránt olyan ukránok lakta területek, ahol „Oroszország a jogot és a szabadságot megsértve, az elnyomásán keresztül igyekszik lerombolni az ott élők nemzeti identitását”.
A hivatalos dokumentum nem helyez kilátásba területi revíziót, de arra szólítja fel az ukrán kormányt, hogy egy új akcióterv kidolgozásával védje meg az említett orosz régiók, valamint az Oroszország más részein élő ukránok nemzeti identitását, és készítsen összefoglaló jelentést az oroszok által ellenük elkövetett bűnökről, beleértve az erőszakos oroszosítást, a politikai elnyomást és a deportálásokat is. A rendelet egy olyan új kutatóintézet létrehozását is előírja, amely háttérinformációkkal segítené az akciótervet, valamint oktatási programokat és segédanyagokat dolgozna ki a „több mint ezeréves ukrán állam történetéről”.
Az ukrán elnök Telegram csatornáján egy videoüzenetet is megjelentetett, amelyben azzal érvelt a rendelet mellett, hogy az
olyan intézkedés, amely az ukrán jövő érdekében képes helyreállítani a történelmi igazságot.
Az Oroszország területén élő ukrán kisebbség létszámát több millióra becsülik.
Szijjártó Péter: Magyarország szuverén ország, ha tetszik Donald Tusknak, ha nem
Magyarország szuverén ország, ha tetszik ez Donald Tusknak, ha nem, így joga van a saját álláspontját képviselni az ukrajnai háború ügyében, miszerint minél előbb békére van szükség – szögezte le a lengyel kormányfő nyilatkozatát bírálva Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető közölte, hogy
kijevi látogatásán Donald Tusk a „tisztelet teljes hiányáról tanúbizonyságot téve, keresetlen szavakkal támadta” az ukrajnai háborúra vonatkozó magyar kormányzati álláspontot, „Európa elárulásával, európaiatlansággal” vádolva meg hazánkat, „a politikai pokol legsötétebb helyét emlegetve”.
„Most persze láttuk, látjuk az elmúlt hetek lengyelországi eseményeit, s látjuk a lengyel miniszterelnök demokráciafelfogását. Látjuk, ahogy ellenzéki politikusokat börtönöznek be Lengyelországban. Látjuk, hogy semmilyen módon nem tolerálják a hatalomtól, a kormánytól különböző véleményeket” – emelte ki.
Tizennyolc roham visszaveréséről számolt be az orosz védelmi tárca
Három frontszakaszon 18 ukrán rohamot vert vissza az elmúlt nap folyamán az orosz haderő, közülük kilencet Kupjanszk, hatot pedig Donyeck térségében – közölte hétfői hadijelentésében az orosz védelmi minisztérium.
A tárca szerint az ukrán fél vesztesége a frontszakaszok mentén több mint ezer katona volt, akik közül a legtöbben, mintegy 320-an Donyeck körzetében estek el vagy sebesültek meg súlyosan.
Az összesítés a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett két tábori lőszerraktárt, egy Sztrela-10-es légvédelmi rendszer harci gépét, egy Szu-25-ös repülőgépet, 18 harckocsit – közülük tízet, beleértve egy Leopard 2A5-öst, Donyeck térségében –, nyolc páncélozott harcjárművet, négy gyalogsági harcjárművet, egy francia CAESAR, egy lengyel Krab és egy szlovák Zuzana-2-es önjáró és hat M777-es vontatott tarackot, hat Storm Shadow manőverező repülőgépet, öt HIMARS-rakétát, továbbá 76 drónt.
Az orosz statisztika szerint
a háború óta megsemmisített ukrán drónok száma meghaladta a 11 ezret.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek hétfőn ukrán tüzérségi és dróntámadást.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy a szibériai Altaji területen őrizetbe vett egy 45 éves helyi lakost, aki arra készült, hogy Molotov-koktéllal felgyújtson egy katonai létesítményt. Novokuznyeckben a szolgálat hazaárulás címén letartóztatott egy orosz férfit, aki felszerelésvásárlásra küldött átutalásokat az ukrán fegyveres erőknek.
Kreml: szörnyűséges terrorcselekmény volt a Donyeckre mért ukrán csapás
Szörnyűséges terrorcselekmény volt az ukrán tüzérségnek a donyecki piacra mért csapása, amely 27 ember halálát okozta – jelentette ki hétfőn Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő.
„A kijevi rezsim ismét megmutatta bestiális arcát azzal, hogy civil infrastruktúrára mért csapást. Emberekre, civilekre mérnek csapást. A csapás, amelyet tegnap donyecki árussorokra mértek, szörnyűséges terrorcselekmény, mert olyan fegyvert használtak, amely válogatás nélkül öl, és amely ennyi ember halálát okozta”
– mondta a Kreml szóvivője.
Közölte, hogy Vlagyimir Putyin elnöknek beszámoltak az incidensről, aki kiadta a szükséges utasításokat. Mint mondta, a védelmi minisztérium és más szervek megteszik a szükséges intézkedéseket a hasonló terrortámadások elleni védelem érdekében. Elmondta, hogy Putyin az ügyben nem kíván külön nyilatkozatot tenni
„Természetesen folytatódik a különleges hadművelet, hogy megvédjük népünket ettől a veszélytől”
– hangsúlyozta az elnöki szóvivő.
Az ukrán hadsereg vasárnap reggel vette célba a Donyeck Tyeksztyilscsik lakótelepén lévő piac körzetét. Gyenyisz Pusilin, a „Donyecki Népköztársaság” vezetője a Rosszija 24 hírtelevízióban hétfőn elmondta, hogy a Donyeckre mért ukrán tüzérségi támadás halálos áldozatainak száma 27-re, a sebesültjeié pedig 26-ra emelkedett.
Pusilin szerint a várost kazettás lőszerrel lőtték, ezért ilyen nagy az áldozatok száma. Hétfőt gyásznappá nyilvánították a donyecki régióban. Mihail Murasko egészségügyi miniszter közölte, hogy 21 ember továbbra is kórházi ápolásra szorul és hogy egy nő állapota súlyos.
Alekszej Kulemzin, Donyeck polgármestere a Pervij Kanal tévécsatorna műsorában azt hangoztatta, hogy
az ukrán fél igyekezett minél több civilt megölni.
„Információink szerint 155-ös, NATO-kaliberű repeszgránátokat használtak, köztük olyanokat is, amelyek a levegőben robbantak fel. Nyilvánvaló, hogy a cél éppen az ártatlan civilek halála volt. Olyan séma szerint lőttek, amely lehetővé tette, hogy minél több embert – közöttük segítségül érkezőket, mentősöket és szemtanúkat – pusztítsanak el” – mondta Kulemzin. Hangsúlyozta, hogy ezen a lakótelepen „nincsenek és soha nem is voltak katonai létesítmények”, és hogy Kijev célzottan civileket támadott.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő vasárnap a Donyeck elleni ukrán „barbár terrorcselekmény” elítélésére szólította fel az összes felelős kormányt és az illetékes nemzetközi szervezetet.
A támadás témája lesz az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfői ülésének, amelyen személyesen vesz részt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.
António Guterres, az ENSZ főtitkára szóvivője útján közölte: határozottan elítél minden, civilek és polgári infrastruktúra elleni támadást, beleértve az ukrajnai Donyeck városának lövetését. Emlékeztetett rá, hogy a civilek és a polgári infrastruktúra elleni támadásokat a nemzetközi humanitárius jog tiltja, elfogadhatatlannak tartja, ezért azonnal le kell állítani azokat.
Tűz Dnyipropetrovszkban
Tűz ütött ki egy gyár területén Dnyipropetrovszk régiójában – számolt be a regionális katonai közigazgatás (OBA) vezetője, Szerhij Liszak a Telegram-csatornáján.
Liszak elmondása szerint éjszaka az ukrán hadsereg három drónt lőtt le, amelyek roncsai a gyár területére estek és az épület megrongálódott.
A befektetők addig nem adnak pénzt Zelenszkijnek, amíg le nem ül tárgyalni Putyinnal
A múlt héten a svájci Davosban megrendezett Világgazdasági Fórumon a bankárok hűvös fogadtatásban részesítették Zelenszkijt – írta meg a New York Post. A Wall Street élénk érdeklődést mutat az ukrajnai befektetések iránt, és a befektetőknek tetszett Zelenszkij Davosban tartott előadása, amelyben elmondta, hogy a folyamatos ellenségeskedés ellenére az infláció az országában hat százalék alá csökkent a harmincszázalékos szintről, a gazdaság növekszik - írja a Magyar Nemzet.
Azt tervezi, hogy a következő hónapokban megnyitja a létfontosságú kijevi repülőteret.
Zelenszkij mégis üres kézzel távozott, a világ legnagyobb befektetési házainak vezetői a múlt héten egyetlen kemény kötelezettségvállalást sem tettek
– írta meg a lap.
A teljes cikk a részletekkel ITT olvasható.
Egerek és patkányok lepték el a lövészárkokat
Hányással és szemvérzéssel járó fertőzés jelent meg a katonák között a statikussá váló front lövészárkaiban. Az egerek és patkányok által terjesztett betegségek egyaránt érintik az ukrán és az orosz fegyvereseket. Az élelmet és meleget kereső rágcsálók a közel 1000 kilométeres frontvonalon valósággal ellepték a lövészárkokat. Több katona is arról panaszkodott, hogy amint elalszanak, az állatok szinte azonnal rágni kezdik a végtagjaikat.
Az amerikai támogatás elengedhetetlen Ukrajnának
Az Egyesült Államok gazdasági fellendüléséért felelős ukrajnai különleges képviselője, Penny Pritzker a The Hill január 21-én megjelent vezércikkében azt mondta, hogy Kijevnek gazdasági támogatást nyújtani az oroszországi háború közepette ugyanolyan létfontosságú, mint a biztonsági segítségnyújtás.
Pritzker erőteljes befektetést szorgalmazott Ukrajnában, mivel az amerikai törvényhozók továbbra sem értenek egyet a 61 milliárd dolláros katonai és humanitárius segélyre vonatkozó kiegészítő finanszírozási törvényről.
Pritzker szerint Ukrajna támogatásának „globális tétje” van, és a katonai segítség melletti érv „nem is lehetne erősebb”.
Még mindig működhet a Wagner-csoport
Kirillo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés főnöke interjút adott a Financial Timesnak. Eben egyebek mellett azt mondta, hogy a Wagner-csoport továbbra is létezik, annak ellenére, hogy a jelentések szerint feloszlatták. A zsoldoscsoport vezetője, Jevgenyij Prigozsin halálával kapcsolatban Budanov így nyilatkozott: „Nem azt mondom, hogy él vagy hogy meghalt. Azt mondom, hogy egyetlen bizonyíték sincs arra, hogy halott”.
Kibertámadás ért egy ukrán nagybankot
A hétvégén túlterheléses hackertámadás érte a Monobankot, Ukrajna legnagyobb, csak mobileszközöket használó bankját – jelentette a társaság társalapítója és vezérigazgatója, Oleg Gorokhovszkij. A 7 millió ügyfelet kiszolgáló bankot szombaton 50, míg vasárnap 580 millió szolgáltatáskéréssel vették célba a támadás során.
A vezető szerint a helyzet ellenőrzés alatt áll, de újabb támadási hullám kezdődött a bejelentésének írásakor.
Azt nem árulta el, hogy szerinte ki áll a támadások mögött, bár a korábbi fenyegetéseket orosz hackerekkel hozták összefüggésbe.
A Monobankot december 12-én törték fel, ugyanazon a napon, amikor egy hatalmas kibertámadás érte a Kyivstar ukrán telefonszolgáltatót. A Solncsepek orosz hackercsoport a Kyivstar elleni támadásokért vállalta a felelősséget.
Az ukránok szerint átmeneti az orosz siker
Az ukrán szárazföldi erők parancsnokságának szóvivője, Volodimir Fityo szerint az, hogy Oroszország elfoglalta a Harkov régióban található Krokhmalne falut, „átmeneti jelenség”. Az orosz védelmi minisztérium vasárnap reggeli összefoglalójában közölte, hogy az orosz erők átvették az irányítást a falu felett.
Evakuáltak több grúz bevásárlóközpontot
Az Interpress News szerint január 21-én evakuálták a Grúzia második legnagyobb városa, a Fekete-tenger partján lévő Batumi négy nagyobb bevásárlóközpontját. A kiürítés hivatalos okát nem hozták nyilvánosságra, de az egyik pláza alkalmazottja arról beszélt, hogy bombafenyegetés lehet a háttérben.
Egy nappal korábban a batumi repülőtér volt kénytelen felfüggeszteni a működését bombafenyegetés miatt.
Az orosz csapatok jelenleg két területet foglalnak el Grúzián belül, Abháziát és Dél-Oszétiát. Moszkva 2008-ban szerezte meg a régiók teljes irányítását, amikor megszállta Grúziát.
Kilencvenöt csapás érte a Zaporizzsja régiót
Az orosz erők az elmúlt napban 95-ször csaptak le Zaporizzsja régióra 16 településen – jelentette a Kyiv Independent Jurij Malasko regionális kormányzóra hivatkozva. Elmondta, hogy egy 71 éves férfi megsérült Huliaipole-ban tüzérségi lövöldözés miatt, ahonnét két bejelentés is érkezett megsemmisült lakóépületekről.
Huszonhétre nőtt az áldozatok száma
Ahogy arról korábban beszámoltunk, egy piacot ért támadás az orosz kézen lévő Donyeck városában vasárnap. Az első hírek 23 halottról és 20 sebesültről szóltak. A térség orosz vezetőjének legutóbbi tájékoztatása szerint 27-re nőtt az áldozatok száma. Denisz Pusilin nem tartja kizártnak, hogy még több halott lehet.
A térségben lévő ukrán hadseregcsoport tagadja, hogy ők hajtották végre a támadást. Független forrás nem tudta ellenőrizni a támadás körülményeit.
Zelenszkij: az agresszor veszíti a legtöbbet
Oroszország elszámoltatásáról beszélt éjszakai videójában az ukrán elnök, aki szerint emberek ezrei mai is élhetnének, ha Moszkva nem indított volna támadást Ukrajna ellen.
„Oroszországnak örökké éreznie kell és emlékeznie kell arra, hogy az agresszor veszít a legtöbbet az agressziótól. Hálás vagyok mindenkinek, aki minden – katonai, szankciós, jogi és politikai – eszközzel közelebb hozza Oroszország elszámoltathatóságát” – mondta Volodimir Zelenszkij.
Magyarország segít
Magyarország területére 2024. január 21-én az ukrán-magyar határszakaszon 3842 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5168 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 46 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.
Ez történt vasárnap:
Ukrán válság
- Rakétatámadás érte Kárpátalját
- Volodimir Zelenszkij 2025-ben diplomáciai eszközökkel le akarja zárni a háborút
- Olaf Scholz telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyinnal
- Az orosz hadsereg elfoglalta Voznyeszenka települést
- Az ukrán külügyminiszter Brüsszelben tárgyalt Antony Blinkennel