Ukrán válság

2023.11.03. 06:06

Orosz drónok civil célpontokat támadtak Harkivban (videó)

618. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Ukrán mentők és tűzoltók dolgoznak 2023. november 3-án Harkivban egy éjszakai orosz dróntámadást követő tűz helyszínén

Forrás: AFP

Fotó: SERGEY BOBOK

Oroszország elfogott négy amerikai ATACMS rakétát 

Az orosz csapatok egy héten belül elfogtak négy amerikai ATACMS rakétát a különleges katonai művelet (SVO) övezetében - tájékoztatott az orosz védelmi minisztérium.

Ezen túlmenően három JDAM irányított bombát, három HARM antiradar rakétát, 51 HIMARS többszörös kilövésű rakétarendszert , valamint 274 pilóta nélküli légi járművet is sikerült elfogniuk.

Kuleba új lőszerszállítást jelentett be Ukrajnának

Ukrajna hamarosan újabb lőszerszállítmányokat kap Nyugatról – jelentette be Dmitrij Kuleba ukrán külügyminiszter az X közösségi oldalon.

A külügyminiszter elmondta, hogy megbeszélést folytatott a német Rheinmetall konszern vezetőjével, Armin Pappergerrel, és új fegyverek szállításáról tárgyaltak.

Ukrajna fegyvereket és lőszert kap önvédelmi célból, a civilek védelmére és az infrastruktúra védelmére

– jelentette be Kuleba.

Moszkva szerint előnyösebb állásokat foglalt el a kupjanszki frontszakaszon az orosz hadsereg

Előnyösebb állásokat foglalt el a kupjanszki frontszakaszon az elmúlt héten az orosz hadsereg, miközben a herszoni régióban megakadályozta, hogy az ukrán erők megvessék lábukat a Dnyeper bal partján – közölte az orosz védelmi minisztérium pénteken kiadott, az október 28. és november 3. közötti időszakra vonatkozó hadijelentésében.

Az összesítés szerint az orosz fél tizenöt csoportos csapást hajtott végre a hét folyamán precíziós fegyverekkel és drónokkal ukrán katonai fegyver- és hadianyag-raktárakra, valamint ukrán katonák és külföldi zsoldosok állomáshelyére. A támadások egyebek között az ukrán repülőgépek felkészítésére szolgáló hangárokat, valamint légi és tengeri drónokat összeszerelő műhelyeket semmisítettek meg.

A heti jelentés szerint orosz erők öt ukrajnai frontszakaszon 62 rohamot vertek vissza, amelyekben 5435 ukrán katona esett el vagy sebesült meg.

A tájékoztatás a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett 28 harckocsit és 81 páncélozott harcjárművet, öt MiG-29-es, három Szu-27-es, egy Szu-25-ös és egy L-39-es repülőgépet, egy Mi-8-as helikoptert, négy ATACMS harcászati rakétát, három JDAM irányított légibombát, három HARM lokátorelhárító rakétát, 51 HIMARS-rakétát és 274 drónt.

Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek pénteken a helyi hatóságok ukrán tüzérségi és dróntámadást.

A Herszon megyei Csaplinkában egy nő életét vesztette, hárman pedig súlyos sérüléseket szenvedtek, amikor két amerikai rakéta csapódott a szociális ellátó- és munkaügyi központ épületébe. További négy rakétát a légvédelem lelőtt.

A Burevij (Hurikán) ukrán rohamdandár katonái az egység frontszolgálatot megelőző kiképzésén egy Kijev környéki gyakorlótéren 2023. november 1-jén, az Ukrajna elleni orosz háború alatt
Fotó: Szerhij Dolzsenko / Forrás: MTI/EPA

Ukrajna több tucat harcost veszített Bahmutnál

Az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) tapasztalatlan tartalékosokat küldtek harcba Bahmut közelében, és két nap alatt több tucatnyian meghaltak közülük – számolt be Yan Gagin, a Donyecki Népköztársaság (DPR) vezetőjének tanácsadója.

24 orosz drón megsemmisült

A Suspilne, Ukrajna állami műsorszolgáltatója reggeli hírösszefoglalójában azt állította, hogy az ukrán fegyveres erők Oroszország által az éjszaka folyamán indított 40 drónból 24-et lelőttek.

Danyilov: Minden ukránnak háborút kell vívnia

Alekszej Danyilov, az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára kijelentette, hogy egyetlen ukrán állampolgár sem mentesülhet hazája szolgálata alól, hogy segítse az Oroszországgal vívott háborúban.

A Liga című lapnak adott csütörtöki interjúban Danyilov axiómaként írta le azt az elképzelést, hogy minden ukránnak „háborút kell vívnia vagy szolgálatot kell teljesítenie”. Mint mondta, nem szabad meglepődni. Meglehetősen bonyolult világban élünk, ahol egy őrült szomszédtól kell megvédenünk országunkat.

Az interjúban kitértek egy nemrég megjelent cikkre is, amiben Ben Wallace volt brit védelmi miniszter a Telegraphban arról írt, hogy „a fronton lévő ukrán katonák átlagéletkora 40 év feletti”, ezért azt javasolta, hogy Kijev értékelje újra mozgósításának mértékét, hogy minél több fiatalt tudjanak besorozni.

Ezzel kapcsolatban Danyilov elmondta, hogy a korosztállyal kapcsolatban úgy gondolja, hogy a háborút nem csak lövészárokban vívják. Hozzátette, hogy sok modern katonai rendszerrel képesek úgy harcba szállni, hogy közben a hátországban állomásoznak.

Azt az elképzelést pedig, hogy az ukrán hadseregben mindenkinek fiatalnak kell lennie, némileg torznak minősítette.

A teljes cikket a Magyar Nemzeten olvashatja el.

Siralmas állapotban van az ukrán kormány Nógrádi György szerint

A Hír TV Napindító című műsorában Nógrádi György arra emlékeztetett, hogy az ukrán vezérkari főnök teljesen mást mond, mind Zelenszkij (jelesül azt, hogy Ukrajna állóháború felé halad, míg az ukrán elnök szerint közel a győzelem) – írja a Mandiner.

Nógrádi szerint azonban Ukrajna nehéz helyzetben van most: „Zelenszkij népszerűsége egy év alatt 15 pontot esett, az ukrán kormányé 35 pontot. Az ukrán parlament népszerűsége lement 21 százalékra”.

Ez azt jelenti, hogy Zelenszkij népszerűsége 91 százalékról 76 százalékra zuhant, az ukrán kormányé 74 százalékról 39 százalékra, az ukrán parlamenté pedig 58-ról 21 százalékra.

Zelenszkij: az oroszok elkezdtek visszavonulni

Az Ukrainszka Pravda a Mandiner beszámolója szerint arról ír, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtök esti videóbeszédében elmondta: Oroszország fokozatosan húzódik vissza Fekete-tenger keleti vizeire.

Az ukrán államfő úgy véli, kiváló eredményekről számolhat be:

„Oroszország fokozatosan elveszíti uralmát a Fekete-tenger felett, visszavonulva a keleti részekre“, fogalmazott.

A háború szponzorálásával vádolja Ukrajna a Nestlét

Az ukrán Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség (NACP) felvette a Nestlét a háború nemzetközi szponzorainak listájára, mert a cég továbbra is üzleti tevékenységet folytat Oroszországban.

A svájci tulajdonú Nestlé a világ legnagyobb köztulajdonban lévő élelmiszeripari vállalata, amely 187 országban folytat üzleti tevékenységet. Élelmiszerek széles választékát állítja elő, és több mint 2000 márka tartozik a vállalati portfóliójába.

A NACP szerint 2022-ben a Nestlének hét gyára működött Oroszországban, amelyekben 7000 ember dolgozott. Az orosz piac a globális bevételének mintegy két százalékát tette ki. A Nestlé még nem tette közzé a 2022-es pénzügyi számokat, amivel a NACP szerint a nemzetközi nyomás alól próbált kibújni.

A Nestlé korábban 2022 márciusában bejelentette, hogy leállítja oroszországi tevékenységét, azzal a kikötéssel, hogy továbbra is ellátja az országot alapvető fontosságú termékekkel, például csecsemőtápszerrel.

A Neue Zürcher Zeitung (NZZ) című svájci lap azonban 2023 februárjában arról számolt be, hogy az orosz piacok továbbra is tele vannak a Nestlé tipikus termékeivel, például Bystrow márkájú reggelizőpehellyel, Maggi leveskockákkal, Purina állateledelekkel, illetve praliné- és csokoládékülönlegességekkel.

A NACP emellett azt állította, hogy a Nestlé továbbra is titokban technikai berendezéseket importált Oroszországba, hogy tovább fejlessze ottani tevékenységét.

A Nestlé honlapján található, dátum nélküli nyilatkozat szerint a vállalat kiáll Ukrajna népe és 5500 ottani alkalmazottjuk mellett. Eddig a Nestlé több mint 20 millió svájci frank értékben juttatott el termék- és pénzadományokat helyi humanitárius szervezeteknek Ukrajnában és a szomszédos országokban a háború miatt elmenekült személyek megsegítésére.

Orosz drónok civil célpontokat támadtak az ukrajnai Harkivban

Orosz drónok civil célpontokat támadtak és tüzet okoztak pénteken kora reggel Ukrajna második legnagyobb városában, Harkivban és annak közelében – közölték ukrán tisztségviselők, áldozatról egyelőre nem szóltak.

Oleh Szinehubov, Harkiv megye kormányzója a Telegramon azt írta: a támadások a civil infrastruktúrát célozták az Ukrajna északkeleti részén fekvő városban, és egy másik települést is támadtak a régióban.

Ihor Tyerehov, Harkiv polgármestere azt mondta, hogy a keletkezett tűzet megfékezték.

Tûzoltók küzdenek a lángok megfékezésén a legutóbbi orosz légitámadást követõen az északkelet-ukrajnai Harkivban 2023. november 3-án
Fotó: Szergej Kozlov / Forrás: MTI/EPA

A támadások miatt légiriadót rendeltek el Harkivban és a központi régiókban, majd ezt 90 perccel később visszavonták.

A nyugati régiókban továbbra is érvényben maradt a riasztás, és az ukrán légierő szerint három régióban orosz drónokat észleltek.

Makszim Kozickij, a megyei közigazgatási hivatal vezetője a Lengyelországgal határos Lviv megyében arról számolt be, hogy működésbe lépett az ottani légvédelem.

Több mint tizenhárom ezren érkeztek Magyarországra

Magyarország területére 2023. november 2-án 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 6309 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 6720 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 66 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Oroszország nem érdekelt a háború gyors lezárásában

Sean Bell, a Sky News katonai elemzője szerint is könnyen beállhat az a harctéri patthelyzet, amiről tegnap az ukrán főparancsnok, Valerij Zaluzsnij tábornok beszélt. A pozíciós harc a lőszerfogyasztáson kívül szinte semmi más eredményt nem hozna.

Az elemző szerint Ukrajna egyelőre nem mutatja jelét kompromisszumnak, Oroszország pedig nagyon valószínűtlen, hogy a jövő novemberi amerikai elnökválasztás előtt a konfliktus lezárására törekedne.

Oroszország számára minden hír, ami arról szól, hogy az Egyesült Államok Ukrajnának nyújtott támogatása csökkenni fog, új optimizmust jelent, hogy Oroszország katonai céljai megvalósíthatók.

Ukrajnába hívták az Európai Tanács elnökét

Ukrajnai látogatásra hívta Charles Michelt, az Európai Tanács elnökét Volodimir Zelenszkij. Az ukrán elnök ezt éjszakai videójában jelentette be, ahol beszámolt arról, hogy telefonon egyeztetett az uniós politikussal ország EU-tagságának előkészületeiről. Az ukrán elnök szerint még az idén döntés várható a tagsági tárgyalások megkezdéséről. „Ez a döntés jelentős lesz, nagyon szimbolikus lépés, amely tükrözi, mennyi mindent ért el Ukrajna” – mondta Zelenszkij.

Ukrainian President Zelensky arrives in Japan to attend G7 Summit
Az ukrán elnök és az Európai Tanács elnöke találkozik a G7-ek vezetőinek 2023. május 20-án, Hirosimában, Japánban tartott csúcstalálkozóján
Forrás: Anadolu via AFP

Az ukrán elnök üdvözölte a szankciókat

Napzáró videóüzenetében Volodimir Zelenszkij külön beszélt az Egyesült Államok új szankciós döntéséről, ami több mint 220 céget, illetve cégtulajdonost érint olyan kritikus orosz ágazatokban, mint az északi sarkvidéki gáz cseppfolyósítás, fegyveripar, fémipar, bányászat, elektronikai ipar, valamint banki szektor.

„A szankciók ereje a világ hatalma. Ennek érdekében folyamatosan kommunikálunk partnereinkkel – az egységes világnak csak erősebbé kell válnia” – mondta az ukrán elnök.

A csütörtöki eseményekről itt olvashat:

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában