2023.09.20. 05:30
Oroszország Kínával együttműködve harcolna a nemzetközi igazságosságért (videó)
574. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Vlagyimir Putyin orosz elnök (j) üdvözli Vang Ji kínai külügyminisztert a Szentpétervárhoz közeli Sztrelna Konsztantyin-palotájában 2023. szeptember 20-án
Forrás: MTI/EPA/Szputnyik pool/
Fotó: Mihail Mecel
A német kancellár az orosz elnököt bírálta az ENSZ BT ülésén
Olaf Scholz német kancellár Vlagyimir Putyin orosz elnököt bírálta az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) szerdai ülésén.
Borzasztóan egyszerű oka van annak, hogy tart a szenvedés Ukrajnában és mindenhol a világban: Oroszország elnöke meg akarja valósítani imperialista tervét szuverén szomszédja, Ukrajna elfoglalására
– hangoztatta a német szociáldemokrata politikus első beszédében az ENSZ BT-ben.
Felszólította Putyint, hogy tegyen eleget az ENSZ-közgyűlés felhívásának, és vonja ki csapatait Ukrajnából, véget vetve ezzel a háborúnak.
Máig nem érkezett erre válasz. Semmi sem szól ma hangosabban, mint Oroszország hallgatása válaszul erre a globális békefelhívásra
– mondta Scholz.
Az ENSZ Közgyűlése 193 tagállamból 141 támogatásával és 32 tartózkodással februárban fogadott el olyan határozatot, amelyben az orosz csapatok kivonását követelte Ukrajnából.
A német kancellár azzal is vádolta Oroszországot, hogy szándékosan több millió tonna gabonától és műtrágyától fosztotta meg a globális piacot.
Oroszország szándékosan támad magtárakra és kikötői infrastruktúrára, illetve egyoldalúan felmondta a fekete-tengeri gabonakezdeményezést, ezzel súlyosbítva a szegénységet és az élelmezés helyzetét szerte a világban
– emelte ki Scholz.
A német vezető újfent óva intett az ukrajnai konfliktus látszatmegoldásától.
Béke szabadság nélkül elnyomást jelent. Béke igazságosság nélkül kényszer
– húzta alá.
Minél határozottabban szállunk síkra egy igazságos békéért, minél egységesebbek vagyunk az orosz agresszió elítélésében, annál hamarabb fog véget érni ez a háború
– fűzte hozzá.
Az ukrán elnök az orosz vétójogot megakadályozó reformra tett javaslatot az ENSZ BT-ben
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) ülésén felszólalva javaslatokat tett a testület reformjára, ezek célja elsősorban annak elkerülése, hogy a BT állandó tagjai, köztük Oroszország vétójogukkal élve leblokkolhassanak egyes döntéseket.
Oroszország több tízezer embert ölt meg, és milliókat kényszerített elmenekülni otthonuk lerombolásával. A világ többsége elismeri az igazságot erről a háborúról. Ez egy bűnös és provokálatlan agresszió Oroszország részéről a nemzetünk ellen, amelynek célja Ukrajna területének és erőforrásainak elfoglalása. A terrorista állam célja, hogy agressziójával aláássa a nemzetközi normák minden gátját, amelyeknek meg kell védeniük a világot a háborúktól. És hálás vagyok mindenkinek a világon, aki elismerte Oroszország agresszióját az ENSZ Alapokmánya megsértéseként. El kell ismernünk: az ENSZ zsákutcában van az agresszió tekintetében. Az emberiség már nem az ENSZ-be helyezi a reményeit, amikor a nemzetek szuverén határainak védelméről van szó. De ma nem lennék itt, ha Ukrajnának nem lennének megoldási javaslatai
– idézte az UNIAN hírügynökség az elnököt.
Zelenszkij javaslata szerint az ENSZ Közgyűlésének valódi lehetőséget kell adni egy BT-tag vétójának felülbírálására. Hangsúlyozta: az ENSZ munkája most éppen azért bénult meg, mert Oroszország agresszor államként blokkol minden döntést, mivel a BT állandó tagjaként vétójoggal rendelkezik.
Az agresszor kezében lévő vétó az, amely zsákutcába vitte az ENSZ-t
– hangsúlyozta.
A vétó használata az, amely reformra szorul, és ez lehet a kulcsfontosságú reform, amely helyreállítja az ENSZ Alapokmányának erejét
– idézte Zelenszkijt a Jevropejszka Pravda ukrán hírportál.
A szervezet reformja felé vezető első lépésként Zelenszkij azt javasolta, hogy az ENSZ közel 200 tagú közgyűlése felülbírálhassa a vétót a szavazatok kétharmadának megszerzése esetén. Ez ugyanis szerinte egyaránt tükrözné az ázsiai, afrikai, európai nemzetek, az amerikai földrész és a csendes-óceáni térség országainak akaratát.
Az ENSZ reformja felé vezető második lépésnek a Biztonsági Tanácsban állandó tagsággal rendelkezők körének kibővítését nevezte – úgy, hogy a világ minden régiója képviseltesse magát –, harmadik lépésnek pedig egy bármilyen agresszió megelőzésére szolgáló rendszer létrehozását, amelynek alapján automatikusan büntetőintézkedések bevezetését kellene az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé kell terjeszteni, ha „a közgyűlés bármely tagja agresszióval fenyegetőzik”.
Kijev a mezőgazdasági termékek importjára vonatkozó vita konstruktív megoldására szólította fel Varsót
A mezőgazdasági termékek importjával kapcsolatos helyzet konstruktív megoldását szorgalmazza Ukrajna – jelentette ki Oleh Nyikolenko ukrán külügyi szóvivő arra reagálva, hogy szerdán bekérették a varsói ukrán nagykövetet a lengyel külügyminisztériumba az ukrán elnöknek az ENSZ-közgyűlés New York-i ülésszakán tett kijelentése miatt.
Fotó: Seth Wenig / Forrás: MTI/AP
Nyikolenko a Facebookon nyilvánosságra hozott közleményében megjegyezte, hogy az ukrán fél részletes tájékoztatást kapott az ukrán nagykövet varsói találkozójáról Lengyelország külügyminiszter-helyettesével.
A nagykövet ezen a megbeszélésen ismét kifejtette az ukrán álláspontot, amely szerint Kijev számára elfogadhatatlan az ukrán gabona behozatalára vonatkozó egyoldalú lengyel tilalom, továbbá helytelen a lengyel államfőnek a New York-i látogatásakor tett hasonlata Ukrajnára
– írta a szóvivő. Ez utóbbival arra reagált, hogy Andrzej Duda lengyel elnök kedden New Yorkban - ahol az ENSZ-közgyűlés ülésszakán vett részt - újságíróknak nyilatkozva Ukrajnát egy vízben fuldokló emberhez hasonlította, és kifejtette:
mindenki, aki valaha is mentett fuldoklót, tudja, hogy ez rendkívül veszélyes, mert a mélybe ránthatja magával.
A szóvivő felszólította a lengyel felet, hogy „tegyék félre az érzelmeket”, és fontolják meg az ukrán javaslatokat a probléma megoldására.
Az ukrán fél konstruktív utat kínált Lengyelországnak a gabonakérdés megoldására. Arra számítunk, hogy javaslataink alapján a párbeszéd konstruktív irányba terelhető
– hangsúlyozta Nyikolenko.
Robbanás történt egy Ukrajnába tartó gabonaszállító hajó mellett
A román hatóságok azonnal aknaszedő hajót és búvárokat küldtek a környékre, illetve készenlétbe helyeztek egy helikoptert is.
Az ukrajnába tartó teherhajó legénysége szerda reggel robbanást észlelt a hajó mellett, amikor az ukrán határ közelében megpróbáltak felhajózni a Dunán. A román hatóságok vizsgálatot indítottak az ügyben – írja a Financial Times nyomán a Mandiner.
Bukarest vizsgálatot indított az ügyben, Marcel Ciolacu román miniszterelnök szerint a legnagyobb valószínűsége annak van, hogy egy elsodródott tengeri aknával ütközött a teherhajó, de egyelőre nem lehet kizárni a balesetet sem.
A mentésről készült videó alább látható:
A belga miniszterelnök az orosz gyémántkereskedelem korlátozására szólított fel
Alexander De Croo belga miniszterelnök az X közösségi oldalon közzétett üzenetében arra szólította fel az országban működő ékszeripari vállalatokat, hogy járuljanak hozzá az orosz gyémántok világpiaci kereskedelmének korlátozásához.
A miniszterelnök üzenetében közölte: a Franciaországot, Németországot, Olaszországot, Japánt, az Egyesült Királyságot, az Egyesült Államokat, Kanadát és az Európai Uniót tömörítő G7 csoport csökkenteni akarja Oroszország gyémántkereskedelemből származó bevételeit.
Belgium vezető gyémántkereskedelmi központként köteles hozzájárulni e célkitűzés sikeréhez
– fogalmazott.
Arról tájékoztatott, hogy az iparág vezetőivel kedd éjszakába nyúlóan folytatott megbeszélésen megvitatták, miként szigoríthatók az átláthatósági szabványok a kezdeményezés sikere érdekében.
A The Brussels Times című, angol nyelvű hírportál beszámolója szerint De Croo olyan nyomkövetési mechanizmust szorgalmaz, amely megakadályozza, hogy az orosz gyémántok eljussanak a G7-tagországok és az EU piacaira.
A rendszer teljesen átláthatóvá tétele sok munkát igényel. Tegyük meg ezt az utolsó lépést a mechanizmus január elsejei bevezetése érdekében
– idézte a belga kormányfőt a hírportál.
Emlékeztettek, 2022 áprilisában, egy nappal azután, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Belgium oroszországi gyémántkereskedelmének betiltását követelte a belga szövetségi parlamenthez intézett beszédében, De Croo kijelentette: egy ilyen tilalom Oroszországra gyakorolt hatása „nulla lenne, de Európára nagyon nagy”.
Az ukrán elnök felszólította Donald Trumpot béketerve közzétételére
Volodimir Zelenszkij ukrán államfő felszólította szerdán Donald Trump volt amerikai elnököt, hogy ossza meg a közvéleménnyel az ukrajnai háború befejezését célzó béketervét. Erről az ukrán elnök a CNN-nek adott interjújában beszélt, amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett. Zelenszkij egyúttal figyelmeztetett arra, hogy Kijevnek elfogadhatatlan minden olyan béketerv, amelyben Ukrajna területet adna fel.
Ha az az elképzelés, hogy területünk egy részét átadjuk (Vlagyimir) Putyinnak, ez nem a béke képlete
– fogalmazott az elnök.
Trump több ízben hangoztatta, hogy újabb elnökké megválasztása esetén „24 óra alatt” megoldaná az ukrajnai háborút.
Oleh Szinyehubov, a kelet-ukrajnai Harkiv megye kormányzója szerdán a Telegramon arról adott hírt, hogy nyolcra nőtt az előző nap során Kupjanszk város ellen végrehajtott orosz csapás halálos áldozatainak száma. Tájékoztatott arról, hogy a becsapódás helyszínén befejeződtek a mentési munkálatok. Az elhunytak közül hat férfi, kettő nő. Az utóbb megtalált két holttest olyan önkénteseké, akik az emberek kimenekítésében segédkeztek. Közölte azt is, hogy az oroszok Grom-E1 típusú rakétával mértek csapást a városra.
Az Ukrajinszka Pravda helyi kormányzók beszámolóiból készített összesítésében azt írta, hogy az elmúlt nap során orosz támadások következtében nyolc civil vesztette életét, és 11 sérült meg. Kedden a déli Herszon, a keleti országrészben pedig Harkiv, Donyeck és Zaporizzsja megyét érték orosz támadások.
Putyin Kínába látogat
Hivatalosan bejelentette pekingi meghívásának elfogadását Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor szerdán Szentpéterváron fogadta Vang Jit, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Hivatalának tagját és külügyminisztert.
Természetesen örömmel fogadtam el a Kínai Népköztársaság elnökének meghívását, hogy idén októberben Kínába látogassak egy olyan rendezvény keretében, amelyen az elnök a nemzetközi védjeggyé vált Egy övezet, egy út elképzelését mozdítja elő
– mondta az orosz államfő.
Putyin hangsúlyozta, hogy ez teljes mértékben összhangban áll Oroszország és Kína érdekeivel, „integrálva” a nagy eurázsiai térség létrehozására vonatkozó orosz elképzeléseket is.
Teljesen szinkronban cselekszünk
– tette hozzá.
Hangoztatta, hogy
Oroszország és Kína egységes álláspontot képvisel a többpólusú világ kialakításának ügyében,
ezt erősítette meg Hszi elnök legutóbbi, márciusi oroszországi látogatása.
Fotó: Mihail Mecel / Forrás: MTI/EPA/Szputnyik pool/
Méltatta a két ország közötti kereskedelmi forgalom növekedését, és – mint mondta – minden remény megvan rá, hogy idén meg fogja közelíteni a 200 milliárd dolláros értéket.
Vang, aki négynapos látogatáson tartózkodik Oroszországban, egyebek között azt emelte ki, hogy
Moszkva és Peking az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaként különleges felelősséget visel a világ helyzetéért a jelenlegi körülmények között, amikor felgyorsult az elmozdulás a multipolaritás irányába, és globalizációellenes tendencia figyelhető meg.
Elmondta, hogy a korábban Nyikolaj Patrusevvel, az orosz biztonsági tanács titkárával és Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel folytatott megbeszélésein „számos fontos megállapodásra jutottak”.
Bárhogyan is változik a nemzetközi környezet, Kína kész az orosz féllel továbbra is erősíteni a kölcsönös bizalmat és az üzleti együttműködést, megerősíteni a koordinációt a nemzetközi színtéren, együtt védeni közös érdekeinket és előmozdítani a nemzetközi igazságosságot
– hangsúlyozta a külügyminiszter.
Vang tolmácsolta az orosz vezetőnek Hszi Csin-ping „őszinte üdvözletét és jókívánságait”.
Tizenegy ukrán támadás visszaverését jelentette be az orosz katonai szóvivő
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a szerdán ismertette a hadijelentést.
Mint mondta, az offenzívák közül öt a Donyeck környékén vívott harcokban hiúsult meg, Kliscsijivka, Veszele és Himik környékén. A frontvonal mentén az elmúlt nap folyamán elszenvedett ukrán emberveszteséget mintegy 540 főben nevezte meg.
Gyenyisz Pusilin, a „Donyecki Népköztársaság” megbízott vezetője a Szolovjov LIVE médiacsatorna adásában szerdán azt mondta, hogy az orosz erők megszállva tartják a Kliscsijivkától északra fekvő magaslatokat, az ukránok pedig a délnyugati külterületeken próbálják meg elsáncolni magukat. Kijelentette, hogy a település, amelyből gyakorlatilag semmi sem maradt, „a szürke zónában van”.
Úgy vélekedett, hogy a helyzet a zaporizzsjai régióban lévő Robotine könyékén „stabilizálódott”.
Pusilin meglátása szerint nincsenek meg az előfeltételei annak, hogy ukrán áttörés történjen a fronton, „még a legforróbb pontokon és az erősítések átdobásának figyelembe vételével sem”.
Konasenkov a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között nevezett meg egyebek között egy vezetési- és megfigyelőpontot Vuhledarnál, az ukrán 35. tengerészgyalogos dandár ideiglenes telepítési pontját az ugyancsak a donyecki régióban lévő Petropavlivkánál, egy Sz-24m típusú és egy MiG-29-es repülőgépet, egy amerikai M1097-es Avenger légvédelmi rakétarendszert, egy harckocsit, 12 páncélozott harcjárművet, három amerikai Paladin és egy lengyel Krab önjáró tüzérségi löveget, valamint négy amerikai M777-es vontatott tarackot, négy Storm Shadow manőverező repülőgépet, öt HIMARS- és Szmercs-rakétát, illetve 42 drónt.
Újabb modern vadászbombázót vesztettek az oroszok
Lezuhant egy Szu-34-es repülőgép a voronyezsi régióban, kétfős legénysége katapultált – közölte szerdán az orosz védelmi minisztérium. A vadászbombázó legénységét visszaszállították a bázis repülőtérre, a tárca szerint a pilóták egészségét nem fenyegeti veszély. A baleset lakott területektől távol történt, a földön nem keletkezett kár.
A repülést lőszer nélkül hajtották végre.
A védelmi minisztérium szerint a baleset oka műszaki hiba lehetett.
Varsó kész tárgyalni Kijevvel az ukrán gabonaexportról
Robert Telus lengyel mezőgazdasági miniszter szerdán reagált az ukrán hivatali partnere aznapi kijelentésére, miszerint Ukrajna megegyezésre törekszik az ügyben.
Lengyelország várja az ukrán gabonával összefüggő probléma megoldását célzó megbeszéléseket, készen áll az erről szóló tárgyalásokra
– mondta el Telus a PAP hírügynökségnek. Hangsúlyozta,
Varsó nyitott olyan megoldás keresésére, amely megvédené a lengyel piacot, a lengyel gazdákat, és segítené Ukrajnát.
A miniszter ilyen megoldásként említette a gabonatranzitot, valamint azt, hogy az ukrán termékekre vonatkozó tilalmi lista legyen rugalmas, módosítható, tegye lehetővé például egyes termékek importját oda, ahol erre igény van.
Egyúttal jobb lenne, ha a megoldás tartós lenne, és az Európai Unió vezetné be
– fűzte hozzá Telus.
(Júniusban a lengyel gazdág utcára vonultak az országukba áramló import ukrán gabona miatt)
Fotó: Bartlomiej Wojtowicz / Forrás: MTI/EPA/PAP
A miniszter szavaival Tarasz Kacska ukrán gazdasági és kereskedelmi miniszterhelyettes, az RMF FM lengyel kereskedelmi rádiónak adott szerdai nyilatkozatára reagált, amelyben az ukrán tisztségviselő aláhúzta,
Ukrajna tervében első pontként a Lengyelországgal való megegyezés megtalálása szerepel.
Kedden még ugyanis Kacska a Rzeczpospolita lengyel napilapnak adott interjúban jelezte:
Ukrajna a közeli napokban embargót vethet ki a lengyel hagymára, paradicsomra, káposztára és almára.
Erről a lépésről az ukrán miniszterhelyettes szerdán elmondta: ez „utolsó pontként szerepel az ukrán cselekvési tervben”, és reméli, nem fogják foganatosítani.
Telus „az utóbbi két-három nap alatt kialakult helyzet csillapításának” minősítette Kacska szerdai nyilatkozatát.
Azt gondolom, Ukrajna átgondolta a korábban kifejtett véleményét
– jegyezte meg a lengyel miniszter.
Ukrajna hétfőn panasszal fordult a genfi székhelyű Kereskedelmi Világszervezethez (WTO), amiért három európai uniós tagország - Magyarország, Lengyelország és Szlovákia - az Európai Bizottság múlt heti döntésének ellentmondva fenntartotta az ukrán gabona importjára vonatkozó tilalmát. A lengyel importtilalom az ukrán búzát, kukoricát, repcét és napraforgómagot érinti.
Egy rendőr és civilek haltak meg Herszonban
Az orosz erők a déli Herszon várost lőtték. Egy rendőr meghalt, két civil pedig megsebesült egy trolibuszon – közölte a város katonai közigazgatásának vezetője.
Polgármester: növekszik a nukleáris balesetek veszélye a zaporizzsjai atomerőműnél
Növekszik a nukleáris balesetek veszélye az orosz kézen lévő zaporizzsjai atomerőműnél – figyelmeztetett a legnagyobb európai atomerőműnek otthont adó, orosz megszállás alatt álló, délkelet-ukrajnai Enerhodar polgármestere szerdán.
„A félelem napról napra növekszik, mivel több veszélyes tényező is közrejátszik” – mondta Dmitro Orlov a dpa német hírügynökségnek nyilatkozva.
Orlov távozott Enerhodarból, miután az orosz csapatok elfoglalták a várost, és jelenleg a közeli Zaporizzsja város – az azonos nevű megye székhelye – polgári és katonai közigazgatását vezeti.
Elmondása szerint komoly az esélye egy műszaki katasztrófának az atomerőműben. „Az erőmű külső ellátásra szorul, és szeptember óta hat olyan incidens fordult elő, amelynek következtében megszakadt az áramszolgáltatás. Az elmúlt negyven év alatt egyetlen hasonló eset sem fordult elő” – figyelmeztetett.
A háború előtt több mint ötvenezren éltek Enerhodarban. A polgármester szerint a településnek jelenleg tízezer lakosa lehet, az üzemben foglalkoztatott tízezer ember közül csak minden ötödik maradt ott. Orlov arról is beszámolt, hogy az orosz megszállók fenyegetik, zaklatják, sőt kínozzák az alkalmazottakat, hozzátéve, hogy az üzemből hiányzik a szakképzett munkaerő, mert az oroszok nem biztosították a munkaerő pótlását. Elmondása szerint Oroszország katonai táborrá alakította át az üzemet, és ezer katona állandóan a helyszínen tartózkodik.
Moszkva 2022 márciusában jelentette be a zaporizzsjai atomerőmű elfoglalását, nem sokkal az Ukrajna ellen indított hadművelet megindítása után. Az üzem a frontvonal közelében található. Reaktorait 2022 szeptemberében állították le.
Fotó: Justin Lane / Forrás: MTI/EPA
Lengyel államtitkár: igazságtalanok Volodimir Zelenszkij szavai a gabonaexportról
Meghökkentőnek és igazságtalannak nevezte szerdán Marcin Przydacz államtitkár, a lengyel elnöki hivatal külügyi irodájának főnöke Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek az ENSZ 78. ülésszakán elhangzott, az ukrán gabonaexportra vonatkozó szavait. A külügyminisztérium bejelentette, hogy a beszéd miatt bekérették Vaszil Zvaricsot, Ukrajna varsói nagykövetét.
Hallottam azt a kijelentést. Csak azt mondhatom, hogy ezek a szavak meghökkentőek, de igazságtalanok is
– válaszolt az államtitkár a lengyel közszolgálati rádió kérdésére.
Przydacz arra reagált, hogy Zelenszkij előző napi beszédében kijelentette:
Egyes európai barátaink a politika színházában szolidaritást színlelnek, miközben egy gabona-thrillert valósítanak meg.
Az ukrán elnök szerint az ilyen országok „valójában segítik előkészíteni a színpadot egy moszkvai színész számára”.
Az ukrán kormányzat igazából eltaszítja az őt támogató kezeket
– jelentette ki Przydacz Zelenszkij nyilatkozatára reagálva. Emlékeztetett: Lengyelország az utóbbi hónapokban kulcsszerepet játszott az Ukrajnát támogató politikában.
Annak kapcsán, hogy Lengyelország szeptember 16-tól nemzeti hatáskörben valósítja meg az Európai Bizottság által feloldott, az ukrán búzát, kukoricát, repcét és napraforgómagot érintő behozatali tilalmat, az államtitkár rámutatott:
Lengyelország továbbra is lehetővé teszi az ukrán gabonafélék tranzitját a saját területén keresztül. A kijevi vezetésnek azt is szem előtt kellene tartania, hogy az Ukrajna számára szükséges áruk többsége Lengyelországon át érkezik
– jegyezte meg.
Przydacz aláhúzta: a lengyel gazdasági érdekek védelmétől eltekintve, biztonságpolitikai szempontból fontos, hogy Varsó támogassa Kijevet az ukrajnai háborúban.
Minél messzebb van az orosz hadsereg a lengyel határtól, annál jobb
– jelentette ki.
Zelenszkij nyilatkozatát szerdán Piotr Müller lengyel kormányszóvivő is kommentálta.
Remélem, hogy ezek a szavak nem Lengyelországnak szólnak. A mi országunk neve nem hangzott el, ezért nem szeretném így értelmezni őket
– mondta a szóvivő az RMF FM kereskedelmi rádiónak nyilatkozva.
Az ilyen helyzetekben mindig higgadt kifejezésekre van szükség
– tette hozzá.
Az Oroszország által okozott konfliktusban mi kezdettől fogva úgy viselkedtünk, hogy megmentsük Európa, Ukrajna biztonságát, de Lengyelországét is
– hangsúlyozta Müller.
Később szerdán Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő arra reagált a Polsat News lengyel kereskedelmi hírtelevízióban, hogy Kijev hétfőn panasszal fordult a genfi székhelyű Kereskedelmi Világszervezethez (WTO), amiért három európai uniós tagország – Magyarország, Lengyelország és Szlovákia – az Európai Bizottság múlt heti döntésének ellentmondva fenntartotta az ukrán gabona importjára vonatkozó tilalmát. Tarasz Kacska ukrán gazdasági és kereskedelmi miniszterhelyettes pedig kedden a Rzeczpospolita lengyel napilapnak adott interjúban jelezte:
Ukrajna a közeli napokban embargót vethet ki a lengyel hagymára, paradicsomra, káposztára és almára.
Morawiecki hangsúlyozta: Varsó elvárja, hogy Kijev megértse az ő érdekeit.
Figyelmeztetem az ukrán vezetést, hogy amennyiben ilyen módon eszkalálják a konfliktust, újabb termékeket veszünk fel a tilalmi listánkra
– jelentette ki a miniszterelnök.
Holttestet találtak egy lviv-i raktárban
Andrij Szadovij, Lviv polgármestere azt mondta, hogy egy férfi holttestét találták meg a romok alatt, aki egy raktárban dolgozott, amikor drónok csapódtak be a városba. A Reuters jelentése az érintett raktárakban ablakokat, háztartási vegyszereket és humanitárius segélyeket tároltak.
Lezuhant egy orosz Szu-34-es Voronyezs térségében
Lezuhant egy Szu-34-es repülőgép a voronyezsi régióban, kétfős legénysége katapultált – közölte szerdán az orosz védelmi minisztérium.
A vadászbombázó legénységét visszaszállították a bázis repülőtérre, a tárca szerint a pilóták egészségét nem fenyegeti veszély.
A baleset lakott területektől távol történt, a földön nem keletkezett kár. A repülést lőszer nélkül hajtották végre. A védelmi minisztérium szerint a baleset oka műszaki hiba lehetett.
Olaf Scholz óva intett a látszatbékétől
Kiállt az ukrajnai háború befejezésére irányuló erőfeszítések mellett a német kancellár az ENSZ 78. ülésszakán elmondott beszédében kedden, de óva intett „az olyan látszatmegoldásoktól, amelyek csak a nevükben viselik a béke szót”.
A szabadság nélküli békét elnyomásnak hívják. A béke igazság nélkül diktatúra. Moszkvának ezt végül meg kell értenie
– fogalmazott Olaf Scholz New Yorkban, és ismét felszólította Vlagyimir Putyin orosz elnököt, vessen véget a háborúnak.
„Ne felejtsük, hogy a háborúért Oroszország a felelős. És az orosz elnök az, aki bármikor, egyetlen szóval véget vethet neki” – húzta alá Scholz, hozzátéve: Putyinnak ehhez viszont meg kell értenie, hogy az ENSZ tagállamai komolyan veszik a világszervezet értékeit.
Beszédében a kancellár emellett az ENSZ Biztonsági Tanács (BT) reformját sürgette annak érdekében, hogy az afrikai, ázsiai és latin-amerikai államok nagyobb beleszólást kaphassanak.
Ennek indokaként egyrészt az egyre inkább többpólusúvá váló világrendet említette, amelyet szerinte a BT összetételének is tükröznie kell, másrészt az ukrajnai háborút emelte ki.
„Éppen mert ez a háború elviselhetetlen terheket ró a világra, úgy helyénvaló, hogy a világot bevonjuk a békéért folytatott erőfeszítésekbe” – szögezte le.
Mindazonáltal emlékeztetett arra is: nem lehet Kijev akarata ellenére békét teremteni.
Az ukrán vezetés már többször hangoztatta, hogy a béke legfontosabb része az orosz csapatkivonás Ukrajna teljes területéről, beleértve a Krím félszigetet.
Scholz hangsúlyozta azt is, hogy a 21. század többpólusú világrendjében „nincs többé helye a revizionizmusnak és az imperializmusnak”.
Az Egyesült Királyság több tízezer tüzérségi lövedéket ígért
Grant Shapps, az új brit védelmi miniszter bejelentette, hogy az Egyesült Királyság újabb tüzérségi lövedékeket szállít Ukrajnának idén.
További katonai támogatást vállaltunk, beleértve több tízezer újabb tüzérségi lövedék ígéretét, hogy lehetővé tegyük Ukrajnának, hogy megvédje magát Oroszország provokálatlan inváziója ellen, és visszafoglalja az illegálisan megszállt területeket
– mondta Shapps.
„Azt is meghatároztuk, hogy az Egyesült Királyság hogyan lép tovább a következő hónapokban kiemelt támogatási területeinken, beleértve a légvédelmet és a nagy hatótávolságú csapásmérő képességeket, valamint a kiképzést” – tette hozzá.
Újabb ukrán tisztviselőt gyanúsítanak korrupcióval
Az ukrán biztonsági szolgálat (SBU) folytatja a korrupt hivatalnokok elleni fellépést – írja az Origo. Az SBU kedden őrizetbe vette a herszoni katonai bizottság helyettes vezetőjét, aki állításuk szerint alkalmanként 4500 és 6000 dollár közötti összegért elrendezte, hogy katonai szolgálatra alkalmatlanná nyilvánítsák a hadkötelezettség alól kibújni akarókat. Azt nem közölték, hogy a férfi mekkora összeghez juthatott a háború kezdete óta.
Ukrán hadsereg: a légvédelem országszerte dróncsapásokat hárított el
Az ukrán légvédelem szerdára virradóra 17, az orosz hadsereg által indított, iráni gyártmányú Sahíd drónt semmisített meg Ukrajna fölött – jelentette az ukrán hadsereg.
A közlemény szerint az orosz erők összesen 24 drónt indítottak. Áldozatokról és károkról nem szól a jelentés. Előző nap a légvédelem 31, ugyanilyen típusú drónból 28-at semmisített meg – tették hozzá a közleményben.
Szerhij Liszak, a keleti országrészben lévő Dnyipropetrovszk megye kormányzója a Telegramon azt írta, hogy két drónt Dnyipro városánál semmisítettek meg, hozzátéve, hogy a támadás nyomán anyagi károk keletkeztek.
Dmitro Lunyin, a közép-ukrajnai Poltava megye kormányzója azt közölte, hogy
támadás érte a térségben található Kremencsuk olajfinomítóját, és bár áldozatokról nem tudni, a létesítményben átmeneti időre felfüggesztették a munkát.
Fuldokló emberhez hasonlította Ukrajnát a lengyel elnök
Elmaradt Andrzej Duda lengyel és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tervezett találkozója az ENSZ-közgyűlés alatt New York-ban – írja a Magyar Nemzet.
Ukrajna beperli Lengyelországot, Magyarországot és Szlovákiát, amiért azok nem hajlandók feloldani az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó importtilalmat. Az ENSZ közgyűlése kapcsán New Yorkban tartózkodó Andrzej Duda lengyel elnök újságírókhoz szólva Ukrajnát
fuldokló emberhez hasonlította, aki kapkodásával a segítségére sietőket is magával rántja.
Ukrajna embargót vezet be a lengyel gyümölcsökre és zöldségekre
Ukrajna embargót vezet be a Lengyelországból származó hagymára, paradicsomra, káposztára és almára – jelentette a Rzeczpospolita lengyel hírlap szeptember 19-én. Tarasz Kacska gazdasági miniszter-helyettes azt mondta a lapnak, hogy a döntést azért hozták, hogy meggyőzzék Lengyelországot, hogy
lépjen hátrébb, és fogadja el az EU-val együttműködésben kidolgozott gabonakereskedelmi engedélyezési mechanizmust, amelyért Ukrajna lesz a felelős.
Öt hónapig tartó sikertelen tárgyalások után Ukrajna szeptember 18-án panaszt nyújtott be a Kereskedelmi Világszervezethez. A lengyel kormány még nem válaszolt.
Forrás: MTI/EPA/Állami Katasztrófavédelmi Szolgálat
Magyarország segít
Az ukrán–magyar határszakaszon 6414-en léptek be Magyarországra kedden, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 5263-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 80 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely harminc napig érvényes.
Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
Oroszország drónokat lőtt le Belgorod és Orjol megyék felett
Az orosz védelmi minisztérium azt állította, hogy a légvédelmi egységek két drónt semmisítettek meg Belgorod és Orjol megyék felett szeptember 19-én éjjel – jelentette a RIA Novosztyi orosz állami médiaügynökség, írja az Origo.
Orjol felett helyi idő szerint 22:30 körül, míg Belgorodnál 23:45 körül fogtak el egy-egy drónt. Az állítólagos incidensek következtében az infrastruktúrában nem keletkezett kár, és személyi sérülés sem történt.
Célzott koalíciókat hoznak létre Ukrajna szövetségesei
Ukrajna szövetségesei a szeptember 19-i ramsteini találkozón megállapodtak abban, hogy „képességi koalíciókat” hoznak létre a légvédelem, a tüzérség, a repülés, a haditengerészet, valamint a páncélozott járművek területén.
Lloyd Austin, az Egyesült Államok védelmi minisztere azt mondta, hogy
a célzott koalíciók létrehozása az Ukrajna megsegítésére irányuló hosszú távú stratégia része.
Az Ukrajna Védelmi Kapcsolattartó Csoport a németországi Ramstein légitámaszponton 2022 áprilisa óta a 15. találkozóját tartotta.
Kijevnek további légvédelmi készletek kellenek
Kijevnek sürgősen további légvédelmi készletekre van szüksége, beleértve a lőszert, a pótalkatrészeket és az ukrán hadsereg már meglévő rendszereinek karbantartását – mondta Jens Stoltenberg NATO-főttikár New Yorkban.
Ukrajnának az ellentámadás során elért közelmúltbeli eredményeire hivatkozott annak bizonyítékaként, hogy az ukránok nem kerültek patthelyzetbe – és sürgette a Nyugatot, hogy folytassa katonai, humanitárius és pénzügyi segítségét az országnak.
„Ha véget akarunk vetni a háborúnak, ha igazságos és tartós békét akarunk, akkor Ukrajna katonai támogatása a megfelelő út” – mondta Stoltenberg.
Kinek kedvez az ősz az ukrán fronton?
Hamarosan beköszönt az ősz az ukrajnai fronton is, ahol erőteljes harcok dúlnak az ukrán és az orosz csapatok között. Noha Kijev az elmúlt napokban arról számolt be, sikeresen halad előre az ellentámadás, az időjárás rosszabbra fordulása lassíthatja az előrenyomuló csapatokat. A Magyar Nemzetnek Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő beszélt arról, az ősz beálltával, mi várható a fronton.
– A rossz idő alapvetően azt jelenti, hogy esik az eső és sár van, tehát a szárazföldi nehéz technika nem tud mozogni, de a drónokat, a rakétákat továbbra is tudják használni. Azt gondolom, az esős időszak beállta után jelentősen lelassulnak a szárazföldi műveletek – mutatott rá.
Gyarmati István szerint állóháború alakult ki a szomszédos országban, ami nem a hadszíntéren fog befejeződni – függetlenül attól, hogy az ukrán ellentámadás milyen eredményeket ér el. Kiemelte, az ukránoknak nincs esélyük arra, hogy a megszállt területeket felszabadítsák, ám az oroszoknak sincs esélyük arra, hogy megszilárdítsák hatalmukat az elfoglalt területeken. Hozzátette, további támadásokra kell felkészülni: az ukránoknak arra, hogy az oroszok főként a szárazföldi infrastruktúrákat veszik célba, elsősorban a levegőből – a tél beálltával leginkább az elektromos áramtermelő- és fűtőműveket fenyegeti nagyobb veszély.
Az ukránok pedig erősíteni fogják a támadásokat a Krím félsziget és az Oroszország megszállt területeken túli térségei ellen
– magyarázta a szakértő. A teljes cikkért kattintson.
Biden: az Egyesült Államok kitart Ukrajna mellett
Joe Biden amerikai elnök a 78. ENSZ-közgyűlésen azt mondta:
az Egyesült Államok továbbra is kitart Ukrajna bátor népe mellett, amikor megvédik szuverenitásukat, területi integritásukat és szabadságukat.
Arra sürgette az ENSZ-tagokat, hogy továbbra is támogassák Ukrajnát, mivel ennek elmulasztása esetén Oroszország kompromisszumok nélkül brutalizálhatja az országot.
Ha a világ megengedi Ukrajna feldarabolását – egyetlen nemzet függetlensége sem biztosított. Szembe kell szállnunk ezzel az agresszióval, és el kell riasztanunk a holnap leendő agresszorait
– mondta Joe Biden.
Zelenszkij Afrikában hozna létre gabonaközpontokat
„A globális élelmiszerpiac zűrzavarának megelőzése érdekében évente több millió tonna gabonát raktároznánk a különösen érzékeny területeken, például Afrika kikötőiben. Már elkezdtünk tárgyalni az ilyen lehetőségekről. Nem számít, mi a probléma, az együttműködés hozhat döntéseket. A világnak minden szükséges erőforrása megvan ahhoz, hogy minden problémát megoldjon, és egyúttal előmozdítsa a globális fejlődést” – mondta az ukrán elnök az ENSZ fenntartható fejlődésről szóló csúcstalálkozóján.
Zelenszkij: nem az atomfegyverek a legfélelmetesebbek
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ENSZ-közgyűlésen azt mondta:
A 20. század arra tanította a világot, hogy tartózkodjon a tömegpusztító fegyverek használatától, ami egy jó stratégia, de nem az egyetlen stratégia a világ védelmére a végső háborútól. Míg az atomfegyverek a helyükön maradnak, a tömegpusztítás egyre nagyobb lendületet vesz. Az agresszor sok más dolgot használ fegyverként, ami más országokra is közvetlen hatással van.
Zelenszkij három példát említett: az élelmiszereket, az energiát és az elrabolt gyerekeket.
Ez történt kedden:
Ukrán válság
- Olaf Scholz telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyinnal – frissül
- Az orosz hadsereg elfoglalta Voznyeszenka települést
- Az ukrán külügyminiszter Brüsszelben tárgyalt Antony Blinkennel
- Rekordösszeget költ jövőben Ukrajna fegyverkezésre
- A Kreml szerint Európában idegesek Trump győzelme miatt
