2023.09.07. 06:13
Ukrajna költségvetése kizárólag a hadikiadásokat tudja önerőből fedezni – frissül
Élő közvetítésünk a háború 561. napjáról az MTI, az Origo, a Magyar Nemzet és a Mandiner hírfolyamából válogatva.
D-30 típusú vontatott tarackkal lövi az orosz állásokat egy ukrán katona a frontvonalnál, a kelet-ukrajnai Donyecki területen 2023. augusztus 9-én, az Ukrajna elleni orosz hadműveletek második évében
Forrás: MTI/AP/Libkos
Cikkünk frissül!
További támogatást ígértek Ukrajnának a balti és az észak-európai államok külügyminiszterei
Egyvalami világos: barátokként összefogunk, és segítünk Ukrajnának, amely meg fogja nyerni ezt a háborút
– hangoztatta Krisjanis Karins leköszönő lett miniszterelnök, aki egyben a balti ország ügyvivő külügyminisztere is.
Beszámolója szerint az említett országcsoport mostani megbeszéléseinek központjában az állt, hogy miként lehetne jobban és összehangoltabban segíteni a kijevi vezetést. Megvitatták azt is, hogy az Európától távolabb eső országoknak hogyan lehetne tudtukra adni, hogy
Oroszország Ukrajna elleni brutális háborúja valóban egy imperialista háború
– tette hozzá Karins.
A leköszönő lett kormányfő szerint a tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy Oroszországot felelősségre kell vonni a háborúért. Az észak-európai és balti államok – Svédország, Finnország, Norvégia, Izland, Dánia, illetve Észtország, Litvánia és Lettország – rendszeresen egyeztetnek politikai kérdésekben, hogy összehangolják erőfeszítéseiket.
Elon Musk megakadályozott egy ukrán támadást
A Starlink tulajdonosa tavaly a hálózat lekapcsolásával akadályozta meg, hogy az ukrán haditengerészet csapást intézzen az orosz hadiflotta ellen – ez derült ki Walter Isaacson a milliárdosról szóló Elon című életrajzából.
A könyvben elárulják, hogy
Elon Musk tavaly titokban megparancsolta mérnökeinek, kapcsolják ki cége Starlink műholdas kommunikációs hálózatát a krími partok közelében, hogy megzavarják az orosz haditengerészeti flotta elleni ukrán besurranó támadást.
Ahogy a robbanóanyaggal felerősített ukrán tengeralattjáró drónok közeledtek az orosz flottához, elvesztették kapcsolatukat, és a partra zuhantak.
Musk döntését, amely miatt az ukrán tisztviselők könyörögtek neki, hogy kapcsolja vissza a műholdakat, az a heves félelem vezérelte, hogy Oroszország atomfegyverrel fog válaszolni a Krím elleni ukrán támadásra. Ezt a félelmet Musk magas rangú orosz tisztviselőkkel folytatott beszélgetései váltották ki.
A Magyar Nemzet teljes cikke ITT olvasható.
Ukrajna költségvetése kizárólag a hadikiadásokat tudja önerőből fedezni
Ukrajna költségvetése csak a hadikiadásokat tudja önerőből fedezni, minden egyebet a kijevi vezetés nemzetközi partnerei segítenek finanszírozni – közölte csütörtökön Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter.
A biztonsági és védelmi ágazatot önállóan tudjuk fedezni. Minden más kiadást, hangsúlyozom, minden más kiadást partnereinktől, külföldről kapott forrásokból tudunk fedezni
– mondta el a tárcavezető a Rada tévécsatornának nyilatkozva.
Közölte azt is, hogy minden belföldi adó- és illetékbevételt jelenleg a hadikiadások fedezésére fordítanak.
Ezek a források nem elegendők, így a különbözetet belső hitelfelvételből és hadikötvényekből próbáljuk fedezni
– tette hozzá.
Az ukrán költségvetés az idén rekordnagyságú, 38 milliárd dolláros (13 ezer milliárd forint) hiánnyal számol. Volodimir Zelenszkij elnök reményét fejezte ki, hogy a Nyugat segít fedezni a szükséges kiadásokat. Denisz Smihal miniszterelnök júliusban arról számolt be, hogy a kijevi vezetés partnerei az év eleje óta 23 milliárd dollárral járultak hozzá a költségvetési hiány csökkentéséhez. Danyijila Hetmancev, az ukrán parlament (Verhovna Rada) pénzügyi bizottságának vezetője azt is elismerte, hogy Ukrajna csakis nyugati partnereinek hozzájárulásával dönthet a rendelkezésére bocsájtott források felhasználásáról.
Zaporizzsjai ukrán támadások visszaveréséről számolt be az orosz katonai szóvivő
Az orosz haderő 14 ukrán támadást vert vissza a Zaporizzsja megyei Verbove és Rabotine település térségében – jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a csütörtöki hadijelentést ismertetve.
A tábornok szerint ezen a frontszakaszon „mintegy 110” ukrán katona esett el, valamint két harckocsi, négy gyalogsági harcjármű, két páncélozott harcjármű, három egyéb jármű, egy amerikai M109 Paladin önjáró és egy M777-es vontatott tarack, egy Gvozgyika önjáró tarack, egy brit FH-70-es, egy Mszta-B és egy D-30-as tarack valamint a Bukovel-AD elektronikus hadviselési állomás semmisült meg.
Konasenkov azt mondta, hogy az ukrán hadsereg a frontvonal teljes hosszában az elmúlt nap folyamán „mintegy 750” embert veszített, közülük 320-at a Donyeck környékén vívott harcokban, ahol kilenc támadást vertek vissza. A megsemmisített ukrán célpontok között nevezett meg egyebek között egy indítóállást egy Sz-300-as légvédelmi rendszerből, két tábori lőszerraktárt, 11 HIMARS-rakétát, egy JDAM irányítható légibombát és 41 drónt.
Antony Blinken látogatást tett az ukrán határőrségnél, és szemrevételezve az átadott felszerelést
Antony Blinken amerikai külügyminiszter csütörtökön, ukrajnai látogatásának második napján szemrevételezte az ukrán határőrségnek átadott amerikai felszerelést, megfigyelő drónokat és páncélozott járműveket Kijev mellett.
Meglátogattam a határőrséget, hogy megtekintsem, hogyan védelmezik Ukrajna területét és népét. Új támogatás gyanánt 300 millió dollárt nyújtunk Ukrajna rendvédelmi szektorának, hogy folytatni tudja ezt a fontos munkát. Az Egyesült Államok továbbra is kiáll Ukrajna mellett
– írta a miniszter az X közösségi oldalon.
Blinken egy aknamentesítési központban is látogatást tett a nap folyamán. Az X-en közzétett egyik felvételen páncélozott járművek sora előtt látható. Az ukrán polgári védelem szerint az ország nagyjából 30 százaléka, vagyis 174 ezer négyzetkilométernyi terület "szennyezett" aknákkal, illetve egyéb hadianyag-maradványokkal.
Ez Blinken harmadik útja Ukrajnába az orosz hadművelet kezdete óta.
A védelmi tárca iránti bizalom helyreállítását várja Volodimir Zelenszkij az új minisztertől
A korrupciós vádak sorozata után a tárca iránti bizalom helyreállításával bízta meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az új védelmi minisztert, Rusztem Umerovot.
Egy nappal azután, hogy a kijevi parlament jóváhagyta Umerov kinevezését, Zelenszkij bemutatta az új minisztert magas rangú katonai és védelmi vezetőknek, és bejelentette: Umerov elsődleges feladatául szabta meg a nemzetközi együttműködés fejlesztését és azt, hogy Ukrajnát a NATO-tagság felé vezesse.
Ami a legfontosabb, több bizalomra van szükségünk. Bizalomra a meghozott döntésekben, bizalomra a végrehajtott beszerzésekben és bizalomra a szállításokban
– mondta Zelenszkij. Kijelentette, ha változtatásokra van szükség a katonák érdekében, azokat haladéktalanul meg kell tenni.
Az államfő azután menesztette Umerov elődjét, Olekszij Reznyikovot, hogy a tárcával kapcsolatosan korrupciós vádak láttak napvilágot, mindenekelőtt a beszerzésekkel összefüggésben. Reznyikov több milliárd dollár nyugati katonai segítség biztosításában működött közre az Oroszország indította háború tavaly februári kezdete óta, de őt magát nem vádolták korrupcióval.
Rusztem Umerov csütörtökön közölte:
elsődleges feladatainak tekinti, hogy a tárcát a védelmi erők közötti fő koordinációs intézménnyé tegye, jobban megbecsülje az egyes katonák értékét, fejlessze az ukrán hadiipart, és harcoljon a korrupció ellen.
Hozzátette, hogy céljának tekinti a szövetségesek nemzetközi együttműködését a háború idején és azt, hogy új partneri viszonyokat alakítson ki.
Volodimir Zelenszkij kijelentette:
bízik abban, hogy Rusztem Umerov képest lesz eleget tenni valamennyi rábízott feladatnak.
Kinevezése előtt Rusztem Umerov Ukrajna legnagyobb privatizációs ügynökségét vezette, és az érdemeként tartották számon, hogy az intézményt megreformálva a háború ellenére képes volt veszteséges állami cégeket magánvállalkozóknak értékesíteni.
Moszkva elítéli, hogy Washington szegényített urániumot tartalmazó lövedékeket ad Kijevnek
Rossz hír, hogy az Egyesült Államok szegényített urániumot tartalmazó harckocsilövedékekkel látja el Ukrajnát, ilyenektől nőtt meg a rákos megbetegedések száma a volt Jugoszláviában is - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön újságíróknak.
Az orosz elnöki szóvivő arra reagált, hogy az amerikai védelmi tárca szerdán közölte: egy újabb, 175 millió dolláros katonai támogatási csomag keretében egyebek között szegényített uránt tartalmazó, 120 milliméteres harckocsilövedékeket szállít Ukrajnának a már megígért 31 darab Abrams páncéloshoz.
Ez rossz. Ilyen már történt Európa új történelmében. Ezeket a lövedékeket aktívan használták Jugoszláviában
– hangoztatta Peszkov.
Mint mondta, ennek „nagyon-nagyon szomorú következményei voltak, olyanok, amelyeket még nemzetközi szervezetek is feljegyeztek”.
A szóvivő szerint a következmények a rákos megbetegedések megsokszorozódásában mutatkoztak meg, de még a következő nemzedékeknél is.
Óhatatlanul ugyanez a helyzet vár majd azokra az ukrajnai területekre is, ahol bevetik őket
– tette hozzá.
Hangsúlyozta, hogy a
felelősség ezért az Egyesült Államokat fogja terhelni, „ezt mindenkinek tudatosítania kell magában”.
Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes az atomsorompó-egyezményről tartott biskeki tanácskozáson „cinikusnak” és „bűncselekménnyel felérőnek” nevezte, hogy Washington szegényített urániumot tartalmazó fegyverekkel készül ellátni Ukrajnát.
Mint mondta, ez nem csupán kiszélesíti a konfliktust, hanem megmutatja, hogy Washington semmibe veszi az ilyen típusú lőszerek használatának helyrehozhatatlan környezeti következményeit.
Nyilvánvaló, hogy ezeket a saját területükön nem fogják bevetni. Nekik mindegy, hogy ki fogja belélegezni (a sugárzó anyagot), hol fog az megtelepedni, milyen következményekkel jár majd azokra nézve, akik most részt vesznek a harcban, és mi lesz az ezeken a területeken élő jövő generációkkal
– mondta.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő csütörtökön a Telegram-csatornáján azon elmélkedett: „hazugság-e vagy ostobaság” a washingtoni Fehér Ház azon állítása, hogy a szegényített urániumot tartalmazó lövedékek nem keltenek radioaktív veszély. Emlékeztetett arra, hogy ahol a szegényített uránt tartalmazó lőszert használták, ott megnőtt a rákos megbetegedések száma. Rámutatott, hogy ezt a növekedést a NATO Jugoszláviába vezényelt olasz katonáinál is kimutatták, amit egy évekkel később kiadott olasz parlamenti jelentés megerősített.
A mérgező anyagoknak, illetve sugárzásnak kitett 7500 ember közül 372-en meghaltak (ez ötszázalékos halálozási arányt jelent). Kínzó rákos szövődményekben haltak meg: veseelégtelenség, tüdőrák, csontrák, nyelőcsőrák, degeneratív bőrfejlődés, Hodgkin-limfóma, leukémia következtében
– idézte a szóvivő az olasz törvényhozás jelentését.
A szerb egészségügy minisztérium adataira hivatkozva azt írta: a NATO által bombázott régiókban gyakoribb lett a rák, a férfiak meddősége, megszaporodtak az autoimmun betegségek, a terhesség kóros szövődményei, a gyermekek mentális zavarai.
Nem engedték be Ukrajnába a magyar újságírót
A Zakarpattya.net.ua kárpátaljai hírportálra hivatkozva számolt be a Mandiner arról, hogy csütörtökön nem engedték be Ukrajna területére Füssy Angélát. A PestiSrácok újságírója közösségi oldalán mutatta meg, lefényképezve útlevelében a bizonyítékot, hogy három évre kitiltották keleti szomszédunktól. Az ukrán lap azt írta, hogy Füssy oroszbarát hamis híreket terjesztett, ezért nem engedték be az ország területére.
„Ma délelőtt ismét megpróbált bejutni Ukrajnába, hogy a propaganda érdekében újabb áltörténetet forgasson, ekkor értesült a beutazási tilalomról. Köszönetet kell mondanunk az ukrán biztonsági szolgálatnak és az éber határőröknek” – írta a portál.
Füssy Angéla Facebook-oldalán tagadta, hogy valaha orosz propagandát terjesztett volna.
Ukrajna mostantól horvát kikötőkön keresztül is szállít gabonát
Ukrajna horvátországi kikötőkön keresztül kezdte meg gabonájának szállítását, ezzel igyekszik bővíteni az exportútvonalakat, amíg a fekete-tengeri kikötők zár alatt állnak – közölte csütörtökön Julija Szviridenko miniszterelnök-helyettes.
Az ukrán gabonaexport szokásos útvonala a fekete-tengeri kikötőkön át halad, de Kijev alternatív útvonalakat keres a tavaly Oroszország indította háború óta, és különösen amióta Moszkva július közepén úgy döntött, hogy felmondja az ENSZ és Törökország közvetítésével megkötött gabonaszállítási egyezményt.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter július végi zágrábi látogatásán közölte: Horvátország beleegyezett abba, hogy az ukrán gabona exportjához használják dunai és adriai kikötőit.
Immár horvát kikötőkön keresztül exportálunk ukrán gabonát. Nagyon hálásak vagyunk ezért a lehetőségért
– írta közleményében Julija Szviridenko.
Készek vagyunk fejleszteni ezt a lehetőséget a szállítási útvonal bővítésével
– szögezte le. „Úgy hisszük, hogy ez a logisztikai útvonal a háború után is fontos szerepet játszik majd országaink kétoldalú kereskedelmében”.
Az ukrán gabonakereskedők szakszervezete (UGA) szerint a 2023-as gabona- és olajosmagtermés együttesen várhatóan eléri a 80,5 millió tonnát, ebből 49 millió tonnát exportálhatnak a 2023 júliusa és 2024 júniusa közötti időszakban.
A mezőgazdasági minisztérium közölte, hogy szeptember 1-ig 4,5 millió tonna gabonát szállítottak külföldre.
Miért hallgat a német kormány az Északi Áramlat robbantásáról? (videó)
A német Der Spiegel és a ZDF közös oknyomozói cikkéből kiderül, hogy az Andromeda nevű 75 lóerős, robotpilóta nélküli hajóról telepíthették a bombákat az Északi-Áramlat gázvezetékre. A nyomozásban több mint huszonöt újságíró vett részt, és bár kezdetben úgy tűnt, lehetetlen lesz kigobozni a szálakat, a Der Spiegelen szombaton jelent meg az oknyomozó cikk Minden nyom Kijevre mutat címmel, amelyből fontos részletek derülnek ki a robbantással kapcsolatban.
„Miért nincs eredménye az Északi Áramlat robbantása körüli nyomozásnak?” – tette fel a költői kérdést Hortay Olivér a Facebook-oldalán, majd meg is válaszolta. „Mert a német kormánynak nem áll érdekében kideríteni az igazságot” – írta az elemző.
Jens Stoltenberg: Ukrajna előrehaladást ért el az ellentámadással
Ukrajna előrehaladást ért el a júniusban megkezdett ellentámadással, amelynek célja az orosz erők által elfoglalt területek visszanyerése - jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtökön az Európai Parlamentben.
Az uniós parlament külügyi bizottságában történő meghallgatásán a főtitkár kiemelte: az ukránok fokozatosan teret nyernek, képesek voltak áttörni az orosz erők védelmi vonalait, és haladnak előre, azonban hozzátette, hogy a folyamat lassan halad az orosz erődítmények és aknamezők miatt. Stoltenberg szerint várható volt, hogy az ellenoffenzíva lassan halad majd.
Soha senki nem mondta, hogy ez könnyű lesz. A történelem során aligha láttunk több aknát a csatatéren, mint amennyit ma Ukrajnában. Nyilvánvaló, hogy az előrehaladás rendkívül nehéz. Azonban fokozatosan haladnak előre, talán nem olyan gyors ütemben, mint vártuk, de naponta néhány száz métert, ami azt jelenti, hogy az oroszok teret veszítenek
- hívta fel a figyelmet.
Az ukrán erőket a harctéren elért eredményeikért dicsérve hozzátette:
A kiindulópont az, hogy az orosz hadsereg korábban a második legerősebb volt a világon, most pedig a második legerősebb Ukrajnában. Ez lenyűgöző teljesítmény az ukrán erők részéről.
Ukrajna hétfőn közölte, hogy orosz dróntörmeléket találtak Románia ukrán határ melletti régiójában, amit később a román kormány is megerősített. Ezzel kapcsolatban Stoltenberg azt mondta, hogy az erre vonatkozó vizsgálat folyamatban van, de NATO ezidáig nem talált semmilyen arra utaló jelet, hogy a dróntörmelék szándékos támadás miatt került volna oda.
Felhívta azonban a figyelmet az orosz légicsapások kockázataira a szövetség területének közvetlen közelében.
Oroszország utánpótlását fenyegetik az ukránok
Az ukrán csapatok közelednek Oroszország déli utánpótlásához, és ha tovább nyomulnak előre, az hatással lesz a megszállt Krímben élőkre - mondta egy szakértő az ABC Newsnak.
Az elmúlt hetekben egyes kritikusok borúlátóan értékelték Ukrajna előrehaladását az Oroszország által elfoglalt területek visszaszerzésében.
Dr. Jan Kallberg, az Európai Politikai Elemzések Központjának vezető munkatársa azonban azt mondta az ABC Newsnak, hogy ha Ukrajna további 10-15 kilométerrel túl tud nyomulni a délkelet-ukrajnai Robotynyén, az már elég lehet. Mint mondta: "Nem kell egészen Melitopolig eljutni ahhoz, hogy jelentős hatást gyakoroljunk Oroszország lehetőségeire. Nem kell eljutni az Azovi-tenger partjáig ahhoz, hogy a logisztika elkezdjen összeomlani az orosz oldalon."
Orosz álláspont a szegényített uránt tartalmazó fegyverszállításról
Az USA által Ukrajnának szállított szegényített urániumot tartalmazó fegyverek "bűncselekménynek" minősülnek - jelentette ki Szergej Rjabkovstate orosz külügyminiszter-helyettes a RIA hírügynökség szerint.
Rjabkov elmondta, hogy Oroszország továbbra is tartja a kapcsolatot az Egyesült Államokkal humanitárius kérdésekben, de nem működik együtt a nagyobb kérdésekben. "Nincs párbeszéd" - mondta Rjabkov.
A NATO elégedett az ukrán ellentámadással
Ukrajna egyre nagyobb teret nyer az ellentámadásban, sikerült áttörniük az oroszok védelmi vonalait, és haladnak előre – mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az Európai Parlamentben.
Stoltenberg szerint az ukránok fokozatosan teret nyernek. Ukrajna idén júniusban kezdte meg ellentámadását, hogy visszaszerezze az oroszok elfoglalta területeket. Az elmúlt hetekben azonban egyesek bírálták ennek ütemét és az általuk megszerzett terület nagyságát.
Három orosz régió ellen indult ukrán dróntámadás
Három oroszországi régió, a moszkvai, a brjanszki és a rosztovi légterében lőtt le ukrán drónokat az orosz légvédelem csütörtökön a helyi vezetők közlése szerint.
Szergej Szobjanyin, az orosz főváros polgármestere a Telegramon közölte, hogy a Moszkva megyei Ramenszkoje térségében megsemmisítettek egy pilóta nélküli repülőszerkezetet. Anyagi kár nem keletkezett, személyi sérülés nem történt, de az incidens miatt a moszkvai repülőterek forgalmát a hajnali órákban átmenetileg felfüggesztették.
Alekszandr Bogomaz, Brjanszk megye kormányzója arról számolt be, hogy a régió felett három drónt lőttek le. Az egyik repülőszerkezet lehulló darabjai károkat okoztak a brjanszki vasútállomásban. Az elöljáró azt írta a Telegramon, hogy a támadásnak nem voltak sérültjei, de több ablak kitört, és néhány gépkocsiban károk keletkeztek.
Vaszilij Golubev, Rosztov megye kormányzója Telegram-csatornáján közölte, hogy Rosztov-na-Donu felett két drónt lőttek le, az egyik a várostól nyugatra, a másik pedig a központban zuhant le. Három ház homlokzatában és több személyautóban károk keletkeztek, egy ember könnyebben megsérült. A város polgármestere, Alekszej Logvinyenko szerint az egyik lezuhant drón kárt okozott egy kapcsolószekrényben, aminek következtében húsz ház áramellátása megszakadt.
Umerov: ez a háború évszázadokkal ezelőtt kezdődött
Az új ukrán védelmi miniszter, Rusztem Umerov az X-en (korábban Twitter) közzétett bejegyzésében azt írta: "Számomra ez a háború nem 2022-ben kezdődött, és még csak nem is 2014-ben. A családom és a krími tatárok számára az Oroszországgal vívott háború évszázadokkal ezelőtt kezdődött, amikor Moszkva először elfoglalta szülőföldemet, a Krímet. A családom deportálása után születtem, és gyerekként átéltem az orosz gyarmatosítás nehézségeit, amelyek megpróbálták az őslakos krími tatárokat úgy kezelni, mintha idegenek lennének saját földjükön. Akkor sem jártak sikerrel, és soha nem is fognak. Ma fő célunk a háború megnyerése."
Agresszívabb NATO-választ vár a lengyel vezérkari főnök
Vlagyimir Putyin nukleáris fenyegetései megkövetelik a NATO-tól, hogy sokkal agresszívabb választ adjon, beleértve több nukleáris fegyverrel rendelkező repülőgép repülését – mondta a lengyel fegyveres erők vezérkari főnöke. Rajmund Andrzejczak tábornok azt is elmondta, nem gondolja, hogy Észak-Korea Kína beleegyezése nélkül készülne fegyverek eladására Oroszországnak.
Szerinte, ha Ukrajna elveszíti a háborút, Fehéroroszország még közelebb kerülhet Moszkvához, akkor pedig a 300 ezer fős állandó lengyel hadsereg és a védelmi kiadások GDP-arányos 5%-os korlátozása nem lesz elég.
A NATO szolidáris Romániával
A NATO kijelentette, hogy "erős szolidaritást vállal" Romániával, miután az ország tájékoztatta a katonai blokkot az orosz határ közelében történt incidensről, amelyben az orosz drón részei a területére estek.
Románia korábban azt mondta, hogy egy orosz drónnak vélt repülő tárgy részei a határ közelében zuhantak le, de nem jelentettek veszélyt.
Nehéz a helyzet a keleti fronton
Továbbra is nehéz a helyzet a keleti frontvonalon, az ukrán csapatok fő feladata a megbízható védelem biztosítása és az erődök elvesztésének megakadályozása – mondta az ukrán szárazföldi erők parancsnoka. "Az ellenség nem hagyja fel a határrégiók elérésével kapcsolatos terveit" - mondta Olekszandr Szirszkij.
Ukrán drónokat lőttek le egy orosz város felett
Szeptember 7-re virradóan lelőttek két drónt, amelyek az oroszországi Rosztov-on-Don város felett repültek, autók rongálódtak meg, egy ember pedig megsérült – állította Vaszilij Golubev, a rosztovi terület kormányzója. Azt mondta, hogy a légvédelmi rendszereket helyi idő szerint hajnali 3 óra körül kapcsolták be. Bejelentése szerint
az orosz légvédelem ezután két drónt semmisített meg.
Az egyiket még a város mellett, a másikat a városközpontban. Ennek a darabjai több járműben is kárt okoztak, és egy ember is megsérült, de nem volt hajlandó kórházba menni.
A Zsukovszkij repülőtér közelében lőttek le egy ukrán drónt
Szergej Szobjanin moszkvai polgármester azt mondta, hogy az orosz légvédelem lelőtt egy drónt Ramenszkoje felett, Moszkvától délkeletre. A katasztrófa helyszínén mentőszolgálatok dolgoznak. Személyi sérülésről vagy kárról nem érkezett jelentés.
Az orosz médiában azonban olyan felvételeket és képeket tettek közzé, amelyek - állításuk szerint - a drón elfogásának következményeit mutatják be. E posztok szerint a drón a Zsukovszkij nemzetközi repülőtér közelében zuhant le, és egy robbanás miatt a közeli házak ablakai betörtek.
Reagált a Kreml
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kijelentette, hogy ezek az Ukrajnának nyújtott katonai segélyek nem lesznek hatással "a különleges katonai művelet" eredményére.
Hozzátette: Moszkva úgy véli, Washington folytatni fogja az ukrán hadsereg támogatását, hogy "az utolsó ukránig folytassa ezt a háborút".
175 millió dolláros kiegészítés
Az amerikai külügyminiszter látogatásával párhuzamosan a Pentagon egy 175 millió dolláros katonai támogatási csomagot jelentett be. Ez utóbbiban szegényített uránt tartalmazó 120 milliméteres páncéltörő harckocsilövedékek is vannak az Ukrajnának januárban ígért 31 darab amerikai gyártmányú Abrams páncéloshoz. A csomag ezen felül az ukrán légvédelem erősítését szolgáló eszközöket, HIMARS-rakétavetőkhöz való lövedékeket és egyéb tüzérségi lőszereket is tartalmaz.
McDonald's-ba vitték vacsorázni az amerikai minisztert
Kijevi tartózkodása során Antony Blinken amerikai külügyminisztert elvitték egy McDonald's-ba. Ukrán kollégájával, Dmitro Kulebával vacsorázva azt mondta: "A McDonald's-ban dolgozó barátaink nagyon szerettek volna visszatérni Ukrajnába, Kijevbe. Azt mondtuk egymásnak, ha legközelebb Kijevben járok, esélyt kell kapnunk arra, hogy benézzünk."
A két miniszter visszafogottan "vacsorázott", mindössze egy adag sültkrumplit és egy pitét kértek.
Az amerikai külügyminiszter Kijevben
Antony Blinken szerdai kijevi látogatásán kijelentette, hogy biztatónak látja Ukrajna ellentámadását. Az amerikai külügyminiszter meglepetésszerű látogatást tett az ukrán fővárosban, hogy bejelentse a háborús erőfeszítések finanszírozásának új hullámát.
"Biden elnök megkért, hogy jöjjek el, erősítsem meg határozottan a támogatásunkat, és biztosítsam, hogy maximalizáljuk az általunk és más országokban tett erőfeszítéseinket az ellentámadás azonnali és hosszabb távú kihívása érdekében" – mondta Blinken egy sajtótájékoztatón.
Bejelentett egy újabb, több mint egymilliárd dollár értékű amerikai segélycsomagot, amely egyebek között 665 millió dolláros katonai és polgári biztonsági támogatást tartalmaz. "Továbbra is ki fogunk állni Ukrajna oldalán" - hangsúlyozta Blinken.
Közös lőszerbeszerzés
Németország, Hollandia és Dánia tárgyalásokat folytat lőszerek közös beszerzéséről, miközben a nemzetek igyekeznek pótolni fogyatkozó készleteiket Ukrajna ellátása érdekében.
"Németország készen áll arra, hogy megnyissa a keretszerződéseit partnereink előtt, ahogy azt Boris Pistorius védelmi miniszter az év elején ígérte" - mondta egy forrás a Reutersnek.
A forrás nem utalt a lőszer típusára, sem a mennyiségére.
Magyarország segít
Magyarország területére 2023. szeptember 6-án az ukrán-magyar határszakaszon 6576 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5986 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 143 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.
Ukrán válság
- Joe Biden jóváhagyta, hogy az ukránok mélységi támadásokat hajtsanak végre amerikai fegyverekkel – frissül
- Rakétatámadás érte Kárpátalját
- Volodimir Zelenszkij 2025-ben diplomáciai eszközökkel le akarja zárni a háborút
- Olaf Scholz telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyinnal
- Az orosz hadsereg elfoglalta Voznyeszenka települést