2023.07.19. 06:20
Pusztító rakétatámadást indítottak az oroszok több város ellen
511. napja tart a háború. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Ukrán katonák Grad rakéta-sorozatvetővel lőnek orosz állásokat a kelet-ukrajnai Donyecki területen, Bahmut térségébe húzódó frontvonalnál 2023. júlus 12-én
Forrás: MTI/AP
Fotó: Roman Chop
Ukrán parancsnok: megerősítik az ukrán-fehérorosz határt a Wagner-zsoldosok érkezése miatt
Az ukrán fegyveres erők újabb erődítményekkel és aknacsapdákkal erősítik meg az ukrán-fehérorosz határ védelmét, miután a Wagner orosz zsoldossereg csapatai Fehéroroszországba érkeztek - közölte Szerhij Najev altábornagy, az ukrán Egyesített Erők parancsnoka szerdán a Telegramon.
"Tudjuk, hogy az utóbbi időben Wagner-zsoldosok érkeznek Fehéroroszország területére. Most (...) olyan feltételeket teremtünk, hogy Ukrajna államhatára teljesen átjárhatatlan legyen az ellenséges erők számára"
- fogalmazott a parancsnok. Kifejtette, hogy egyebek mellett a csernyihivi régióban az ukrán hadsereg kiásott már több mint negyven kilométer hosszú árkot harckocsik behatolásának megakadályozására. Emellett több mint harmincezer, különböző típusú aknacsapdát alakítottak ki a határ mentén.
Egy fehérorosz megfigyelőcsoport szerint a napokban a Wagner-zsoldosoknak már a hatodik, 100-120 katonai járműből álló hadoszlopa érkezett meg Fehéroroszországba.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök június 30-án rendelte el Ukrajna északi határának megerősítését, miután a Wagner tagjai - kudarcba fulladt oroszországi lázadásuk után - a Moszkvával szövetséges Fehéroroszországban kezdtek tömegesen megjelenni - emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.
Oroszország minden Ukrajnába tartó hajót ellenségnek tekint
A Kreml az ukrán kikötőkbe közlekedő hajók lobogó szerinti államait is a konfliktus Kijev oldalán állónak tekinti csütörtök reggeltől – írja a Mandiner.
Minden Ukrajnába tartó hajót potenciális haditechnikai eszközhordozónak tekint – jelentette be az orosz védelmi minisztérium. A döntésre azt követően került sor, hogy a hét elején megszűnt a fekete-tengeri gabonamegállapodás, amely némi védelmet nyújtott az Ukrajna blokád alá vont kikötőiből árukat exportáló hajóknak.
Az orosz hadsereg az ukrán hadiipari létesítményeket támadja
Az orosz hadsereg precíziós csapást mért ukrán hadiipari létesítményekre és az üzemanyag-infrastruktúrára Odessza térségében, valamint az ukrán légierő Kirovohrad megyében lévő kanatovei légitámaszpontjára – közölte a szerdai hadijelentést ismertetve Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.
Ma éjjel az Oroszországi Föderáció fegyveres erői tengeri, illetve légi indítású precíziós fegyverekkel csoportos csapást hajtottak végre az ukrán hadsereg hadiipari létesítményeire, üzemanyag-infrastruktúrájára, illetve hadianyagraktáraira Odessza városának térségében, valamint az ukrán légierő Kirovohrad megyében lévő kanatovei légitámaszpontjára
– ismertette Konasenkov. Mint mondta, a kijelölt célpontokat megsemmisítették.
Közölte azt is, hogy az orosz csapatok egy kilométert tudtak előretörni egy nagyjából két kilométer széles frontszakaszon Kupjanszk irányába, és elfoglalták a Harkiv megyében található Molcsanovo vasútállomást.
Finnország visszavonja a turkui orosz főkonzulátus működési engedélyét
Finnország visszavonja a turkui orosz főkonzulátus működési engedélyét – jelentette be szerdán Sauli Niinistö finn államfő hivatala.
Helsinki az intézkedést válaszlépésnek szánja, miután Oroszország július 6-án közölte, hogy bezáratja Finnország szentpétervári főkonzulátusát, és kiutasít kilenc finn diplomatát.
"Oroszország július 6-i bejelentése Finnország szentpétervári főkonzulátusának 2023. október elsejei hatállyal való bezáratásáról aszimetrikus válasz volt (orosz diplomaták) Finnország általi korábbi kiutasításaira"
– ismertette a helsinki vezetés.
Finnország ugyanis június elején szintén kiutasított kilenc – hírszerzési tevékenységgel gyanúsított – orosz diplomatát.
Helsinki szerdán közölte azt is, hogy a kabinet átfogó jogi elemzést hajt végre a balti-tengeri Aland-szigetek különleges státuszáról, valamint megfontolja az alandi Mariehamnban működő orosz konzulátus helyzetét is. Hozzátette, hogy a finn külügyminisztérium már értesítette az intézkedésekről az orosz nagykövetet.
Az idén a NATO-ba felvett Finnország februárban kerítés építésébe kezdett Oroszországgal közös határán.
Joe Biden amerikai elnökkel találkozott a pápa különmegbízottja
Joe Biden amerikai elnök kedden fogadta a Vatikán küldöttjét, hogy megvitassák az ukrajnai orosz invázió és az ukrán gyermekek deportálásának kérdését - közölte a Fehér Ház.
Az elnök és Matteo Zuppi olasz bíboros, Ferenc pápa ukrajnai békéért felelős megbízottja "megvitatta a pápaság erőfeszítéseit, hogy humanitárius segítséget nyújtson az Ukrajnában folytatódó agresszió okozta széles körű szenvedésre válaszul, valamint a Vatikán elkötelezettségét az erőszakkal deportált ukrán gyermekek visszatérése mellett"
– írták a dokumentumban.
A bíborost Ferenc pápa kérésére fogadták a Fehér Házban – tették hozzá.
Küldetése részeként Zuppi bíboros június elején Kijevbe utazott, ahol találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel. Ezt követően június végén Moszkvába utazott. Az orosz fővárosban találkozott Maria Lvova-Belova orosz gyermekjogi biztossal, aki a Nemzetközi Büntetőbíróság által ukrán kiskorúak "illegális deportálása" miatt kiadott elfogatóparancs hatálya alatt áll, valamint Kirill pátriárkával.
Az orosz elnök nem utazik Dél-Afrikába
Vlagyimir Putyin orosz elnök nem utazik el a Dél-afrikai Köztársaságba a BRICS-országok augusztusban tartandó találkozójára – közölte szerdán a dél-afrikai elnöki hivatal.
A közlés szerint "közös megegyezés" született arról, hogy Putyin nem vesz részt személyesen a csúcstalálkozón, helyette Oroszországot Szergej Lavrov külügyminiszter képviseli az augusztus 22-24-i rendezvényen.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő később a RIA Novosztyi orosz hírportálnak elmondta, hogy Putyin videóösszeköttetés útján bekapcsolódik a BRICS-csúcsba, ami - Peszkov szavai szerint – teljes értékű részvétel lesz.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő közben cáfolta azokat az információkat, amelyek szerint Oroszország állítólag értésére adta Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnöknek, hogy ha letartóztatnák Putyint a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) végzésével a BRICS-csúcstalálkozón, az hadüzenettel lenne egyenértékű.
Nem, ez nem hangzott el. A világon mindenki számára teljesen világos, mit jelent az orosz államfő elleni támadási kísérlet, ezért ez esetben nincs mit magyarázni senkinek
– fogalmazott Peszkov újságírók kérdésére válaszolva.
Korábban a Dél-afrikai Köztársaság elnöke közölte, hogy engedélyt kért a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságtól (ICC), hogy a BRICS-országok találkozóján ne kelljen őrizetbe venni országában Putyint. Szavai szerint azért fordult a bírósághoz, mert Oroszország nyilvánvalóvá tette, hogy országuk hivatalban lévő elnökének letartóztatása hadüzenetnek számítana.
A hágai székhelyű ICC márciusban adott ki elfogatóparancsot az orosz elnök és Marija Lvova-Belova elnöki gyerekjogi biztos ellen ukrajnai gyermekek Oroszországba hurcolása miatt. Amennyiben Putyin megjelent volna a BRICS-találkozón, a Dél-afrikai Köztársaság ICC-tagsága miatt az ország hatóságai kötelesek lettek volna letartóztatni az orosz elnököt.
A BRICS-országcsoportot Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság alkotja. Az orosz elnökön kívül az országcsoport többi vezetője jelen lesz a találkozón – közölte a pretoriai elnöki hivatal.
Ukrajna magára vállalta a krími tűzvészt
Több mint kétezer embert kell kimenekíteni ideiglenesen a kelet-krími, kirovszki katonai bázissal szomszédos területről, miután tűz ütött ki a támaszpont gyakorlóterén – közölte szerdán Szergej Akszjonov, az Oroszország által 2014-ben egyoldalúan elcsatolt Krími Köztársaság vezetője a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.
"Négy település lakóit, több mint kétezer embert, ideiglenesen evakuálni kell" - mondta Akszjonov. Hozzátette: a tűz miatt le kellett zárni a közeli Tavrida autópályát.
Két ideiglenes szállásközpont fogadja az evakuáltakat – közölte Telegram-csatornáján szerdán a krími rendkívüli helyzetek minisztériuma.
A Tavrida 250,7 km hosszú, első műszaki kategóriájú autópálya, a félsziget új úthálózatának alapja. A Kercs és Szevasztopol közötti négysávos út építése 2017-ben kezdődött meg, hat szakasza a Krími Köztársaság területén halad át, kettő Szevasztopol közigazgatási határain belül.
Oleg Krjucskov, Akszjonov tanácsadója elmondta, hogy az autópályát a 118-as és a 130-as km között lezárták.
A szállítást a regionális hálózat mentén Sztarij Krim és Pervomajszkoje településeken keresztül végzik. Ez a régi kercsi út
– tette hozzá.
Nyikolaj Lukasenko krími közlekedési miniszter arról számolt be, hogy a krími kompátkelő rendben működik, és a vasúti közlekedésben sincs fennakadás.
A tűz okáról nem szólnak az orosz hivatalos nyilatkozatok.
A tűz helyszínén továbbra is robbanások hallatszanak – közölte Vlagyimir Konsztantyinov, a Krími Államtanács elnöke az "Oroszország-24" tévécsatorna adásában.
Kirill Budanov, az ukrán védelmi minisztérium fő hírszerzési igazgatóságának (GUR) vezetője szerint a gyakorlótéren keletkezett tűz az ukrán hírszerzés és az ukrán fegyveres erők műveletének eredménye. "Egy (...) műveletet hajtottak végre"
– idézte az RBC-Ukraina hírügynökség Budanov kommentárját a krími tűzvészről.
Brit hírszerzési főnök: dolgozzanak nekünk a háborúból kiábrándult oroszok
A brit külső hírszerzés (MI6) főnöke azt javasolta szerdán az ukrajnai háborúból kiábrándult oroszoknak, hogy dolgozzanak a brit szakszolgálatnak. Sir Richard Moore alig burkolt utalást tett arra, hogy a háború kitörése óta eltelt másfél évben már sok orosz elszánta magát erre.
Az MI6 - hivatalos nevén Secret Intelligence Service (SIS) - által ismertetett prágai beszédében Moore kijelentette: már 1968-ban, a Varsói Szerződés csehszlovákiai katonai beavatkozásának idején is sok orosz felismerte a történtek morális abszurditását, és nem kívántak a történelem rossz oldalára kerülni.
Sir Richard Moore szerint ma is sok orosz csendben, de elborzadva figyeli, ahogy az orosz fegyveres erők ukrán városokat égetnek porig, ártatlan családokat űznek el otthonaikból és ezrével rabolnak el gyerekeket. Ők a szívük mélyén tudják, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök csalárd indokokra, hagymázas hazugságokra és fantazmagóriákra hivatkozva indított támadást egy szláv rokonnemzet ellen
– fogalmazott az MI6 vezetője.
Moore szerint az Ukrajna elleni invázió tervének egyik kidolgozója, Jevgenyij Prigozsin – a Wagner katonai magánvállalkozás vezetője – leplezte le mindezt egyetlen mondattal, amikor kijelentette: a háború egyrészt azért kellett, hogy Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter hősi kitüntetést kaphasson, másrészt az Oroszországot uraló oligarchák klánjának is szüksége volt erre a háborúra.
Az MI6 vezetője szerint a Prigozsin-féle lázadási kísérlet is megmutatta "a Putyin által vezetett instabil autokrácia megállíthatatlan rothadását".
Ebben a környezetben sok orosz küszködik ugyanazokkal a dilemmákkal és lelkiismereti feszültségekkel, amelyekkel 1968-ban elődeik is szembesültek.
Arra biztatom őket, hogy tegyék meg, amit mások az elmúlt 18 hónapban már megtettek, vagyis csatlakozzanak hozzánk
– mondta szerdai beszédében a brit külső hírszerzés főnöke.
Sir Richard Moore nem részletezte, hogy az ukrajnai háború kezdete óta hány orosz csatlakozott az SIS-hez, de kijelentette, hogy a szolgálat ajtaja "mindig nyitva áll".
Ha felajánlják segítségüket, azt az MI6 azzal a diszkrécióval és professzionalizmussal kezeli, amelyről a szolgálat eddig is híres volt.
Moore szerint az ukrán fegyveres erők az elmúlt hónapban nagyobb területet szabadítottak fel, mint amekkorát Oroszország az utóbbi egy évben elfoglalt.
Ez az a pillanat, amikor az eddigieknél is fontosabb, hogy Ukrajna barátai folytassák a Kijevnek nyújtott támogatást – tette hozzá az MI6 vezetője.
Richard Moore szerint ugyanakkor egyes országok odáig süllyedtek, hogy az agresszor bűnrészesévé váltak. Kiemelte Iránt, amely "az ukrán városokat válogatás nélkül pusztító öngyilkos drónokkal" látja el Moszkvát.
Ez még a teheráni rezsim legmagasabb köreiben is belső vitákat szít, és ez helyénvaló is, hiszen ilyen döntést nem lehet jó lelkiismerettel meghozni – fogalmazott szerdai beszédében az MI6 igazgatója.
Moore hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a szolgálat nem Oroszországra, hanem Kínára összpontosítja figyelmét a legerőteljesebben.
Orosz feltételek az ukrán gabonaexport újraindításához
Oroszország közölte, hogy az ENSZ-nek három hónapja van arra, hogy végrehajtsa az orosz mezőgazdasági exportot megkönnyítő memorandum feltételeit, ha azt akarja, hogy Moszkva folytassa a tárgyalásokat az ukrán gabonaexport újraindításáról – írja a Reuters.
Maria Zakharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a Radio Sputniknak azt mondta: "Maga az orosz-ENSZ memorandum kimondja, idézem..., hogy a megállapodás három évig lesz érvényben, és amennyiben valamelyik fél fel kívánja felmondani [Oroszország vagy az ENSZ], három hónapos felmondási idővel kell értesítenie. Mi felmondtuk. Ennek megfelelően az ENSZ-nek még három hónapja van arra, hogy konkrét eredményeket érjen el. Ezért az embereknek nem kellene az ENSZ titkárságán a mikrofonokhoz rohanniuk, hanem ezt a három hónapot arra kellene felhasználniuk, hogy konkrét eredményeket érjenek el. Ha lesznek konkrét eredmények, akkor visszatérünk ennek a [tágabb] kérdésnek a megvitatására".
A háború kezdete óta a legnagyobb támadás érte Odesszát
Az eddigi legnagyobb rakéta-és dróntámadás érte az éjjel a kikötővárost, az oroszok szándékosan támadták a gabonaterminálokat – mondta Olekszij Goncsarenko ukrán parlamenti képviselő
Goncsarenko szerint az oroszok több mint 30 rakétát és 30 drónt vetettek be.
"Putyin megpróbál minél nagyobb káoszt okozni a világban azzal, hogy leállítja az ukrán mezőgazdasági exportot, leállítja Odessza kikötőit, és világszerte emberek millióit ítéli éhezésre" – mondta a képviselő.
Fotó: - / Forrás: MTI/AP/Orosz védelmi minisztérium
Litván aknamentesítési koalíció
Litvánia koalíciót állít össze, hogy segítse Ukrajnát az aknamentesítési erőfeszítésekben – jelentette be a litván védelmi minisztérium. Arvydas Anusauskas védelmi miniszter szerint sürgősen meg kell erősíteni a nyugati segítséget Ukrajna ellentámadásához, különös tekintettel az aknamentesítő rendszerekre.
Az aknamentesítési koalíción kívül a litván védelmi minisztérium egy új segélycsomagot is bemutatott júliusra, több mint 26 millió dollár értékben.
Ukrajna a kért aknamentesítő berendezések eddig kevesebb mint 15%-át kapta meg. Mély aknamezők állnak az ukrán erők és az orosz csapatok között. Az aknamentesítési kapacitás hiánya lelassítja az ukrán ellentámadást.
Tűz egy krími katonai bázison - videó
Több mint kétezer embert menekítettek ki ideiglenesen a kelet-krími Kirovszki katonai bázissal szomszédos területről, miután tűz ütött ki a támaszpont gyakorlóterén.
Külföldi katonai bázisokat hoznának létre Ukrajnában
Módosítani kell az alkotmányt, hogy lehetővé tegye külföldi katonai bázisok működését Ukrajnában – írta Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter a Liga.net-en vezetett rovatában.
Az ukrán alkotmány 17. cikkelye kimondja, hogy "külföldi katonai bázisok nem engedélyezhetők Ukrajna területén". A tilalom eltörlése mellett Reznyikov javasolta a 17. cikk módosítását, amely tartalmazza azt a rendelkezést, amely szerint "Ukrajna önállóan választja meg a biztonságát garantáló mechanizmusokat". Ez nagyobb szabadságot biztosítana Ukrajnának abban, hogy nemzetközi szervezetekbe és szerződésekbe lépjen anélkül, hogy megsértené a jelenlegi alkotmányban meghatározott szuverenitási kötelezettségeit.
Lengyelország csapatáthelyezésekkel reagált
Mariusz Blaszczak lengyel védelmi miniszter közölte, hogy két lengyel dandárt szállítottak át az ország nyugati részéből a fehérorosz határhoz közeli helyszínekre. A lépés válasz a Wagner-csoport növekvő jelenlétére a szomszédos országban.
Az egyik dandár egy új bázison Kolnóban, Lengyelország északkeleti részén található, a másik Biala Podlaskában, egy kelet-lengyelországi városban van, körülbelül 32 kilométerre a fehérorosz határtól.
Július 17-én a Wagner-csoport harcosainak már a harmadik konvoja érkezett Fehéroroszországba Oroszországból.
A kazettás bombák leginkább a civileknek ártanak
Ezek a kazettás lőszerek egyértelműen a hidegháború maradványai. Főként arra készültek, hogy a nagy sík mezőkön, területeken támadó páncélos kötelékek ellen vessék be őket. Egy lőszer több száz apró kumulatív gránátként a harckocsikra kerül, vagy a földön élő erő ellen alkalmazható, mint repesz, ha felrobban. Viszont ezeknek van egy olyan tulajdonsága, hogy általában 5-10 százalékuk nem robban fel azonnal, hanem ott marad az adott területen akár évekig, és így sokkal később aktivizálódhat, vagy ha rálép valaki, akkor robban fel. Mivel ezek elég régi típusúak, a szakértők azt mondják, közel 14-20 százalékuk is ilyen lehet, tehát
sokkal nagyobb problémát jelent majd a békeidőszakban, amikor gyerekek, civilek járnak az adott körzetben, és rálépnek egy-egy ilyen lőszerre, ami akkor biztosan felrobban.
Kambodzsa jó példa erre, mert még évekkel a háború befejezése után is rengeteg polgári áldozat, főleg gyerek hal meg emiatt. – mondta el Resperger István ezredes az Origónak adott interjúban. A Szent István Biztonságkutató Központ igazgatója arról is beszélt, hogy ezek bevetése napokon belül várható, mert a lőszer megérkezett, külön kiképzésre nincs szükség, azonnal bevethető, megvannak hozzá az eszközök.
Nukleáris válasz szinte elképzelhetetlen lenne emiatt. Ezt a fajta fegyvert a világ összes országa betiltotta, kivéve az Amerikai Egyesült Államokat, Oroszországot és Ukrajnát. Ők alkalmazzák, a többi ország részéről ha alkalmaznák, az háborús bűncselekménynek minősülne. Ha az ukránok ezeket bevetik – az oroszoknak is van hasonló fegyvere, ők is bevethetik –, akkor az ilyen kvázi háborús bűncselekményre kvázi arányos és hasonló választ lehet adni - fogalmazott.
A teljes interjú ITT olvasható.
Utat keresnek az orosz gabonának
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter megbeszélést folytatott török kollégájával, Hakan Fidannal az orosz gabona exportjának módjairól olyan útvonalakon, amelyek "nem lennének kitéve Kijevnek és a nyugati szabotázsnak" – közölte az orosz külügyminisztérium.
Az ENSZ-nek vannak még ötletei
Az Egyesült Nemzetek Szervezete azt közölte, hogy "számos ötletet elemeznek" az ukrán és orosz gabona és műtrágya globális piacokra juttatása érdekében, miután Moszkva felmondta az ukrán gabona Fekete-tengeren keresztül történő biztonságos exportját lehetővé tevő megállapodásból. Konkrétabb felvetéseket nem említettek.
Eltérően látják a harci helyzetet
Oroszország és Ukrajna merőben eltérő beszámolót adott ki az északkelet-ukrajnai harcokról. Moszkva csapatai előretöréséről számoltak be, Kijev pedig azt mondta, hogy megragadta a kezdeményezést a térségben. Ugyanakkor mindkét fél arról számolt be, hogy a harc nem enyhült. Ukrajna jelentős előrelépésről számolt be a múlt hónap elején keleten indított ellentámadásban és a déli falvak elfoglalásában, Moszkva szerint pedig visszavert minden előrelépést a kijevi erők részéről.
A brit védelmi minisztérium legutóbbi jelentése szerint mindkét fél "marginális előrelépést" ért el az elmúlt hét során.
Fotó: - / Forrás: MTI/AP/Orosz védelmi minisztérium
Brit miniszter: a NATO hatékony elrettentő eszköz
Ben Wallace leköszönő brit védelmi miniszter számos érdekes megfigyelést tett az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Szerinte a NATO léte önmagában hatékony elrettentő eszköz. Azt tapasztalta, hogy Oroszország figyelmes a NATO-területekkel szemben, semmiképp sem akarja provokálni a katonai szervezetet.
Wallace úgy látja: az ukrajnai háború felélénkítette a NATO-t, amely szerinte 1991 óta stagnált.
"Úgy gondolom, az ukrajnai háború megnyerhető. Szerintem Oroszország sokkal törékenyebb, mint ahogy azt az oroszok be akarják ismerni... Az orosz hadsereg hierarchiájának szétesése nagyon is valóságos, a veszteségek aránya szörnyű" - fogalmazott a távozó miniszter.
Magyarország segít
Magyarország területére 2023. július 18-án az ukrán–magyar határszakaszon 6081 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 5680 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 112 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.
Dróntámadás Kijev és Odessza ellen
Az orosz erők helyi idő szerint hajnali 1 órakor drónokkal és rakétákkal vették célba Odessza megyét – jelentette a Suspilne. A várost többször támadták Kalibr cirkáló rakéták, Kh-22 rakéták és Shahed drónok. Áldozatokról, illetve a polgári és kritikus infrastruktúrában keletkezett károkról egyelőre nem érkezett jelentés.
Az oroszok iráni gyártmányú drónokkal támadták Kijev megyét helyi idő szerint hajnali 5 óra körül – jelentette Szerhij Popko, a kijevi katonai igazgatás vezetője a Telegramon. A légvédelem állítólag minden drónt észlelt és megsemmisített. Károkról ebben az esetben sincs információ.
Öt donyecki falut ágyúztak az oroszok
Az orosz erők július 18-án este rakétatüzérséggel indítottak támadást öt donyecki falu, köztük a Pokrovszkij kerületben található Zselanne Perse ellen. A támadásban öt ember, köztük két gyerek megsebesült.
A Zselanne Perse elleni támadás az odesszai régióban végrehajtott hatalmas csapást követi, amelyet a krími hídtámadás „megtorlásaként” hajtottak végre.
A Krím tárt karokkal vár minden vendéget
A Krím félszigetet a szárazfölddel összekötő híd elleni hétfői halálos támadás következtében rengeteg turista próbálja elhagyni a területet, amely régóta népszerű nyaralóhely volt az oroszok számára.
Annak ellenére, hogy mára a Krím is közvetlen érintettségbe került a háborúval, az orosz állami tévé továbbra is arra biztatja az embereket, hogy oda utazzanak a nyári vakációjuk alatt.
Egy brit újságíró megosztott egy részletet az orosz tévé műsorából, amelyben a riporter azt mondja: „A Krím tárt karokkal vár minden vendéget!”
51 ezer ukrán harcos kapott kitüntetést
Csak kedden hét elnöki rendeletben összesen 1255 harcost, illetve katonai egységeket tüntetett ki az ukrán elnök. Így tavaly február 24-e, az orosz katonai invázió kezdete óta csaknem 51 ezer ukrán harcos kapott állami kitüntetést.
„Köszönöm mindenkinek, aki Ukrajnáért harcol! Dicsőség minden hősünknek! Mindenkinek, aki Ukrajnáért harcol, harcosainkat kiképezi, gyógyítja és segíti a sebek utáni felépülésüket! Köszönöm mindenkinek a világon, aki segít! Ukrajna győzni fog!” – mondta Volodimir Zelenszkij.
Árválság, politikai és migránsválság
„A Fekete-tengeri Gabona Kezdeményezésnek köszönhetően sikerült megakadályoznunk egy árválságot a globális élelmiszerpiacon. Az áremelkedést elkerülhetetlenül politikai és migránsválságok követték volna, különösen az afrikai és ázsiai országokban. Nyilvánvaló, hogy az orosz vezetés most megpróbálja kiprovokálni ezeket a válságokat. Exportunk nélkül sajnos nagyon is kézzelfogható lesz a gabonahiány a világpiacon. Ennek megelőzésén dolgozunk partnereinkkel” – mondta éjszakai videójában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Ukrán válság
- Olaf Scholz telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyinnal
- Az orosz hadsereg elfoglalta Voznyeszenka települést
- Az ukrán külügyminiszter Brüsszelben tárgyalt Antony Blinkennel
- Rekordösszeget költ jövőben Ukrajna fegyverkezésre
- A Kreml szerint Európában idegesek Trump győzelme miatt
